+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. július 1. hétfő, 14:34
Általában az EU-nak fog ártani, ha a választások eredményétől jelentősen eltérő vezetés alakul ki.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Már többször írtunk a Steingarts Morning Briefingről, Gabor Steingart tekintélyes német újságíró napi hírleveléről. A maiban pont ugyanazt a szempontot veti fel, amire Orbán Viktor is hivatkozik a kiszivárogtatott levelében. Steingart élesen kritizálja Angela Merkelt, hogy 14 éves eddig kormányzása alatt egyetlen németet sem tudott olyan meghatározó pozíciókba juttatni, mint a Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy a Valutaalap elnöki széke.

 

Arról nem ír Steingart, hogy Webert már jelölni is hiba volt. Ugyanakkor Merkel annyira erős vezető, hogy 14 év alatt elsorvadtak mellette a komoly vetélytársak, csak ilyen Webereket és Seehofereket lehet elővenni a kalapból.

 

Abban viszont Steingartnak nagyon igaza van, hogy Németország számára ez már szégyen, hogy tényleg egyetlen vezetőt sem állítanak ki, miközben vita nélkül Európa legnagyobb, legerősebb gazdaságáról van szó. 

 

Ennek most, hogy koalíciós politika jön az EP-ben és az egész EU-ban, növekvő jelentősége van.

 

Az erős EU az EU-s eljárások elfogadását is jelenti

 

Itt találkozik a dolog össze Orbán helyes észrevételével: a legerősebb pártnak, a legerősebb országnak a hatalmát gyakorolnia kell, különben elveszíti, és a választói is elfordulnak tőle.

 

A dolog ennél sokkal bonyolultabb, nagyon szerteágazó alkufolyamatok zajlanak. Ugyanakkor az meg általában az EU-nak is fog ártani, ha a választások eredményétől jelentősen eltérő vezetés alakul ki, mert az csak fel fogja hangosítani az EU demokráciadeficitjéről szóló, el sem halkult kritikus hangokat, táptalajt adva az euroszkeptikusok népszerűségének és aláásva az EU nevében tárgyaló politikusok legitimációját. 

 

Ha pedig Macron elnök erősebb EU-t akar, erre tekintettel kell lennie. Erős, szupranacionális EU nem tud létrejönni tagállami alkuk eredményeként,

 

az EU-s eljárásokat, mechanizmusokat, ha szimbolikusan is, be kell tartani.

 

A szupranacionalitás lényege ugyanis pont az, hogy az európai hatalmi-politikai-gazdasági berendezkedést nem tagállami erőpolitika, hanem az állampolgárok számára is átlátható, demokratikus folyamatok alakítják. Németországgal szemben komoly kritika volt a gazdasági nyomás alkalmazása. Legalább ilyen ellenállással fog találkozni az, aki az EU-választások eredményét nem gazdasági, hanem politikai nyomásgyakorlással fogja lényegesen megváltoztatni. 

 

Ésik Sándor cikke először a Diétás Magyar Múzsán jelent meg, ott is lájkold!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás