+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 13. szombat, 09:45
A faültetés Markus Söder bajor miniszterelnök szerint a teremtett értékek védelmére vonatkozó erkölcsi kihívás.

Miután megjelent nemrég egy tanulmány svájci tudósok tollából, miszerint a klímaváltozás ellen kifejezetten hatékony ellenszer az erdőtelepítés – ha a bolygón mindenhol erdőket ültetnének az erre alkalmas helyeken, figyelve arra, hogy ne vegyenek el helyet a mezőgazdasági terültektől, úgy potenciálisan az ember által az ipari forradalom óta az atmoszférába juttatott szén-dioxid kétharmadát meg tudnák kötni –, nagy bejelentetés tett a héten Bajorország konzervatív kormányfője, Markus Söder: „A klímaváltozás időszakában nem csak azért kell különös figyelmet szentelnünk az erdők megtartására, mert ez a mi legnagyobb széndioxid-elnyelőnk Bajorországban, hanem azért is, mert a klímaváltozás hatásait egyes fafajták rosszabbul bírják.”

 

Ezért öt éven belül, 2024-ig harmincmillió új fát ültet Bajorország, az eddig az állami erdőkben folyó fakitermelést pedig leállítják, hogy a fák a lehető legtöbb szén-dioxidot tudják elnyelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

 

a bajor állam mostantól nem nyereség-, hanem klímaorientált működést vár el a bajor állami tulajdonban lévő erdőket gondozó cégtől.

 

 „Ne legyen az állami erdő gazdasági erdő, amiben kivágják a fákat, hogy pénzt keressenek vele. Az állami erdőnek klímaerdőnek kell lennie!” – adta ki az ukázt Söder. A bajorországi erdőket kezelő, regensburgi székhelyű Bayerische Staatsforsten (BaySF) 808 ezer hektárnyi erdőn tartja rajta a kezét, ez a teljes tartomány területének 11,4 százaléka. Ezen felül persze rengeteg erdő szövetségi, önkormányzati vagy magántulajdonban van: Bajorország területének összesen 36 százalékát borítják erdők.

 

A bajor állami erdőkezelő cég 2018-ban 20,2 millió eurónyi profitot tudott termelni. Vagyis nagyjából annyit, amennyibe évente a harmincmillió fa ültetése kerülni fog: ez az ültetések ütemezésétől függően évi 10-30 millió eurójába kerül majd a bajor tartományi költségvetésnek.

 

Amennyiben valakinek van a tulajdonában erdő, az szintén pályázhat forrásokért nagyszabású faültetés esetén a bajor államhoz, jelentette be a CSU-s politikus. Söder ezen felül arról is beszélt, hogy az állami erdők központi részeit mostantól lezárják a látogatók elől, hogy ott a természet vegye át a hatalmat.

 

És mi van itthon?

 

Magyarországon a tavaszi ültetési szezonban az állami és a magán erdőgazdálkodók 42 millió facsemetét ültettek el Nagy István agrárminiszter közlése szerint – igaz, ennek egy része ipari célt, azaz fakitermelést szolgáló ültetvény, amit 10-20 év után aztán ki is vágnak. Maga a magyar állam idén 22 millió fát ültetett. Hogy miért nem verték itthon annyira nagydobra a faültetést, mint a bajor Söder miniszterelnök, annak viszonylag egyszerű oka van: a CSU után a Zöldek a második legnépszerűbb erő Bajorországban, németországi szövetségi szinten pedig hónapok óta holtverseny van a konzervatívok és a zöldek között, így a CDU/CSU mindent megtesz azért, hogy maga is megnyilvánuljon zöld témákban.

 

FOTÓ: NPS Photo / K. Miller

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás