+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 13. szombat, 09:45
A faültetés Markus Söder bajor miniszterelnök szerint a teremtett értékek védelmére vonatkozó erkölcsi kihívás.

Miután megjelent nemrég egy tanulmány svájci tudósok tollából, miszerint a klímaváltozás ellen kifejezetten hatékony ellenszer az erdőtelepítés – ha a bolygón mindenhol erdőket ültetnének az erre alkalmas helyeken, figyelve arra, hogy ne vegyenek el helyet a mezőgazdasági terültektől, úgy potenciálisan az ember által az ipari forradalom óta az atmoszférába juttatott szén-dioxid kétharmadát meg tudnák kötni –, nagy bejelentetés tett a héten Bajorország konzervatív kormányfője, Markus Söder: „A klímaváltozás időszakában nem csak azért kell különös figyelmet szentelnünk az erdők megtartására, mert ez a mi legnagyobb széndioxid-elnyelőnk Bajorországban, hanem azért is, mert a klímaváltozás hatásait egyes fafajták rosszabbul bírják.”

 

Ezért öt éven belül, 2024-ig harmincmillió új fát ültet Bajorország, az eddig az állami erdőkben folyó fakitermelést pedig leállítják, hogy a fák a lehető legtöbb szén-dioxidot tudják elnyelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

 

a bajor állam mostantól nem nyereség-, hanem klímaorientált működést vár el a bajor állami tulajdonban lévő erdőket gondozó cégtől.

 

 „Ne legyen az állami erdő gazdasági erdő, amiben kivágják a fákat, hogy pénzt keressenek vele. Az állami erdőnek klímaerdőnek kell lennie!” – adta ki az ukázt Söder. A bajorországi erdőket kezelő, regensburgi székhelyű Bayerische Staatsforsten (BaySF) 808 ezer hektárnyi erdőn tartja rajta a kezét, ez a teljes tartomány területének 11,4 százaléka. Ezen felül persze rengeteg erdő szövetségi, önkormányzati vagy magántulajdonban van: Bajorország területének összesen 36 százalékát borítják erdők.

 

A bajor állami erdőkezelő cég 2018-ban 20,2 millió eurónyi profitot tudott termelni. Vagyis nagyjából annyit, amennyibe évente a harmincmillió fa ültetése kerülni fog: ez az ültetések ütemezésétől függően évi 10-30 millió eurójába kerül majd a bajor tartományi költségvetésnek.

 

Amennyiben valakinek van a tulajdonában erdő, az szintén pályázhat forrásokért nagyszabású faültetés esetén a bajor államhoz, jelentette be a CSU-s politikus. Söder ezen felül arról is beszélt, hogy az állami erdők központi részeit mostantól lezárják a látogatók elől, hogy ott a természet vegye át a hatalmat.

 

És mi van itthon?

 

Magyarországon a tavaszi ültetési szezonban az állami és a magán erdőgazdálkodók 42 millió facsemetét ültettek el Nagy István agrárminiszter közlése szerint – igaz, ennek egy része ipari célt, azaz fakitermelést szolgáló ültetvény, amit 10-20 év után aztán ki is vágnak. Maga a magyar állam idén 22 millió fát ültetett. Hogy miért nem verték itthon annyira nagydobra a faültetést, mint a bajor Söder miniszterelnök, annak viszonylag egyszerű oka van: a CSU után a Zöldek a második legnépszerűbb erő Bajorországban, németországi szövetségi szinten pedig hónapok óta holtverseny van a konzervatívok és a zöldek között, így a CDU/CSU mindent megtesz azért, hogy maga is megnyilvánuljon zöld témákban.

 

FOTÓ: NPS Photo / K. Miller

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás