+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. augusztus 27. kedd, 10:40
Tíz éven keresztül évi 2 százalékot lehetne keresni rajta, kritikusai attól tartanak, ez ismét eladósítja Németországot.

Míg Magyarországon a jobboldal még azt sem igazán tudta eldönteni, hol áll a klímaváltozás elleni küzdelemben, Bajorországban a korábban az Orbán Viktor-féle Fidesz egyetlen igazi nyugat-európai szövetségeseként jellemzett Keresztényszociális Unió (CSU) berlini alsóházi képviselőcsoportjának vezetője, Alexander Dobrindt

 

olyan ötlettel rukkolt elő, amivel nemcsak tenni lehet a klímaváltozás ellen, de keresni is rajta, ráadásul a német államot gyorsan pénzhez juttatja a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

A CSU olyan, a német állami KfW fejlesztési bank által kibocsátott klímakötvényt javasol, amelynek kamata államilag garantált 2 százalék lenne – lejárati időként 2030-at jelölnének meg, a 2 százalékos kamatot évente fizetnék ki. Ez azt jelenti, hogy a klíma iránt elkötelezetteknek tíz évre kellene odaadniuk a pénzüket, a tőke ugyanis csak a lejáratkor jár vissza. 

 

Dobrindt az ötletet azzal indokolta, hogy a klímavédelem ügyének az tenne most jót, ha eurómilliárdos beruházásokkal klímabarát technológiákat fejlesztenének: „Ezért akarjuk a klímavédelem ügyének elkötelezett állampolgári kezdeményezéseket garantált kamatokkal ösztönözni és honorálni.” 

 

Kezdődik az eladósodás?

 

Dobrindt ötletét a német Wirtschaftswoche gazdasági hetilap szerzője, Heike Schwerdtfeger rögtön össztűz alá vette, mondván a 2 százalékos államilag garantált kamat bár nagyon vonzó, de túlságosan a piaci átlag fölött van, ráadásul a bajorok által kinézett KfW bank egyáltalán nem szorul rá a pluszpénzre.

 

A német Zöldek is kritizálták a CSU ötletét, mondván a klímavédelmet nem szabadna mesterségesen megdrágítani egy államilag garantált 2 százalékos kamattal. A CDU-ban alapvetően egyetértenek a CSU-s ötlettel, de azért hozzáteszik: a klímakötvénynek nem szabad veszélyeztetnie az egyensúlyban lévő államháztartást. (Magyarul ne legyen deficites az államháztartás a kamatfizetés miatt, és majd tíz év múlva ne keletkezzen adósság abból, hogy visszafizetik a befektetőknek a kötvénybe fektetett pénzt.)

 

Erre rímel a Münchner Merkur napilap főszerkesztőjének, Georg Anastasiadis a kommentárja: szerinte a klímakötvény egyben búcsú a schäublei fekete nullától, azaz a kiadások és bevételek egyensúlyától, azaz nem más, mint egy ügyesen álcázott eladósodás. „A fekete nullának vége lesz. Csak nehogy észrevegye bárki. Hiszen Merkel ezzel fémjelezve akar bevonulni a történelembe, nem a menekültek kancelláraként. Ezért barkácsol Berlin elsőként egy eurómilliárdos nagyságú klímakötvényt különböző ökocélok finanszírozására: ez a kormány aranytojást tojó tyúkja, ami egyszerre segíti a környezetet, a gazdasági fejlődést és a megtakarítókat.”

 

A német alaptörvény is rendelkezik arról, hogy az államháztartási bevételeket és kiadásokat „alapvetően” hitelek nélkül kell tervezni: ebbe az fér bele, ha maximum a GDP 0,35 százalékát teszik ki a hitelfelvételből származó bevételek. (A kötvénykibocsátás pedig az állam szemszögéből hitelfelvétel, csak a lakosságtól veszi fel azt.)

 

Jelenleg az eurózónában negatív a kamat: -0,4 százalékos kamattal kell számolni az Európai Központi Bank és a kereskedelmi bankok viszonylatában – de csak nagyon kevés bank számolja fel ezt a magánügyfelei számláin.

 

A klímakötvényes ötlet előtt pár nappal Markus Söder, az éppen óriási előretörésben lévő német Zöldek témáit rendre lenyúló bajor tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy elege van a kis megtakarításokkal rendelkezőket sújtó negatív kamatokból, azaz amikor a pénzük nem nő, hanem csökken. 

 

„A spórolást jutalmazni kell, nem büntetni!”

 

– adta ki a jelszót, miután bejelentette, hogy Bajorország kormánya a német felsőházban indítványozni fogja, hogy a 100 ezer euró (32 millió forint) alatti befektetéseket ne érinthesse a negatív kamat.

 

FOTÓ: Taxrebate.org.uk / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. A mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek, a társadalom többsége is mellettük áll.

Lesz-e egyáltalán idő egy győri előválasztásra, és van-e ehhez elég jelölt? A DK-n kívüli ellenzék civilekben gondolkozik.

A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

A három bölcs vizsgálata nagyon megcsúszott, Orbán egyelőre nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, a távozó Néppárt-elnök Daul pedig utódjára testálná az egész ügyet.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A Google mesterséges intelligencián alapuló fejlesztése, a FreddieMeter meg is mondja, mennyire érsz fel a legendás énekeshez.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás