+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 17. szombat, 18:56
A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Csütörtökön az egyetemeket rangsoroló neves szervezet, a ShanghaiRanking Consultancy megjelentette a 2019-re szóló Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorát.

 

A kínaiak által már 2003 óta megjelentetett ARWU-rangsor idővel az egyik legismertebb egyetemi rangsorrá nőtte ki magát, így komoly jelentősége van annak, hogy kik is alkotják az élmezőnyt abban. Ebből a szempontból rossz hír, hogy az ARWU magyar egyetemeket egyáltalán nem válogatott be a világ ötszáz legjobb intézménye közé:

 

a legjobb magyar intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, mely az 501-600. hely közötti tartományba esett.

 

Ennél az ELTE teljesített már a rangsorban erősebben is, egészen 2015-ig a legjobb ötszáz stabil szereplője volt. Az ELTE-t a Szegedi Egyetem 601-700., majd a Budapesti Műszaki Egyetem 801-900. tartományai követik. Az ezres lista végére még éppen elfért a 901-1000. hely környékén tanyázó Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is, más magyar intézményeket azonban az ARWU vagy nem vizsgált, vagy azok nem fértek bele a rangsorba.

 

A régió egyes felsőoktatási intézményei valamivel jobban teljesítettek a magyaroknál: Csehországban a prágai Károly Egyetem 201-300. helyével vívott ki magának előkelő helyet, míg Lengyelországban a krakkói Jagelló Egyetem elfért a 301-400. hely környékén, és még a Varsói Egyetem is belefért a legjobb ötszázba. Emellett még a Zágrábi Egyetem is helyet kapott az ötszázas listán a 401-500. hely közötti tartományban. Románia, Szlovákia és Szlovénia egyetemei a magyarokhoz hasonlóan nem fértek be a legjobb félezerbe, az osztrákok a térségben ugyanakkor – nem meglepő módon – mindenkit lenyomtak: nyugati szomszédunktól hat intézmény is bekerült az ötszázas elitklubba.

 

Ami a nemzetközi kitekintést illeti: az ARWU listájának élén túlnyomó többségben vannak az amerikai és brit felsőoktatási intézmények.

 

A legjobb száz egyetemből negyvenöt az Egyesült Államokban,

 

nyolc az Egyesült Királyságban, hét Ausztráliában, öt Svájcban, négy-négy Németországban, Kínában, Hollandiában, illetve Kanadában, valamint három-három Franciaországban, Svédországban, valamint Japánban található, persze a fentiek között jócskán vannak holtversenyes helyezések is. A dobogóra a Harvard, a Stanford és a Cambridge fértek fel, az Oxfordi Egyetem csupán a hetedik lett. A kontinentális Európán belül a tizenkilencedik helyig kell mennünk a legjobb egyetemért, a zürichi Szövetségi Technikai Főiskoláé (ETH) az előkelő helyezés.

 

A nemzetközi rangsorokat három tényező – tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés – alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe, írja még a tavalyi rangsor metodológiájáról az Eduline. Ezért is lehet, hogy elég korlátozott azon intézmények száma, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára.

 

BORÍTÓKÉP: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának épülete Budapesten, a Múzeum körúton

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás