Juncker: Mégsem olyan könnyű engem lecserélni! – nem tudtak megegyezni az uniós vezetők

Nemhogy egyszerűsödött, hanem inkább bonyolódott a képlet az Európai Tanács az EU következő vezetőiről szóló, hajnalba nyúló tanácskozásán: Macron kukázná a csúcsjelölti rendszert, míg Merkel óvatosabb ezzel kapcsolatban. A Néppárt elnöke szerint pedig Juncker akár még jövő tavaszig is maradhat, ha ilyen tempóban haladnak a tárgyalások. Az uniós állam- és kormányfők legközelebb június 30-án próbálnak majd újra döntést hozni.

Péntek hajnalra sem sikerült megállapodnia az EU-s vezetőknek a következő Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjeiről és a további vezető posztokról, ezért június 30-án rendkívüli ülésen próbálnak majd újra erről dönteni – tudósít a Politico Brüsszelből.

Csúcsjelöltek a kukában

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ugyanis még abban sem tudott igazán megállapodni, hogy hányadán áll a Spitzenkandidatok rendszerével, vagyis az Európai Bizottság következő elnöki posztjára szóló csúcsjelöltséggel. Emmanuel Macron például már kukázná az egész szisztémát, mondván, hogy

Ezzel pedig Macron szerint a Tanácsnak kell majd újraindítania a kiválasztási folyamatot – ami a kormányközi testülettől hidegrázást kapó Parlament egyik rémálma lenne.

Angela Merkel német kancellár már nem volt ilyen szigorú: azt ugyan elismerte, hogy egyik nagy pártcsalád csúcsjelöltjének – sem a bajor néppárti Manfred Webernek, sem a holland bizottsági alelnök Frans Timmermansnak, sem a liberális dán versenyképességi EU-biztos Margrethe Vestagernek – sincs többsége, de Merkel nem zárta ki, hogy ez megváltozzon. Persze ezzel a kancellár nyilván saját jelöltjét, Manfred Webert tolná előtérbe, akiről pedig pont a parlamenti szocialista és liberális frakció jelentette ki csütörtökön, hogy nem támogatja jelöltségét. Nélkülük pedig Webernek sincs többsége az EP-ben.

Mark Rutte holland miniszterelnök is elismerte a többség hiányát, ugyanakkor ő sem volt olyan kemény a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban, mint Macron: szerinte

Bonyolultabb lett a képlet

Az uniós intézmények vezetőinek kiválasztása sosem volt egyszerű feladat, azt mindig hosszas tárgyalások előzték meg. Még a sokkal egyértelműbb, szocialista és néppárti többséget adó 2014-es EP-ben is nyár végéig kellett várni a végső megállapodásra, pedig ott csak az S&D-nek és az EPP-nek kellett egymás között leosztani a pozíciókat, hogy aztán Jean-Claude Juncker lehessen a bizottsági elnök, cserébe Martin Schulz pedig a parlamenté. Idén nem ilyen egyszerű a képlet, most már

Persze senki sem akar háborút: Merkel pénteken hajnalban meg is jegyezte, hogy miután a jobb- és balközép már nem rendelkezik a mandátumok több, mint felével, szélesebb EU-párti többséget kell alkotni a liberálisokkal vagy a zöldekkel kiegészülve. „Természetesen közös megoldást szeretnénk az Európai Parlamenttel” – nyugtatta az EP kedélyeit a hajnali órákban a kancellár. Kicsit el is kerülte, hogy nyíltan bármelyik jelölt mellett kiálljon, mikor azt mondta: „a parlamentnek is lesz majd egy álláspontja, majd meglátjuk, mi lesz az. Tehát csak a folyamat végén tudok végleges választ adni erre a kérdésre. De ez a helyzet természetesen kihívások elé állít minket, ez egyértelmű”.

Donald Tusk, az Európai Tanács (egyébként néppárti) elnöke is diplomatát játszott hajnal 2 körül tartott sajtótájékoztatóján, nem válaszolt ugyanis arra a kérdésre, hogy Weber jelöltségét ténylegesen visszautasították volna az állam- és kormányfők. „Majd június végén visszatérünk a dologra, ma még túl korai lenne bárkiről is dönteni” – fogalmazott.

Juncker: Nem olyan könnyű engem lecserélni!

A következő találkozó tehát június 30-án esedékes, mikor több állam- és kormányfő az oszakai G20-csúcsról tér majd vissza. Feltételezések szerint informális megbeszéléseket már Oszakában is folytatnak majd az ott jelenlévő vezetők, így Tusk és Juncker, a német kancellár, a francia elnök, valamint a holland, spanyol, brit és olasz miniszterelnökök.

És hogy mire fel ez a nagy sietség? A vezetők szeretnének már azelőtt megállapodni a csúcspozíciókról, mielőtt július 2-án összeül az új Európai Parlament, és megválasztja új elnökét. Mark Rutte viccelődve meg is jegyezte, előbb-utóbb csak összejön a többség, mert „nem marasztalhatjuk Junckert élete végéig”. Juncker szerint az esélyek a megállapodásra aligha javulnak majd június végéig, de mindettől függetlenül a találkozót meg kell szervezni. Miután a bizottsági elnök hajnal 3 körül távozott volna,

Joseph Daul, az EPP elnöke fel is kapta a vizet amiatt, hogy mennyire nem mutatkozott fogadókészség Weber bizottsági jelöltsége mellett, ha pedig így haladnak a dolgok, Juncker akár még az október 31-ig tartó mandátumán túl is maradhat, akár jövő tavaszig is – aggodalmaskodott a néppárti vezető.

BORÍTÓKÉP: Steffen Seibert / Európai Tanács (Twitter, 2019. 06. 20.)