+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 17. szombat, 18:56
A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Csütörtökön az egyetemeket rangsoroló neves szervezet, a ShanghaiRanking Consultancy megjelentette a 2019-re szóló Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorát.

 

A kínaiak által már 2003 óta megjelentetett ARWU-rangsor idővel az egyik legismertebb egyetemi rangsorrá nőtte ki magát, így komoly jelentősége van annak, hogy kik is alkotják az élmezőnyt abban. Ebből a szempontból rossz hír, hogy az ARWU magyar egyetemeket egyáltalán nem válogatott be a világ ötszáz legjobb intézménye közé:

 

a legjobb magyar intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, mely az 501-600. hely közötti tartományba esett.

 

Ennél az ELTE teljesített már a rangsorban erősebben is, egészen 2015-ig a legjobb ötszáz stabil szereplője volt. Az ELTE-t a Szegedi Egyetem 601-700., majd a Budapesti Műszaki Egyetem 801-900. tartományai követik. Az ezres lista végére még éppen elfért a 901-1000. hely környékén tanyázó Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is, más magyar intézményeket azonban az ARWU vagy nem vizsgált, vagy azok nem fértek bele a rangsorba.

 

A régió egyes felsőoktatási intézményei valamivel jobban teljesítettek a magyaroknál: Csehországban a prágai Károly Egyetem 201-300. helyével vívott ki magának előkelő helyet, míg Lengyelországban a krakkói Jagelló Egyetem elfért a 301-400. hely környékén, és még a Varsói Egyetem is belefért a legjobb ötszázba. Emellett még a Zágrábi Egyetem is helyet kapott az ötszázas listán a 401-500. hely közötti tartományban. Románia, Szlovákia és Szlovénia egyetemei a magyarokhoz hasonlóan nem fértek be a legjobb félezerbe, az osztrákok a térségben ugyanakkor – nem meglepő módon – mindenkit lenyomtak: nyugati szomszédunktól hat intézmény is bekerült az ötszázas elitklubba.

 

Ami a nemzetközi kitekintést illeti: az ARWU listájának élén túlnyomó többségben vannak az amerikai és brit felsőoktatási intézmények.

 

A legjobb száz egyetemből negyvenöt az Egyesült Államokban,

 

nyolc az Egyesült Királyságban, hét Ausztráliában, öt Svájcban, négy-négy Németországban, Kínában, Hollandiában, illetve Kanadában, valamint három-három Franciaországban, Svédországban, valamint Japánban található, persze a fentiek között jócskán vannak holtversenyes helyezések is. A dobogóra a Harvard, a Stanford és a Cambridge fértek fel, az Oxfordi Egyetem csupán a hetedik lett. A kontinentális Európán belül a tizenkilencedik helyig kell mennünk a legjobb egyetemért, a zürichi Szövetségi Technikai Főiskoláé (ETH) az előkelő helyezés.

 

A nemzetközi rangsorokat három tényező – tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés – alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe, írja még a tavalyi rangsor metodológiájáról az Eduline. Ezért is lehet, hogy elég korlátozott azon intézmények száma, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára.

 

BORÍTÓKÉP: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának épülete Budapesten, a Múzeum körúton

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás