Itt a konzervatív válasz a klímaváltozásra: klímakötvény, államilag garantált kamattal

Tíz éven keresztül évi 2 százalékot lehetne keresni rajta, kritikusai attól tartanak, ez ismét eladósítja Németországot.

Míg Magyarországon a jobboldal még azt sem igazán tudta eldönteni, hol áll a klímaváltozás elleni küzdelemben, Bajorországban a korábban az Orbán Viktor-féle Fidesz egyetlen igazi nyugat-európai szövetségeseként jellemzett Keresztényszociális Unió (CSU) berlini alsóházi képviselőcsoportjának vezetője, Alexander Dobrindt

A CSU olyan, a német állami KfW fejlesztési bank által kibocsátott klímakötvényt javasol, amelynek kamata államilag garantált 2 százalék lenne – lejárati időként 2030-at jelölnének meg, a 2 százalékos kamatot évente fizetnék ki. Ez azt jelenti, hogy a klíma iránt elkötelezetteknek tíz évre kellene odaadniuk a pénzüket, a tőke ugyanis csak a lejáratkor jár vissza. 

Dobrindt az ötletet azzal indokolta, hogy a klímavédelem ügyének az tenne most jót, ha eurómilliárdos beruházásokkal klímabarát technológiákat fejlesztenének: „Ezért akarjuk a klímavédelem ügyének elkötelezett állampolgári kezdeményezéseket garantált kamatokkal ösztönözni és honorálni.” 

Kezdődik az eladósodás?

Dobrindt ötletét a német Wirtschaftswoche gazdasági hetilap szerzője, Heike Schwerdtfeger rögtön össztűz alá vette, mondván a 2 százalékos államilag garantált kamat bár nagyon vonzó, de túlságosan a piaci átlag fölött van, ráadásul a bajorok által kinézett KfW bank egyáltalán nem szorul rá a pluszpénzre.

A német Zöldek is kritizálták a CSU ötletét, mondván a klímavédelmet nem szabadna mesterségesen megdrágítani egy államilag garantált 2 százalékos kamattal. A CDU-ban alapvetően egyetértenek a CSU-s ötlettel, de azért hozzáteszik: a klímakötvénynek nem szabad veszélyeztetnie az egyensúlyban lévő államháztartást. (Magyarul ne legyen deficites az államháztartás a kamatfizetés miatt, és majd tíz év múlva ne keletkezzen adósság abból, hogy visszafizetik a befektetőknek a kötvénybe fektetett pénzt.)

Erre rímel a Münchner Merkur napilap főszerkesztőjének, Georg Anastasiadis a kommentárja: szerinte a klímakötvény egyben búcsú a schäublei fekete nullától, azaz a kiadások és bevételek egyensúlyától, azaz nem más, mint egy ügyesen álcázott eladósodás. „A fekete nullának vége lesz. Csak nehogy észrevegye bárki. Hiszen Merkel ezzel fémjelezve akar bevonulni a történelembe, nem a menekültek kancelláraként. Ezért barkácsol Berlin elsőként egy eurómilliárdos nagyságú klímakötvényt különböző ökocélok finanszírozására: ez a kormány aranytojást tojó tyúkja, ami egyszerre segíti a környezetet, a gazdasági fejlődést és a megtakarítókat.”

A német alaptörvény is rendelkezik arról, hogy az államháztartási bevételeket és kiadásokat „alapvetően” hitelek nélkül kell tervezni: ebbe az fér bele, ha maximum a GDP 0,35 százalékát teszik ki a hitelfelvételből származó bevételek. (A kötvénykibocsátás pedig az állam szemszögéből hitelfelvétel, csak a lakosságtól veszi fel azt.)

Jelenleg az eurózónában negatív a kamat: -0,4 százalékos kamattal kell számolni az Európai Központi Bank és a kereskedelmi bankok viszonylatában – de csak nagyon kevés bank számolja fel ezt a magánügyfelei számláin.

A klímakötvényes ötlet előtt pár nappal Markus Söder, az éppen óriási előretörésben lévő német Zöldek témáit rendre lenyúló bajor tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy elege van a kis megtakarításokkal rendelkezőket sújtó negatív kamatokból, azaz amikor a pénzük nem nő, hanem csökken. 

– adta ki a jelszót, miután bejelentette, hogy Bajorország kormánya a német felsőházban indítványozni fogja, hogy a 100 ezer euró (32 millió forint) alatti befektetéseket ne érinthesse a negatív kamat.

FOTÓ: Taxrebate.org.uk / Flickr