+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2019. július 6. szombat, 09:11
Demokrácia-e még az EU azok után, hogy nem egy Spitzenkandidatot, hanem a háttéralkuk során a kalapból előhozott Ursula von der Leyent jelölik Bizottsági elnöknek? Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak Strasbourgban, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó.

Az új Európai Parlament első plenáris ülésén szavakban már volt némi lázadozás az ellen, hogy a Spitzenkandidat-rendszert felrúgva tipikus háttéralkus megállapodás született a bizottsági elnökjelölt Ursula von der Leyen eddigi német védelmi miniszterről és a többi EU-s csúcspozícióról.

 

Az Azonnali ennek kapcsán az EP strasbourgi folyosóin arra volt kíváncsi: mit gondolnak az EP-képviselők, demokrácia-e még az EU? A legtöbben nem kifejezetten von der Leyen jelölése kapcsán fogalmaztak meg kételyeket.

 

Aki nem gondolja demokratikusnak az EU-t, annak erre többnyire más okai vannak a Spitzenkandidat-rendszer meghekkelésén kívül:

 

többen sérelmezték például, hogy az Európai Parlament nem kezdeményezhet EU-s jogszabályokat, illetve, hogy a frakciónélkülieknek kevesebb felszólalási és részvételi joga van az EP-ben.

 

De miért ül valaki az Európai Parlamentben, ha amúgy szerinte az EU nem demokrácia? Milyen díszletektől gondolhatják azt az EP-képviselők, hogy valódi hatalmuk van? És kik, milyen érvekkel védték meg a mostani háttéralkus jelölést? Ez is kiderül a videóból!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás