+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. augusztus 22. csütörtök, 17:32
Azért nem válaszolta meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet az intézet furcsa szerződéseit firtató kérdéseinket, mert szakmaiatlannak tartotta őket. Ungár Péter képviselő aztán feltette részben ugyanezeket: azok már elég szakmainak bizonyultak a válaszhoz! Kiderült például, hogy 64 foglalkoztatott kutató mellett költ külsős cégeknél 200 milliót az intézet kutatásra, és az is, hogy a rendszeres kiadványaik nem szűntek meg, csak „máshova tevődött a hangsúly”.

Az Azonnalin augusztus elején írtuk meg, hogy a korábbi székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézet, bár maga elvileg kutatóintézet, kétszázmillióért szervezi ki a kutatást külsős cégeknek. Mindez Ungár Péter LMP-s képviselőnek (aki az Azonnali többségi tulajdonosa) a közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, a szerződéslistáról részletesen írtunk is a cikkünkben.

 

A cikkünk elkészítéséhez meg akartuk tudni az NSKI álláspontját is a szerződésekről, de

 

a kérdéseinkre nem kaptunk tőlük választ. Most kiderült, hogy miért: azért, mert a kérdéseink szakmaiatlanok voltak!

 

Ez szerepel legalábbis Szász Jenő válaszában, amit Ungár Péter írásbeli kérdésére adott. Ungár a cikkünkben is felvetett kérdésekre akart választ kapni a cikkünk megjelenése után, augusztus 10-én benyújtott parlamenti kérdésében: például, hogy miért szervezik ki a kutatást, ha ők maguk is egy kutatóintézet, hogy miért nem jelennek meg a rendszeres kiadványok, és hogy milyen kutatási tevékenységhez kapcsolódik egy székelyudvarhelyi focipálya felújítása.

 

Parlamenti iratban ilyen hosszan még nem foglalkoztak az Azonnalival, úgyhogy érdemes szó szerint is idézni Szász válaszát: 

 

„Az általuk küldött adatokat aztán Ön – egyáltalán nem etikus módon – kiadta az érdekeltségébe tartozó azonnali.hu hírportálnak, akik folyó év július 31-én délben számos, többnyire szakmailag értelmezhetetlen kérdést intéztek az NSKI felé, válaszadási határidőnek a másnapot, azaz augusztus elsejét szabva meg. Legalább így megtudtuk, hogy miért hívják azonnalinak a portált! Augusztus másodikán reggel negyed nyolckor aztán megjelentették az előre megírt rosszindulatú, hibáktól és félretájékoztatásoktól hemzsegő cikküket. Az ebben az anyagban megfogalmazott kérdések egy részét teszi fel most.”

 

Túl azonnali, túl szakmaiatlan

 

Nem tudom, Szász Jenő milyen cikkeket szokott olvasni, mert én esküdni mernék rá, hogy mindegyik, amelyik megjelenik, „előre megírt”. Mindenesetre megnyugtató tudni, hogy nem fölöslegesen körmöltem a kérdéseket, mert eszerint Szász Jenőék elolvasták őket, még ha ennek nem is adták jelét. Ugyanis egy szóval se írtak vissza, de még a telefont sem vették fel, hogy megbeszélhessük, ha esetleg hosszabb időre van szükségük másfél napnál (ugyanis másnap késő délutánt jelöltem meg határidőként) a válaszadásra, vagy segítségre van szükségük, hogy „szakmailag értelmezzék” a kérdéseket. 

 

A kifogásolt kérdések egyébként egyszerűen összefoglalhatók: mi került ezen ennyibe?

 

– a legtöbb szerződés kapcsán ugyanis ez a – természetesen nagyon szakmai és bonyolult – gondolata merül fel az embernek.

 

Ezek között bújnak meg a Szász Jenő szerint szakmaiatlan kérdéseink

 

De hogy ne ússzam meg a dolgot, íme, itt van egy pár „szakmailag nehezen értelmezhető” kérdés, amire Szász Jenőék akkor nem akartak válaszolni.

 

Hány kutató dolgozik az NSKI-nél alkalmazottként és hány külső megbízással? Mennyit költöttek a kutatók személyi juttatásaira a 2017-es és a 2018-as évben?

 

Ha önök egy kutatóintézet, akkor miért szerveznek ki ennyi kutatási tevékenységet külsős cégeknek és egyesületeknek?

 

Mi az oka annak, hogy az NSKI rendszeres kiadványai, a Kárpát-Haza Szemle és a Kárpát-Haza Napló 2016 óta nem jelennek meg (a honlapjuk tanúsága szerint)?

 

A honlapjukon a 2018-as évre csak egyetlen tudományos beszámoló szerepel, a 2017-es évben is csak kettő (és az említett periodikák sem jelentek meg). Milyen kutatási tevékenységet végeztek akkor?

 

Milyen határon átnyúló foglalkozási projektet valósított meg a HROD Kft. 43 millió forintból? Hány ember jutott így foglalkoztatáshoz? Kielégítőnek tartják-e a projekt nemzetstratégiai hasznát?

 

Elégedettek-e önök a 25+15 millió forintból kiépült Herbaland adatbázissal? Könnyen kezelhetőnek, áttekinthetőnek, és szépnek tartják-e azt? Nem gondolják-e, hogy ennyi pénzből egy profibb, többféle kereső- és szűrőfunkcióval ellátott adatbázist lehetne készíteni?

 

Látták-e önök a High Invest Kft által 13 millió forintért elkészített élményvideót az elvégzett mintaprogramokról? Elégedettek-e vele? Elérhető-e ez valahol nyilvánosan?

 

Mi kerül egy 120 ezer karakteres zárótanulmány megírásában tízmillió forintba?

 

+ Mi derült ki a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub által végzett kutatásból, amely a sport és a nemzeti összetartozástudat vizsgálatára irányult? Mi lett a végeredménye ennek a kutatásnak (publikáció, konferencia stb)? Miért pont ezt a klubot bízták meg ezzel a kutatással?

 

SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK TUSVÁNYOSON. AZ NSKI SÁTORRAL VALÓ JELENLÉTE A FESZTIVÁLON ÖTMILLIÓ FORINTBA KERÜLT. FOTÓ: NSKI

 

Ha nem egy újság, hanem egy parlamenti képviselő kérdezi, akkor már sikerül szakmailag értelmezni a kérdést

 

A fentiek közül az első hármat, és a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklubra vonatkozót is feltette lényegében Ungár Péter LMP-s képviselő. Az ő kérdését pedig sikerült is az NSKI-nak szakmailag értelmeznie, ugyanis neki válaszoltak.

 

A külsős cégek kutatással való megbízását azzal magyarázza az NSKI, hogy ezek interdiszciplináris, vagyis több tudományterületre kiterjedő kutatások, ráadásul az egész Kárpát-medencében, és ezért van szükség mások, helyismerettel rendelkezők bevonására. Példaként hozták a kérdőíves adatfelvételen alapuló kutatásokat, ahol bevett gyakorlat egy erre specializálódott cég megbízása. Ez a kiszervezés egyébként jogszabályban meghatározott éves költségvetésükkel összhangban van, írják. Egyes projektek esetén arra hivatkoztak, hogy EU-s támogatású projektekről van szó, ahol eleve elő van írva, hogy mennyit kell kutatások beszerzésére költeni.

 

Ungárnak azt is elárulták, hogy az intézetben dolgozók nyolcvan százaléka, vagyis 64 fő vesz részt kutatási tevékenységben, és ezen felül EU-s projektekre további kutatókat is leigazolnak. Az továbbra se derült ki, hogy ezen kutatók fizetésére mennyit költ az intézet. 

 

Az egyik legnagyobb talány az intézet kutatási célú költéseivel kapcsolatban a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklubnak adott megbízás volt: hatmillióért azt kellett kutatniuk, hogy hogyan hat a sport a nemzeti összetartozástudatra, az iskolától pedig megtudtuk, hogy gyakorlatilag a kutatási projekt egy műfüves focipálya felújítását és egy sportszerraktár kialakítását jelentette. Szász Jenő Ungár ezzel kapcsolatos kérdésére az alábbiakat válaszolta a kutatás eredményéről: „A kutatás végeredménye igazolta az előzetes várakozásainkat.

 

Tömören, szoros és pozitív kapcsolat áll fenn a fejlesztések megvalósulása és a magyar környezetben végzett sportolási motiváció között.”

 

Magyarul a gyerekek szívesebben fociznak a magyar iskolában, ha ott fel van újítva a pálya. Ez mondjuk örvendetes, de ennyi erővel elég sokféle beruházást lehet innentől kutatási célúnak nevezni, hiszen ennyi tanulság egy árok kiásásából is levonható.

 

A legnagyobb kérdésre senkinek nincs válasz: hol vannak a kutatási eredmények?

 

Mivel korábbi cikkünk írásakor a kedvezményezettek többnyire azért hárították el érdeklődésünket, vagy adtak csak általános választ a konkrét kutatási projektről, mert a szellemi tulajdon jogosultja a szerződésük szerint az NSKI, nyilván az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan ismerhetők meg ezek a kutatások; hiszen így lenne látható, hogy mennyire komolyak.

 

Ez viszont titok. Amint Szász írja: kormányzati kutatóintézetként működnek, ezért a kutatásaik egy része nem kerül a nyilvánosság elé.

 

Van, amikor nem is készül zárótanulmány, máskor azt belső anyagként kezelik, vagy szakpolitikai javaslatként továbbítják az eredményeket. Azért legalább felsoroltak néhány konkrét nemzetstratégiai programot egy általános leírással, természetesen a konkrét kutatási eredmények ismertetése nélkül.

 

Azért Szász a válaszhoz csatolta a nyilvánosságra került publikációk listáját is, ami szerinte „magáért beszél”. A cikkünkben vizsgált 2018-as évben négy könyvet és egy katalógust adtak ki, illetve egy évkönyvet, ami egy tanulmányválogatás, és szerepel még egy konferenciakötet is. A kiadványok komolyságával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2014-ben külön kiadványt szenteltek a mangalicatenyésztők találkozójának is. 

 

Ungár kérdésére azt is elárulta Szász, hogy miért nem jelennek meg az utóbbi években a rendszeres kiadványaik: nem szakadtak meg ezek a sorozatok (amelyekről Szász azt állítja, hogy nem rendszeres kiadványok), hanem „a hangsúly” a harmadik szakmai kiadványsorozatukra, „a nagyobb lélegzetvételű szakmai anyagokat bemutató Kárpát-Haza Könyvekre tevődött át”.

 

A végén pedig érdemes megemlékezni arról, hogy általában milyen tárgyban mennyiért szerződik az NSKI. Íme, ezek a 2018-as adatok a múltkori cikkünk alapján, ahol arról is írtunk, hogy kikkel szerződnek.

 

AZ OKTATÁS, ISMERETTERJESZTÉS KÖRÉBE A KÖNYVKIADÁST IS BELEVETTÜK, AZ EGYÉB KÖZÖTT PEDIG A LAPTOPVÁSÁRLÁSTÓL AZ UTAZÁSON ÁT A TANÁCSADÁSIG SZEREPELNEK KIADÁSOK. A TELJES, SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ELKÖLTÖTT ÖSSZEG 618 147 262‬ FORINT.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás