+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. augusztus 27. kedd, 10:40
Tíz éven keresztül évi 2 százalékot lehetne keresni rajta, kritikusai attól tartanak, ez ismét eladósítja Németországot.

Míg Magyarországon a jobboldal még azt sem igazán tudta eldönteni, hol áll a klímaváltozás elleni küzdelemben, Bajorországban a korábban az Orbán Viktor-féle Fidesz egyetlen igazi nyugat-európai szövetségeseként jellemzett Keresztényszociális Unió (CSU) berlini alsóházi képviselőcsoportjának vezetője, Alexander Dobrindt

 

olyan ötlettel rukkolt elő, amivel nemcsak tenni lehet a klímaváltozás ellen, de keresni is rajta, ráadásul a német államot gyorsan pénzhez juttatja a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

A CSU olyan, a német állami KfW fejlesztési bank által kibocsátott klímakötvényt javasol, amelynek kamata államilag garantált 2 százalék lenne – lejárati időként 2030-at jelölnének meg, a 2 százalékos kamatot évente fizetnék ki. Ez azt jelenti, hogy a klíma iránt elkötelezetteknek tíz évre kellene odaadniuk a pénzüket, a tőke ugyanis csak a lejáratkor jár vissza. 

 

Dobrindt az ötletet azzal indokolta, hogy a klímavédelem ügyének az tenne most jót, ha eurómilliárdos beruházásokkal klímabarát technológiákat fejlesztenének: „Ezért akarjuk a klímavédelem ügyének elkötelezett állampolgári kezdeményezéseket garantált kamatokkal ösztönözni és honorálni.” 

 

Kezdődik az eladósodás?

 

Dobrindt ötletét a német Wirtschaftswoche gazdasági hetilap szerzője, Heike Schwerdtfeger rögtön össztűz alá vette, mondván a 2 százalékos államilag garantált kamat bár nagyon vonzó, de túlságosan a piaci átlag fölött van, ráadásul a bajorok által kinézett KfW bank egyáltalán nem szorul rá a pluszpénzre.

 

A német Zöldek is kritizálták a CSU ötletét, mondván a klímavédelmet nem szabadna mesterségesen megdrágítani egy államilag garantált 2 százalékos kamattal. A CDU-ban alapvetően egyetértenek a CSU-s ötlettel, de azért hozzáteszik: a klímakötvénynek nem szabad veszélyeztetnie az egyensúlyban lévő államháztartást. (Magyarul ne legyen deficites az államháztartás a kamatfizetés miatt, és majd tíz év múlva ne keletkezzen adósság abból, hogy visszafizetik a befektetőknek a kötvénybe fektetett pénzt.)

 

Erre rímel a Münchner Merkur napilap főszerkesztőjének, Georg Anastasiadis a kommentárja: szerinte a klímakötvény egyben búcsú a schäublei fekete nullától, azaz a kiadások és bevételek egyensúlyától, azaz nem más, mint egy ügyesen álcázott eladósodás. „A fekete nullának vége lesz. Csak nehogy észrevegye bárki. Hiszen Merkel ezzel fémjelezve akar bevonulni a történelembe, nem a menekültek kancelláraként. Ezért barkácsol Berlin elsőként egy eurómilliárdos nagyságú klímakötvényt különböző ökocélok finanszírozására: ez a kormány aranytojást tojó tyúkja, ami egyszerre segíti a környezetet, a gazdasági fejlődést és a megtakarítókat.”

 

A német alaptörvény is rendelkezik arról, hogy az államháztartási bevételeket és kiadásokat „alapvetően” hitelek nélkül kell tervezni: ebbe az fér bele, ha maximum a GDP 0,35 százalékát teszik ki a hitelfelvételből származó bevételek. (A kötvénykibocsátás pedig az állam szemszögéből hitelfelvétel, csak a lakosságtól veszi fel azt.)

 

Jelenleg az eurózónában negatív a kamat: -0,4 százalékos kamattal kell számolni az Európai Központi Bank és a kereskedelmi bankok viszonylatában – de csak nagyon kevés bank számolja fel ezt a magánügyfelei számláin.

 

A klímakötvényes ötlet előtt pár nappal Markus Söder, az éppen óriási előretörésben lévő német Zöldek témáit rendre lenyúló bajor tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy elege van a kis megtakarításokkal rendelkezőket sújtó negatív kamatokból, azaz amikor a pénzük nem nő, hanem csökken. 

 

„A spórolást jutalmazni kell, nem büntetni!”

 

– adta ki a jelszót, miután bejelentette, hogy Bajorország kormánya a német felsőházban indítványozni fogja, hogy a 100 ezer euró (32 millió forint) alatti befektetéseket ne érinthesse a negatív kamat.

 

FOTÓ: Taxrebate.org.uk / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás