+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. január 1. kedd, 11:06
Markus Söder megtalálta az ellenszert a Németország-szerte erősödő Zöldekre: újévi beszédében csak az ő témáikról beszélt, lényegében átvéve őket.
„Nem az a kérdés, jön-e a klímaváltozás, hanem hogy készen állunk-e arra, hogy megváltozzunk, hogy legalább lassítani tudjuk a változást.”

 

Markus Söder első miniszterelnöki újévköszöntő beszédében egészen meglepőt húzott: a konzervatív CSU politikusaként lényegében csak zöld témákról beszélt. A CSU-soktól kötelezően elvárt, Bajorországot méltató bevezetőt követően Söder rögtön rátért a lényegre: 2018 volt minden idők eddigi legforróbb éve Bajorországban, és bár a katasztrófák elkerülték eddig a tartományt, így is mindenki a bőrén érezhette, hogy a klímaváltozás már folyamatban van. „Gazdáink a nyár folyamán az aszállyal küzdöttek. Folyóinkban alacsony volt a vízállás. Egészen novemberig magas hőmérséklet-értékek voltak, és eközben fajok sokasága tűnt el csendben a föld színéről. Arra kell berendezkednünk, hogy a következmények ennél is erősebbek lesznek.”

 

Söder ezért meghirdette programját a 2019-es évre: jobban odafigyelni a környezetvédelemre. Szerinte ez a generáció tiszta vizeket, egészséges levegőt, növények és állatok számára is élhető körülményeket örökölt, amit így is kell továbbadni. Éppen ezért

 

Markus Söder a bajor alkotmányban rögzítené a klímavédelmet mint célt, és hozna egy külön klímavédelmi törvényt is, konkrét célokkal és hozzájuk tartozó intézkedésekkel.

 

A beszédben a CSU-s politikus a május végi EP-választásra is kitért. Ennek tétje szerinte az lesz, hogy sikerül-e megvédeni az Európai Uniót a nacionalistáktól és populistáktól, akik „be akarják beszélni nekünk, hogy nincs is szükségünk egy közös Európára”. Ezekre a mondatokra azért érdemes figyelni, mert Söder pályázik annak a CSU-nak az elnöki pozíciójára is, amelynek egyik frontembere, Manfred Weber éppen a CSU-t és a Fideszt is tagjai közt tudó Európai Néppárt csúcsjelöltje az Európai Bizottság élére. A CSU-t pedig eleve a Fidesz legjobb nyugat-európai szövetségeseként szokás számon tartani (a Sargentini-jelentésre Webert leszámítva nemmel szavaztak a bajorok).

 

A zöld fordulat nem meglepő Södertől. Az őszi bajorországi tartományi választáson pártja ugyanis története egyik legrosszabb eredményét érte el, a Zöldek pedig feljöttek a második helyre. Sokáig úgy nézett ki, hogy a konzervatív CSU-nak az egyre jobban középre tolódó, már egy ideje erősen kormányozni kívánó zöldpárttal kell koalícióra lépnie, ám Söder ezt egy huszárvágással megoldotta, amikor inkább a jobbközép-agráriánus Freie Wählerrel állt össze. Söder akkor azt mondta az emiatt csalódottaknak, hogy nem kellenek ahhoz a Zöldek a kormányba, hogy a kormányzat felvállalja a környezetvédelem ügyét.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás