+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 12. hétfő, 08:31
Milyen jegyeket kapnak a választóiktól az osztrák pártok csupán egy hónappal az Ibiza-botrány miatt kiírt előrehozott választások előtt?

Érdekes felmérést készített a Der Standard osztrák lap számára a Market Institut osztrák közvélemény-kutató cég, mely csupán másfél hónappal az osztrák előrehozott választások előtt részletesen szondázta a szavazópolgárok preferenciáit és elégedettségüket az egyes pártokkal.

 

Iskolai jegyeket kaptak az osztrák pártok

 

Az első – és talán leginkább rendhagyó kérdés, hogy ha iskolai jegyekkel kéne osztályozni a fontosabb pártok munkáját az elmúlt két évben, azok milyen jegyet kapnának (német nyelvterületen az egyes számít a legjobb, az ötös pedig a legrosszabb, vagyis a „nem megfelelt” jegynek, de a cikkben a magyar értékelési rendszerre „fordítjuk” át az egyes jegyeket).

 

A legtöbben a Sebastian Kurz-féle ÖVP munkáját ítélik meg példásként:

 

az osztrákok 15 százaléka ötöst, 27 százalékuk pedig négyest adott a Néppárt elmúlt kétéves tevékenységére, vagyis a szavazók több, mint 40 százaléka többnyire elégedett velük.

 

Kurzék ugyanakkor jó sok kettest és egyest is bezsebeltek: kettest 18 százalék adna az előző kormánykoalíció nagyobbik pártjának, 17 százalék pedig megbuktatná őket.

 

Nagy a kontraszt a szebb napokat is megélt SPÖ-höz képest: a szociáldemokratáknak csak 2 százalék adna ötöst, tehát még saját szavazóik sem feltétlenül elégedettek velük, a négyest is csak 13 százalék szerint érdemlik meg. A választók fele ugyanakkor nagyon lepontozta a gyengélkedő szocdemeket: 23 százalék kettest, 26 százalék pedig egyest húzna be a jelenleg második legerősebb pártnak.

 

A Strache-botránynak volt egy egyértelmű hozadéka a szélsőjobboldali FPÖ számára, ugyanis a szabadságpártiak a leginkább elutasítottak az osztrák pártok között, 39 százalék megbuktatná őket, további 18 szerint pedig csak kettest érdemelnek. Viszont a pártnak az állandó rajongótábora is stabilabb: az FPÖ-nek 10 százalék adna ötöst, további 9 százalék pedig négyest.

 

A másik, különösen népszerűtlen alakulat az osztrák Schiffer András, Peter Pilz minipártja.

 

A Jetzt, amely két éve kiütötte a parlamentből az osztrák Zöldeket, szintén csak 2 százaléknyi ötöst kapna, de négyessel is csak 7 százalék honorálná a munkájukat. 21 százalék még épp átengedné a közvélemény-kutatásokban szenvedő kispártot, de 36 megbuktatná azt. A Zöldek már egy fokkal jobban teljesítettek, jelest ugyan itt is csak 2 százalék írna be nekik, de négyest már 19 százaléktól kapnának. A Momentum osztrák testvérpártja, a jobbliberális Neos 5 százaléknyi jelest és 25 százaléknyi jó jegyet kapna.

 

ILYEN JEGYEKET KAPTAK AZ OSZTRÁK PÁRTOK. BALRÓL JOBBRA HALADUNK AZ OSZTRÁK/ NÉMET PONTOZÁS SZERINTI JELES EGYESTŐL A BUKÁST JELENTŐ ÖTÖS FELÉ.

 

Balosak az osztrákok, de jobbra szavaznak

 

A felmérés következő pontja azt vizsgálta, hogy az osztrák társadalom inkább jobb-, vagy inkább baloldalinak ítéli meg magát. Ehhez a megkérdezettek egy százfokú jobb-bal skálán jelölték be magukat, ugyanakkor érdekes eredmények jöttek ki: a jobboldali szavazók kevésbé helyezik magukat egyértelműen jobbra, mint a baloldaliak, így hiába van jobboldali többség Ausztriában az ÖVP-vel és az FPÖ-vel együtt, a statisztikák szerint az osztrákok inkább balra hajlanak:

 

bár a férfiak pont középen helyezkedtek el 50,14 ponttal, a nők már inkább a skála bal oldalán voltak 45,93-mal. Így az össznépesség 47,98 pontos átlagával inkább balra néz.

 

A leginkább jobboldalinak a szabadságpártiak tartották magukat 62,98 ponttal, őket a Néppárt követte: 53,24 pontjukkal Kurzék még épp a jobboldalon helyezkednek el. A gazdaságilag jobboldali Neos szavazói ugyanakkor már inkább balra állnak 44,35 ponttal, őket a szocdemek követik 37,83 ponttal a százas skálán. Saját bevallásuk szerint a Zöldek is valahol ugyanitt állnak 37,49-es értékkel.

 

Ausztriában szeptember 29-én tartanak előrehozott parlamenti választásokat, miután májusban feloszlott a Kurz-féle ÖVP és a Strache-féle Szabadságpárt közötti koalíció. A fő szakítási ok Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár ibizai videója volt, melyben a politikus egy állítólagos orosz oligarcha lányával bevodkázva arról beszélget, hogy az oroszok megvennék az FPÖ-nek a nagy példányszámú, népszerű osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot.

 

Tartják magukat az exkoalíció pártjai

 

A botrányba belebukott a koalíció, de a közvélemény-kutatások szerint érdekes módon ez a pártokra nem terjedt át. Az ÖVP magasan a legnépszerűbb maradt – bár júniusban álltak már 38 százalékon is,

 

mostani, 35 százalékos támogatottságuk is újra a kancellári székbe repítheti Sebastian Kurzot.

 

Érdekes módon az Ibiza-botrány sem ártott annyit a pártjukhoz hűséges szabadságpártiaknak, mint azt korábban gondolni lehetett: 20 százalékon állnak, ez kevesebb, mint amennyit két éve kaptak, de a botrány volumenéhez képest kisebb csoda, hogy itt megállt az FPÖ zuhanása.

 

Az SPÖ csupán 22 százalékon áll, így pedig nehezen fog menni Kurz leváltása. De, ami még ennél is érdekesebb, hogy a szocdemek még saját vezetőjüket sem látnák annyira szívesen kancellárként: jelöltjüket, Pamela Rendi-Wagnert még az SPÖ-szavazóknak is alig több, mint a fele támogatná a csúcspozícióra. Ennek oka Brigitte Bierlein ügyvivő osztrák kancellár relatív népszerűsége a szocdemek körében.

 

Az első három pártot a kisebbek követik: a Neos 10 százalékot kapna, ahogy a Zöldek is, ezzel utóbbi alakulat visszatérhetne az osztrák törvényhozásba, ahonnan Peter Pilz pártja ütötte ki őket még két éve. Pilzék azonban nem tudták megtartani népszerűségüket, sőt, teljesen bezuhantak: most már csak 1 százalékot kapna a Jetzt.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás