Így kell felmosni egy székházat évi 15 millióért! Ismét megnéztük, mire költött a Szász Jenőnek gründolt kutatóintézet

Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit.

Van értelme az újságírók munkájának:

Legalábbis ez a tapasztalat a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, röviden az NSKI-vel, aminek gyanús, 2018-as szerződéseivel az Azonnali már tavaly is foglalkozott. A 2019-es és a 2020-ból eddig ismert szerződések alapján találni pár meglepő dolgot: az NSKI – ami  ugye maga is egy tudományos kutatóintézet – például már jóval kevesebbet költ kiszervezett kutatói munkákra (34,5 százalékról 23,7 százalékra csökkent az ilyen célra költött források aránya), ellenben megnövekedett a pénznyelő rendezvényszervezésre szánt összegek mértéke (15,9 százalékról 23,6 százalékra). 

Az  összes forrás viszont, amit az NSKI más cégeknek adott, több, mint a felével csökkent 2018-hoz képest: az akkori 618 millióhoz képest 2019-ben már csak 299 millió forintra rúg ez az összeg, úgy, hogy az NSKI összköltségvetése nem változott. De vajon ez azt is jelenti, hogy nem találni gyanús kifizetéseket? Utánajártunk!

De előbb: mi is ez az NSKI?

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, alapító okirata szerint célja „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja”.

Ennek elnöke pedig az a Szász Jenő lett, aki nemcsak hogy tizenkét évig volt Székelyudvarhely polgármestere, de alapítója is volt az RMDSZ erdélyi dominanciáját megtörni hivatott, majd ebbe belebukott Magyar Polgári Pártnak. Szászt viszont nem hagyták az út szélén akkor sem, amikor 2012-ben távozott az MPP-elnöki tisztségéből, helyette az akkor létrejövő NSKI elnöke lett, és azóta is ott van.

Az NSKI híres arról, hogy mennyire nem szereti, ha a kotnyeles újságírók megpróbálnak betekinteni a színfalak mögé: 2015-ben, egy magyar parlamenti bizottsági ülésen Szász például egyenesen azt kérte a törvényhozóktól, hogy biztosítsanak a kutatóintézetének védelmet egyes újságírói kérdésektől, és

A honatyáknál viszont nem került meghallgattatásra a szászi kérés, így 2016-ban már az Átlátszónak – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának döntése nyomán – sikerült elérnie, hogy az NSKI kiadja számára az ötmillió forint felett kötött szerződéseinek listáját.

Ugyanígy kikérte Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő (és az Azonnali többségi tulajdonosa) a 2018-as szerződéseket, amit tavaly Azonnali részletesen fel is dolgozott. Akkor a mi kérdéseinkre az NSKI nem volt hajlandó válaszolni, mert szakmaiatlannak tartották azokat. Ungár Péter parlamenti kérdéseire viszont – amik részben ugyanazokat firtatták, mint amikre mi is kíváncsiak lettünk volna akkori cikkünkhöz – már válaszolt Szász Jenő: így derült ki például az is, hogy mi köze van egy székelyudvarhelyi, műfüves focipálya felújításának a nemzetstratégiai kutatáshoz.

Csökkenő külső ráfordítások, változó hangsúlyok

Ahogy két évvel ezelőtt, úgy a tavaly és az idén május végéig köttetett, ötmillió forintot meghaladó NSKI-szerződéseket is kikérte Ungár Péter. 

Ami az adatokból elsőre szembetűnik, hogy bár az NSKI – központi költségvetésből finanszírozott – költségvetése nagyságrendileg ugyanakkora maradt mind 2019-ben, mind 2020-ban, mint 2018-ban (1,1-1,4 milliárd forint), a szerződésekre fordított összeget rendesen megnyeste 2018 után az intézet: míg akkor 618 millió forint értékben, költségvetésének durván felét költötte el különböző külsős cégeknél, addig ez 2019-re kevesebb, mint a felére csökkent 299 millióval, míg 2020 májusáig 95,5 millió forint értékben kötött szerződéseket az NSKI. Így – az idei évre előre becsülve – Szász Jenőék még takarékosabbak lehetnek idén: ha ez a tendencia folytatódik az év végéig, már nagyjából csak 229 millió forint értékben szervezheti ki a munkát.

Mindezek fényében érdemes kicsit elveszni a részletekben. Ami a 2018-as szerződéseket illeti, a legfurább bennük az volt, hogy egy definíciószerűen kutatási célra létrejött, közpénzből működő intézmény miért költ százmilliókat arra, hogy külső partnerekkel végeztessen kutatásokat.

Arányaiban többet adott ugyanakkor az NSKI rendezvényszervezésre: míg 2018-ban ez az összes szerződés összegének 15,9 százalékát tette ki, addig ez 2019-re 23,6 százalékra növekedett, ami a második legnagyobb tételt jelenti a kikért dokumentumok alapján.

Érdemes lesz külön elidőzni a foglalkoztatásra, azaz az NSKI szakmai tevékenységéhez nem kapcsolódó feladatokra adott pénzeknél, ahol hasonlóan drasztikus változást tapasztalhatunk: míg 2018-ban az összes forrás csak 7,45 százalékát adták e célra, addig 2019-ben már 18,58 százalékát. (Ezekben az összehasonlításokban a 2020-as adatokkal azért nem foglalkozunk, mert az év hátralévő részét nem látjuk, csak a májusig megkötött szerződéseket.)

Hogy pontosan milyen feladatok elvégzésére adta az NSKI a forrásokat, alább részletesen körüljárjuk.

Mit kutatattak Szász Jenőék az elmúlt másfél évben?

Megelőzendő a „nem a magyar nemzet érdekét szolgáló” kérdezősködést, Szász Jenő azzal a felütéssel küldte el nem csupán a 2019-es és 2020-as szerződések listáját Ungár Péternek, hanem az NSKI (azóta a honlapra is feltett) 2019. évi szakmai beszámolóját is, hogy „már a szakmai beszámoló minimális tanulmányozásával, illetve az nski.hu honlapon fellelhető egyéb információ birtokában elkerülhető lehet a tavalyi esztendő több mint kínos tárgyi tévedéseinek halmaza, amivel az azonnali.hu portál megörvendeztette olvasótáborát.” (Hogy korábbi cikkünkben Szász szerint pontosan milyen tárgyi tévedéseket vétettünk, arról az NSKI-elnök nem nyilatkozott.)

És valóban, a szakmai beszámoló tartalmazza tételesen nem csupán az NSKI saját, hanem azoknak a külső partnerekkel végeztetett kutatásoknak is a leírását és eredményeit, amiket a tavalyi cikkünkben annyira hiányoltunk. (Igaz, a külső partnereket az egyes projekteknél nem nevezik meg, így külön-külön kell beazonosítani a szerződéseket tartalmazó lista szereplőit azokkal a projektekkel, amiket a szakmai beszámolóban részletesen kifejt az intézet.)

Így például

az alapítvány tevékenysége az NSKI egy 2014 óta futó, kísérleti programjába ágyazódik be, amiben évente nyolc-tíz, szórványterületen élő, magyar diák kap ösztöndíjat, hogy ne román, hanem magyar iskolában tanuljon tovább, így – az NSKI beszámolója szerint – 2019-re már mintegy 250 gyerek magyar iskolákban való továbbtanulását tették lehetővé. Az eredmények ismertetését ugyanakkor nem eresztette bő lére az NSKI, mindössze arról számolt be, hogy a programban résztvevők kilencven százaléka sikerrel zárta a tanévet, és lehetősége nyílt magyar intézményben folytatnia a tanulmányait.

Az Eötvös József Alapítvány pedig ezeket a diákokat monitorozta, adatfelvételt végzett a körükben, és elemezte azokat, 2019-ben 5,5 millió, 2020-ban már 12 millió forintért. Persze ez önmagában olyan sokat nem mond, nem tudjuk például, hogy pontosan milyen adatokat vett fel az alapítvány, milyen módszertannal dolgoztak, vagy milyen típusú és mélységű összefüggéseket találtak a magyar iskolákban szocializálódó diákok körében. Ez irányú érdeklődésünkre azonban – tavalyhoz hasonlóan – nem kaptunk választ az alapítványtól. Azt mindenesetre az NSKI beszámolójából megtudtuk, hogy az eredményekre támaszkodva sikerült kialakítani egy széleskörű Kárpát-medencei szórványösztöndíj-program tervezetét.

Az EU-s kutatások dokumentációjára már jobban ad az NSKI

Ennél részletesebb információkkal szolgáltak Szász Jenőék az uniós projektekhez kapcsolódó kutatásaikról, amikből kettő is futott tavaly. Az egyik egy „makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” címen futó EFOP-pályázatot takar, ami a Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági helyzetét igyekszik tudományos alapokon felmérni, és amire összesen 440 millió forintos támogatást nyert az NSKI az EU-tól.

És amíg 2018-ban ugyanehhez a kutatáshoz kapcsolódóan a projekt leírásán túl nem lehetett nagyon mást találni, mostanra úgy tűnik, beérett a munka gyümölcse: 

+ egy szlovák cég, a Transylvania Inquiry 10,8 millió forintért csinált 25-30 interjút, hogy megtudja, milyen összefüggések vannak a határon túli magyar régiókban az etnikai párhuzamosságok és a helyi döntéshozók, véleményformálók tevékenysége között (igaz, ők a teljes kutatást nem, csak annak összefoglalóját tették közzé);

+ a Market Insight Kft. 9,7 millió forintért kutatta ki Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és Dél-Szlovákiában, hogy milyen szociodemográfiai jellemzőket mutatnak az ott élő magyarok;

+ a KSH 8,1 millió forintból vizsgálta a magyarországi és a székelyföldi népesség elöregedési tendenciáit;

+ az Euroterv 2002. Kft. pedig (aminek az oldalán a tavalyi cikkünk óta is egy, a cégről semmit nem tudó magánszemély telefonszáma szerepel Folberth Péter ügyvezető igazgató neve alatt) 6 millió forintért értékben készített tanulmányt a Kárpát-medence geopolitikai helyzetéről és térszerkezetéről, illetve lefolytatott egy kísérleti kutatást a külhoni magyarok gazdasági helyzetéről, életminőségéről és demográfiai jellemzőiről.

Az így összegyűjtött adatokra támaszkodva dolgozott ki az NSKI – a szakmai beszámolója alapján – két foglalkoztatási programot is, mindkettőt Kelet-Magyarországon megvalósítva, aminek keretében olyan mezőgazdasági termelési módokat teszteltek, amik „állami dotáció nélkül is fenntarthatók, hatékonyan igazodnak a lokális viszonyokhoz, és a határon átnyúló foglalkoztatás lehetőségét is magukban hordozzák.”

Kérdésünkre, hogy miért nem, nem kaptunk választ sem a High-Investől, sem az NSKI-tól, ahogy arra a kérésünkre sem reagált egyik érintett sem, hogy legalább nekünk küldjék a filmeket. (A High-Invest egyébként 2018-ban is kapott forrást, akkor jóval grandiózusabb összegért, 15 millió forintért végezte egy csöppet sem felhasználóbarát adatbázis kreatív tervezését.)

A másik nagy, 2019-ben kiszervezett EU-s projekt „oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról” néven fut, aminek célja lényegében az, hogy a jó külhoni oktatási gyakorlatokat átültesse a magyarországi oktatási környezetbe, így segítve elő, hogy a külhoni és a magyar oktatási rendszer szervesebb egységet alkosson.

A tavalyi cikkünk óta elkészült a kutatási adatokat mindenki számára nyilvánossá tevő és böngészhető adatbázis is, a MEGÉRTI Kft. (azaz a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda), valamint a KKMEDO Kft. jóvoltából. Az előbbi cég 9,2 millió forintért rendezte adatbázisba a különböző forrásokból összegereblyézett, Kárpát-medencei demográfiai adatokat, mint a természetes szaporodás, a vándorlások mértéke, a házasodási kedv, továbbá az olyan gazdasági és munkaerőpiaci mutatókat, mint a munkavállalói jövedelmek mértéke vagy a nonprofit szervezetek száma. A KKMEDO pedig kis híján 14,3 millió forintért hozta létre az adatbázis böngészéséhez szükséges felületet, ami azt leszámítva, hogy lassan tölti be a kért adatokat, könnyen használható és átlátható keresést biztosít.

A KKMEDO egyébként 2020-ban is kapott megbízást az NSKI-től az elég rejtélyes, „Kárpát-medencei online diskurzus (felmérés és elemzés)” címszó alatt, amire 12,7 millió forintot adtak Szász Jenőék. Hogy megtudjuk, ez mit takar, felhívtuk a KKMEDO egyetlen elérhető, a Facebook-oldalukon szereplő telefonszámát, amit Kocsis Krisztián, a cég tanácsadója vett fel. Mint Kocsistól megtudtuk, a Kárpát-medencei online diskurzus egy felmérést jelentett, amiben az NSKI a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos sérülékenység felmérését kérte a cégtől. Így a KKMEDO felmérte és az előbbi adatbázis felületén elérhetővé is tette például az idős népesség arányát, vagy az egy háziorvosra jutó népesség számát Kárpát-medence-szerte.

Összességében tehát a tavalyi cikkünk óta – ami pont a kiszervezett, tudományos kutatásokra helyezte a fókuszt – az NSKI e tekintetben átláthatóbbá tette, hogy pontosan milyen kutatásokra adja a pénzt, és azokból milyen eredmények születnek. Mindazonáltal érdemes megnézni az egyes kutatási anyagok URL-jét és az ott kivehető feltöltési dátumokat is: közülük nem kevés azután került fel az NSKI honlapjára, hogy Ungár Péternek május végén megküldték az NSKI szerződéseinek listáját. 

Egy rakás pénzt költöttek takarítókra és biztonsági őrökre

Azért nem minden lett fenékig tejfel az NSKI háza táján, akadt nem egy finoman szólva is szemöldökráncolós megbízás, elsősorban a foglalkoztatás körébe eső tevékenységek között – ami, emlékezzünk rá, 2019-ben már az összes szerződési összeg 18,58 százalékát tette ki.

A már korábban ismertetett EFOP-os, makroregionális kutatások szakmai konzultációihoz például az NSKI 2019-ben catering-szolgáltatást is rendelt 6 millió forint értékben, méghozzá nem is akárkitől: az Albatros Party Service Kft-től, amit nem véletlenül tartanak luxusszolgáltatónak ezen a szakterületen. Az Albatros 2015-ben megnyerte az Év Rendezvényszolgáltatója Díjat, 2019-ben pedig ők képviselték hazánkat az International Catering Cup-on Lyonban, ami a legrangosabb nemzetközi verseny a rendezvénygasztronómia területén. Ennek megfelelően az Albatros elég felkapott, saját bevallásuk szerint évi 600 rendezvényen biztosítják tízezreknek az ételt és az italt.

Érdekelt volna minket, hogy mi indokolja ezt a luxust a makroregionális kutatásokat folytató tudósok számára, ahogy az is, hogy pontosan hány szakmai konzultációhoz és hány főre biztosított az Albatros cateringet, vagy hogy pontosan miket szolgáltak fel 6 millió forintért. Rákérdeztünk arra is, hogy esetleg a kutatás részeredményeit 2019. november 8-9-én bemutató I. Interdiszciplináris konferencia cateringjét is az Albatros biztosította-e.

Wéber Szilvia, a cég értékesítési vezetője azonban megkeresésünkre úgy reagált, hogy „sajnos harmadik félnek nem áll módomban kiadni bármilyen jellegű információt a közelmúltban megrendezett eseményeinkkel kapcsolatban. A Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Intézet állami szerv, így minden adat nyilvános elérhető az ön számára is.” Sajnos ezek valójában mégsem voltak elérhetők, így megkérdeztük az NSKI-t is, hiába.

Hasonlóképpen falakba ütköztünk akkor is, amikor azt akartuk kideríteni, hogy mi került 2019-ben 15,45 millió forintba az NSKI Nagysándor József utcai irodaházának takarításán, méghozzá úgy, hogy ezt az összeget kétéves közbeszerzés keretében hívta le a feladatot elnyerő Point-Security Kft. Azaz minden bizonnyal – egyelőre ez még nem történt meg –

Mindezt úgy, hogy a Point-Security fő tevékenysége alapján csupán általános takarítási feladatokat végez, nem pedig olyan speciális takarítási munkákat, amik nagyban megdobhatnák a költségeket. Ráadásul a cég – az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – nem is az év elejétől, csupán 2019 júliusától takarítja az NSKI épületét, azaz egy hónapban így 2 millió 575 ezer forintot ért a Point-Security munkája. Tekintve, hogy egy heti szinten rendszeresen, 3-5-ször takarító, átlagos takarítócég árszabása is csak nagyjából (ÁFA-val együtt) bruttó 125 ezer forint környékén van egy 300-400 négyzetméteres ingatlan esetén egy hónapra, sehogy sem jön ki a matek a Point-Security esetében.

Az Azonnali így nyilván kíváncsi volt rá, hogy történt-e olyan váratlan esemény (például csőtörés), ami jelentősen megdrágíthatta a Point-Security munkáját, ahogy arra is, hogy pontosan mekkora alapterületű irodaházban, milyen takarítási feladatokat, milyen költségigény mellett, hány ember és napi hány órában látott el. A honlap nélküli cégtől többszöri megkeresés után sem kaptunk választ, és kérdéseinkre az NSKI sem reagált.

De még a Point-Securitynál is jobban járt a REM Pro Kft, ami

(A székház itt egyenlő az irodaházzal, amit a Point-Security takarított, csak a szerződéseket felsoroló listában másképp hivatkoznak ugyanarra az épületre.) Ezt a feladatot a REM Pro – úgyszint az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – 2019 májusától látta el, azaz a REM Pro munkája 4 millió 267 ezer forintot ért per hó. Ezt nehéz összehasonlítani a piaci viszonyokkal, hiszen sok tényezőt (minthogy hány embert, hány órában, és a székház őrzésén túl milyen rendezvényeken alkalmazott a cég) nem ismerünk. Azonban ha feltételezzük, hogy váltott műszakban naponta 3 őr és 2 portás vigyázta az NSKI épületét 8 órás műszakokban még hétvégén is, még elég jó bruttó óradíjakkal számolva is (az őröknél ez 2795 forint, a portásoknál 1560 forint) is csak havi 2 millió 761 ezer forint lesz a végösszeg, ami még a közelében sincs a REM Pro 4 millió feletti havi kifizetésének.

Az NSKI egyébként – a szakmai beszámolója alapján – 2019-ben főszervezőként 17 eseményt szervezett 541 fő, társzervezőként pedig 21 rendezvényt 2980 fő részvételével. De ezekből nyilván nem volt szükség mindegyiken a REM Pro szolgálataira (például nehezen lenne hihető, hogy a 10-20 fős kutatási műhelymunkákon indokolt lenne biztonsági személyzetet alkalmazni), ahogy az sem mindegy, hogy ezeket a feladatokat hány fős személyzettel, napi hány órában látta el a cég. Az Azonnali kíváncsi volt arra is, hogy a REM Pronak kellett-e számolnia plusz kiadásokkal (például biztonsági eszközök vagy járművek beszerezésével), amik indokolják ezt a magas árat, vagy hogy kellett-e vigyázniuk olyan személyre, akinek a védelme speciális eszközöket, eljárásrendet igényelt. Válaszokat az úgyszint honlap nélküli, és úgyszint csak a cégjegyzékben egyetlen e-mailes elérhetőséget szerepeltető REM Protól sem kaptunk, ahogy az NSKI is az eddigiekhez hasonlóan ignorálta a kérdéseinket.

Volt ezeken kívül még egy megrendelése az NSKI-nek, ami lehetséges, hogy a szolgáltatások közé lesz sorolható, azonban annak tárgyát olyan homályosan fogalmazták meg, hogy a fenti infografikán az egyéb kategóriájába kellett tennünk: az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (röviden NISZ) 2019-ben 25,3, idén pedig 27,2 millió forintért biztosított az NSKI-nek „központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások ellátását”.

Hogy ez pontosan mit takarhat, azt nem volt könnyű kideríteni, ugyanis a sajtóosztály elérhetőségét a NISZ sehol sem teszi közzé az oldalán. Végül Kele Eszterrel, a NISZ senior marketing és kommunikációs menedzserével sikerült beszélnünk, többet azonban ő sem tudott mondani annál, minthogy a kért adatok az infotörvény alapján közérdekű adatnak minősülnek, ezért az erre vonatkozó rendelkezések alapján válaszolnak 15 napon belül. Erről a hivatalos, írásbeli értesítést július 7-én, kedden kaptuk meg. Amint megérkezik a NISZ válasza, természetesen beszámolunk róla.

Könyvkiadásra most is jutott bőven

Az Azonnalihoz eljutott szerződéslistában igencsak szembeötlő az a 18,8 milliós tétel, amennyiért a Méry Ratio Kiadó vállalta az NSKI Kárpát-haza és Kárpát-haza Galéria sorozatcímmel megjelenő könyvei kiadói tevékenységének és nyomdai munkálatainak teljes körű kivitelezését. (Igaz, ez az összeg így is csupán a fele annak, amit 2018-ban kapott a kiadó hasonló feladatok ellátásra.)

Az Országos Széchenyi Könyvtár nyilvántartása szerint a Méry 2019-ben összesen hét NSKI-könyv és kiadvány munkálataiban segédkezett: ebből öt volt Kárpát-haza könyv példának okáért a széki muzsikáról, a Hargita megyei falu, Énlaka kulturális örökségéről vagy a Székely Hadosztály egykori parancsnokáról, Kratochvil Károlyról. Emellett a Kárpát-haza Galéria sorozat két kötetét is a Méry gondozta, az egyik a Boldogasszony Kiállítás katalógusa volt, a másik a 2018-as Kárpát-haza Galéria Alkotótábor műveit mutatja be.

Hogy megtudjuk, az NSKI-könyvek esetében tételesen miért mennyi pénzt fizettek a Mérynek, hogy milyen kötésről beszélünk, és hogy az egyes köteteket mekkora példányszámban adták ki, megkerestük mind a Méryt, mind az NSKI-t, választ azonban egyiküktől sem kaptunk.

Főleg ahhoz képest tűnik a Mérynek adott összeg túlárazottnak, hogy a Grafcom Media Kft 2019-ben, közbeszerzési szerződés keretén belül mindössze 9,7 millióért, vagyis feleannyiért vállalta az NSKI nyomtatott és elektronikus kiadványainak, kommunikációs és marketing eszközeinek grafikai tervezését, szerkesztését, nyomdai előállítását, gyártását és még a leszállítását is. Mindezt úgy, hogy az NSKI-nak 2019-ben összesen 17 darab kiadványa jelent meg, és ki tudja, mennyi munkát végzett még a Grafcom a homályos megfogalmazású „kommunikációs és marketing eszközök” címszó alatt.

De hogy pontosan mit és mennyiért csinált az NSKI-nak a Grafcom, arról a cég alapítója, Magdó Emil nem kívánt beszélni, mert a Szászékkal kötött szerződése erre szerinte nem biztos, hogy feljogosítja.

A már tárgyalt uniós pályázatokon túl költött az NSKI oktatásra is: a Magok Egyesület 7 millió forintot kapott egy oktatási mintaprojekt kidolgozására, az Orbán Balázs Intézet 6,4 millióért készíthetett fel erdélyi magyar diákokat a román érettségire, a Bookers Kft. pedig 5,78 millióból utaztathatott külhoni tanulókat és pedagógusokat honismereti tanulmányi kirándulásra – igaz, ez utóbbinál nem tudni, hogy hova, hány fővel, mennyi időre és milyen programokat szervezve tették ezt.

Miután az e-mailes megkeresésre nem kaptunk választ, felhívtuk a Bookerst ezekért az információkért, azonban mint azt a telefont felvevő recepciós elmondta, már a július elején küldött levelünk idején nyaralt a cég minden illetékes embere, aki válaszolhatott volna. De még ha elérhető is lett volna egy kompetens ember, ő sem válaszolhatott volna a recepciós szerint, mert a Bookerst titoktartási szerződés köti, így az NSKI-nál kell érdeklődnünk. Ezt meg is tettük, sajnos a korábbiakhoz hasonló, lehangoló eredménnyel.

17 millióba kerül a Székely Bál a Vigadóban, de így is harmincezres belépőt kell fizetni

Ami az NSKI rendezvényeit illeti, már a tavalyi cikkünkben is írtunk arról, hogy éles kritikák tárgya, hogy a kutatóintézet nem kevés pénzért szervezteti meg minden évben a Budapesti Székely Bált, ahol Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig és Varga Mihályig sok kormánypárti politikus is tiszteletét tette már. A Pesti Vigadó Nonprofit Zrt. évek óta 17 millió forint felett kap forrást az NSKI-tól a bál szervezésére, egész pontosan terem- és eszközbérlésre, cateringre, valamint a hang- és fénytechnika biztosítására.

Nem volt ez másképp az elmúlt két évben sem, a 17 millió mégsem volt arra elegendő egyik évben sem, hogy az emberek ingyen mehessenek bálozni: a résztvevőknek 30 ezer forint belépőt kell fizetnie, ami

Kereken 17 milliós keretet adott az NSKI a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek egy másik hagyományos rendezvény, a 2019-es jubileumi X. Székelyföldért Teremlabdarúgó Torna megszervezéséért, amin 48 Kárpát-medencei, amatőr teremfocicsapat, és összesen 700 fő vett részt az NSKI-szerződéseket tartalmazó dokumentum szerint. Érdekes, hogy ez 4 millióval több, mint amibe a IX. torna megszervezése került. Hogy a különbözetet a tavalyi torna jubileumi mivolta okozta-e, azt az egyesület vezetője, Tamás Zoltán nem akarta elárulni az Azonnalinak.

Adott pénzt az NSKI továbbá egészségügyi konferenciák szervezésére is: tavaly kereken 7,5 millió forintot kapott a Dr. Imreh Domokos Alapítvány arra, hogy 2019. novemberében megszervezzék „Az ápolás művészete: értékmegőrzés és jövőbe tekintés” nevű nemzetközi tudományos konferenciát Székelyudvarhelyen, ahol a résztvevők a székelyudvarhelyi egészségügyi oktatás múltját és jelenét járták körbe. Az esemény fővédnöke egyébként Kásler Miklós miniszter volt. Emellett 5,6 milliót kapott a PRO ORL Egyesület egy Kárpát-medencei fül-orr-gégészeti találkozó megszervezésére, ahol a szakemberek ennek a területnek az erdélyi történetét és vívmányait tárgyalták meg.

Ezeken felül az NSKI biztosított forrást a Kárpát-medencei Magyar Karácsony tematikus programsorozat megszervezésére is: ennek keretében kaptak pénzt pályázati alapon külhoni és egyházi intézmények a saját programötleteik megvalósítására (CBA L és F Kereskedelmi Kft – 9,7 millió forint), de szerveztek önálló, karitatív, hagyományőrző Magyar Karácsony-programokat is Széken (Széki Római Katolikus Plébánia – 7 millió forint) és Beregszászon (Beregszászi Római Katolikus Egyházközség – 6 millió forint).

A legkevesebbet az NSKI művészetekre és önmaga promózására adja

Összességében a kiszervezett feladatokból a legkevesebb forrás a művészettámogatásra és kultúrára, valamint az önreklámra jutott az NSKI-nál 2019-ben, illetve 2020 májusáig.

Az előbbi körébe tartozó tételek esetében a legtöbb pénzt mindkét évben a Forrás Művészeti Intézet Kft. kapta a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat évi 12 kiállításának megszervezésére, valamint a helyszín, a kurátori feladatok, a kapcsolattartás és műtárgyszállítás biztosítására: 2019-ben ez 11,3 millió, 2020-ban 13,2 millió forintot jelentett. Míg ezek a már kész kulturális produktumok bemutatását célozták, addig a II. Kárpát-haza Galéria Alkotótábor már a művészi alkotási folyamatra koncentrált. Ennek megszervezésére a ZETEVAR Tour 8,5 millió forintot kapott az NSKI-től.

Ebben benne van a már korábban említett 5 milliós kifizetés a High-Invest Kft nem nyilvános élményvideóiért, valamint a 2019. évi Tusványoson fenntartott NSKI-sátor (PRO MINORITATE Alapítvány – 5 millió forint), továbbá a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat, illetve más művészeti alkotások, kiállítások és rendezvények fotózása (Sulyok 64 Kulturális Szolg. Betéti Társaság – 5,5 millió forint).

Ha a NISZ Zrt. rejtélyes informatikai és hírközlési szolgáltatását nem az egyéb célokra adott források közé soroltuk volna, akkor erre a kategóriára jutott volna a legkevesebb forrás. A két év alatt ezen kívül mindössze egyetlen szerződést kötött az NSKI, ami ide sorolható: a STEP Közbeszerzési Tanácsadó Kft. nyújtott szolgáltatást az NSKI-nek 7,2 millió forint értékben közbeszerzési eljárások lebonyolítására, valamint közbeszerzési tanácsadásra. Az Azonnali kíváncsi lett volna, hogy tételesen miben segített a STEP az NSKI-nek, és hogy hány fős szakértői gárda végezte a feladatokat, ám

Az NSKI szerint idén sem szakmai alapokon foglalkozunk velük

Összesen 11 céggel kötött szerződéseihez kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket az NSKI-nak, az intézet azonban érdemben egyikre sem reagált. Helyette Molnár Miklós, az NSKI elnöki kabinetvezetője úgy reflektált megkeresésünkre, hogy szerintük a róluk való tájékoztatást „alapvetően idén sem szakmai, hanem adminisztratív szempontból közelítik meg, holott szerintünk a nemzetstratégia nyilvános diskurzusának kialakítása fontos újságírói küldetés lenne/lehetne.”

Továbbá felhívta arra is az Azonnali figyelmét, hogy azoknak a szerződéseknek a többsége, amikre rákérdeztünk, közbeszerzési eljárás keretében köttetett, így a szerződéseket és egyúttal a kérdéseink többségére a válaszokat megtaláljuk a közbeszerzési keresőben. Csakhogy a 11 szerződés „többségét” a gyakorlatban négy darab elérhető szerződés jelenti: ugyanis mindössze a méregdrága takarítást végző Pro-Security, a túlárazott őrző-védő szolgáltatást nyújtó REM Pro, a majdnem darabjáért 2,7 millióért NSKI-könyveket kiadó Méry Ratio Kiadó, valamint a Méryhez hasonló tevékenységet már jóval normálisabb áron végző Grafcom szerződései elérhetőek nyilvánosan.

Ezekben viszont sok köszönet nincs, tekintve, hogy

Ezen felül az NSKI válaszában hosszan ecseteli, hogy a megkötött szerződésekről csak akkor nyilatkozhat bármelyik fél, amennyiben a másik fél ehhez előzetesen hozzájárul – Molnár szerint ezt a kikötést nem kívánják megszegni azzal, hogy „a méltányosságot és az észszerűséget nélkülöző” határidőre válaszoljanak a kérdéseinkre. Egyébként pontosan két napos határidőt adtunk az NSKI-nak, ezalatt nem jelezték sem levélben, sem telefonon (aminek lehetőségére még külön is felhívtuk a figyelmet), hogy gondjuk lenne a határidővel. Amennyiben az NSKI a jövőben mégis válaszol érdemben is a kérdéseinkre, úgy azt természtesen közöljük.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

FRISSÍTÉS (július 17. 10:32): Hajzer Erika, a NISZ Zrt. kommunikációs igazgatója megkeresésünkre úgy válaszolt, hogy az NSKI-val kötött szerződések vonatkozásában „nem társaságunk az adatgazda, ezért kérdéseire illetékesség hiányában nem áll módunkban válaszolni”.