Nem feltétlenül oltásellenes az, aki kritikus a vakcinákkal

A Political Capital közép-európai kutatása rámutat: túlzottan is széles értelemben használjuk az oltásellenes kifejezést. A kutatás szerint legalább öt árnyalata van a koronavírus elleni vakcinákról folytatott közgondolkodásnak.

Nem feltétlenül oltásellenes az, aki kritikusan szemléli a vakcinákat Közép-Kelet-Európában. Ez derült ki a Political Capital csütörtökön publikált felméréséből, amelyhez egyszerre vettek fel adatokat a négy visegrádi országban: Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon. A végül 4000-es, nagymintás kutatás eredményeiből kiderült: a járvány által sújtott országokban

A politikai elemzőcég ugyanis eleve öt nagy csoportot különített el a védőoltásokhoz való hozzáállást tekintve. Az egyik kutatási állításra amely az volt: „A védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak”, csak egyetért/nem ért egyet válaszokat lehetett jelölni, de az eredményeket kiértékelők összevetették ezt a választ a kitöltő oltási hajlandóságával is. Így jöttek ki a következő alcsoportok:

+ Klasszikus oltásellenesek: ők azok, akik valóban nem hisznek az oltás hasznosságában, sőt károsnak tekintik azokat, és be sem oltatnák magukat

+ Általános szkepitkusok: ők egyetértettek a fenti állítással, mégis beoltatnák magukat, vagy már meg is tették.

+ Koronavírus vakcina-szkeptikusok: általában nem tartják károsnak a védőoltásokat, de a koronavírus-vakcinákkal mégsem oltatnák be magukat.

+ Biztosan akarnak oltást: nem is értenek egyet a vakcinák károsságával, és vagy beoltatnák magukat, vagy már meg is tették ezt.

+ Bizonytalanok: Nincs a kérdésben kiforrt véleményük, sem a védőoltások terén általánosan, sem azt tekintve, tervezik-e az oltást.

Lengyelországban vannak a legtöbben, 14 százaléknyian, Magyarországon pedig a legkevesebben, csupán 4,4 százalék tartozik ide. A cseheknél 10 százaléknyian vannak, és a szlovákoknál is nálunk jóval magasabb, 8,3 százalék jött ki erre a csoportra.

Ezzel szemben a biztosan oltakozni akarók száma Magyarországon a társadalom fele, 50,5 százalék, amivel a V4-ek között kicsivel lemaradva a másodikak vagyunk, Szlovákiában 51,6 százalék akar biztosan oltást.

A második legnagyobb magyar csoport a bizonytalanoké, utánuk jönnek a covidvakcinával szemben szekptikusok (17,9 százalék), majd azok, akik általában az oltásokat is ellenzik (4,3 százalék). A covidra fejlesztett oltóanyagokban egyébként a lengyelek közül kicsivel kevesebben (15,7 százalék), a cseheknél ugyanannyian nem bíznak, mint nálunk, míg a szlovákoknál jóval kevesebben (11,6 százalék).

Akkor ki az oltásellenes?

A Political Capital kutatást összegző ismertetője szerint tehát

ugyanis, mint az a felmérésből látszik, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem is oltatná be magát. Ugyanakkor igaz az is, hogy a kutatócég által „összeesküvés-elméleteknek” nevezett, interneten terjedő, megalapozatlan oltásellenes információk és a vakcina-szkepticizmus között erős az összefüggés, de a biztos oltakozók és a bizonytalanok között az általánosan oltásellenes és a koronavírus-konteók sem népszerűek.

Jellemző és fontos részlet továbbá, hogy azok a válaszadók, akik csupán a koronavírus elleni védőoltással szemben szkeptikusak, csak nagyon alacsony arányban támogatják ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kutatócég ezzel kapcsolatban összesen hét kérdést tett fel, amely különböző teóriákkal való egyetértésre kérdezett rá, eldöntendő jelleggel. Ilyen teóriák voltak azok, hogy a techcégek visszatartják előlünk a valódi ellenszert, az 5G tornyok a hibásak, vagy hogy a koronavírus biokémiai fegyver.

A csak a covidvakcinákkal szemben szkeptikusok körében ezzel szemben azok a nézetek az uralkodóak, amelyek szerint a védőoltásokat túl gyorsan fejlesztették ki, ezért még nincs elég tapasztalat velük kapcsolatban ahhoz, hogy azokat egyértelműen biztonságosnak tudjuk nevezni, avagy a mellékhatások túl nagyok és túl súlyosak.

Így tehát ezek az emberek nem klasszikus oltásellenesek és döntő többségükben nem konteó-hívők, sőt pontosan követik az oltások fejlesztéséről szóló híreket, csupán az eredmények nem győzték meg őket.

Ahogyan azt a kutatócég is kiemelte, „A koronavírus elleni oltás elutasítása és a védőoltásokkal szembeni általános bizalmatlanság nem mindig jár kéz a kézben. Vannak a társadalomban olyan csoportok, akik szerint az oltásoknak általában több hátránya van, mint előnye, mégis, az aktuális problémának, a koronavírus-járványnak hatékony ellenszereként tekintenek a vakcinára. Még többen vannak azok, akik annak ellenére utasítják el a Covid-vakcinát, hogy a védőoltásokról általánosságban jó véleménnyel vannak.”

A térségben a vizsgált országok közül amúgy Magyarország áll a legjobban az oltási kampánnyal, minket Szlovákia, Lengyelország és Csehország követ a sorban.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali