+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 20. péntek, 18:12
Egy svájci szocdem politikus Sankt Gallen kanton kormánya elé vinné a legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg csatlakozásának ügyét. Az elszakadási kísérletek nem újak, száz éve már egyszer igent mondott Vorarlberg is a svájci konföderációba való belépésre. De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Belépnél te is?

Martin Sailer, a svájci Szociáldemokrata Párt (SP) Sankt Gallen-i politikusa, kantonális képviselője azzal a kéréssel fordult a helyi kormányhoz: vizsgálja meg annak lehetőséget,

 

miként tudna a legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg huszonhetedik kantonként vagy Sankt Gallen kanton részeként Svájcba belépni.

 

Sailer hangsúlyozta: nem akar senkire semmit rákényszeríteni, de szerinte mind a svájciak, mind a vorarlbergiek részéről meglenne az egyesülési hajlandóság.

 

Vorarlberg már száz éve is menni akart

 

Vorarlberg eleve sajátos Ausztrián belül, mert már a svájci allemán dialektust beszéli. A Ländlének is nevezett leggazdagabb tartomány mindig is kilógott a többi osztrák régió közül.

 

A Svájchoz való csatlakozás se most merült fel először. 1919-ben, amikor a Habsburg Monarchia szétesésével gyakorlatilag a maradék tartományok, amelyeket egyetlen utódállam se kapott meg, álltak össze kis Ausztriává (először Német-Ausztria néven), Vorarlberg ki akart már maradni.

 

1919 májusában a kis tartomány lakói népszavazáson mondtak több mint nyolcvan százalékban igent a Svájchoz való csatlakozásra.

 

Ez akkor nagyrészt Svájcon bukott meg, mert a főleg francia vagy protestáns többségű kantonok attól tartottak, hogy a németnyelvű és katolikus Vorarlberg csatlakozásával megborul a Svájcon belüli nyelvi és vallási egyensúly. Azaz Vorarlberg az 1919-ben létrejött osztrák köztársaságban maradt – a mai napig.

 

1919-ES PLAKÁT A SVÁJCHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS MELLETT. A PLAKÁT ÉRVE GYAKORLATILAG A NYELVI AZONOSSÁGRA UTAL: A SVÁJCIAKAT AKARJUK HALLGATNI – HIRDETI A FELHÍVÁS. FORRÁS: HABSBURG.NET

 

Sailer szerint azonban a vorarlbergiek ma is örülnének a csatlakozásnak. Ezt persze eddig csupán egy internetes felméréssel tudta csak igazolni: a Vorarlberg Online (VOL) helyi újság felmérésén négyezer olvasó hatvanöt százaléka szavazott idén májusban – azaz az egykori népszavazás évfordulóján – a Svájchoz való csatlakozás mellett.

 

Amúgy ha megvalósulna a belépés a jelenleg Svájc és Vorarlberg közé ékelődött Liechtenstein hercegség hirtelen már nem csak vám- és valutauniót alkotna Svájccal, de csak Svájc venné körül. Amint azonban a hercegség születésnapi köszöntésében olvashattad az Azonnalin: vélhetően a kis liechtensteini nép ekkor is hercegéhez lenne hű.

 

Tessék jönni svájci kantonnak!

 

A svájci konföderáció amúgy nyitott, azaz alkotmányjogilag nincs – legfeljebb nemzetközi jogilag lehet – annak akadálya, hogy bárki kérje a felvételét. Jelenleg azonban nincs egyértelműen lefektetve ennek a belső jogi menete. Azaz esetről esetre dől el, milyen módon kéne kérni, és aztán eldönteni a felvételt.

 

2010-ben a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) egyik politikusa, Dominique Baettig már kezdeményezte a berni parlamentben, hogy a szövetségi kormány – gyakorlatilag az EU-csatlakozás mintájára – dolgozza ki a Svájccal határos területek számára a konföderációba való belépés jogi kereteit és pontos szabályait.

 

Ezt ő azért vetette fel, mert időről időre felmerül: esetleg a német Baden-Württemberg vagy az északolasz Lombardia csatlakozhatna új kantonként Svájchoz.

 

Főleg az SVP-hez közelálló Weltwoche hetilap szokta e kérdést mindig felmelegíteni. 2010-ben a hetilap például közvélemény-kutatást rendelt a baden-württembegiek között, amely szerint

 

a délnyugati német tartomány lakóinak majdnem fele csatlakozna Svájchoz.

 

Negyvennyolc százalék mondott erre igent.

 

2012-ben pedig több lombardiai polgármester kérte petícióban, hogy a tízmilliós régió csatlakozhasson Svájchoz, ekkor szintén a Weltwoche állt az ötlet mellé. 2017-ben pedig még a Neue Zürcher Zeitung is annyira komolyan vette a gondolatot, hogy riportkörútra indult Lombardiában, aminek a végén meg kellett állapítani:

 

az északolasz tartományban is tényleg lenne támogatottsága a Svájchoz való csatlakozásnak.

 

Ha persze a kevesebb, mint négyszázezer lakosú Vorarlberg kapcsán már felmerült, hogy a svájci nyelvi és vallási egyensúlyt megbontaná a csatlakozása, akkor ez hatványozottan igaz a Svájcnál is nagyobb lélekszámú régiókra. A tízmilliós Lombardia csatlakozásával gyakorlatilag az eddigi legkisebb olasznyelvűek válnának többségivé, Baden-Württemberg meg a maga tizenegymillós lakosságával végleg zárójelbe tenné Svájc francia- és olasznyelvű kantonait.

 

NYITÓKÉP: VORARLBERGI PLAKÁT RÉSZLETE, AMIBEN AZT KÉRIK A SVÁJCIAKTÓL, HOGY „KONFÖDERÁCIÓ, SEGÍTSETEK TESTVÉREITEKNEK!“ (1919), WIKIPEDIA

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás