+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Böcskei Balázs
2019. június 27. csütörtök, 06:38
Karácsony az utolsó napokra felpörgette a kampányt, amit teljesen MSZP-telenített. A szavazók egy jelentős része nem az MSZP-P-re, hanem Karácsony Gergelyre szavazott. A DK szavazói pedig nem követték a vezér iránymutatását.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!​

 

1. Karácsony Gergely aktivitása

 

Az IDEA Intézetnek az előválasztásra vonatkozó közvélemény-kutatásai, ha predikcióval nem is élhettek – mint ahogyan minden kétséget kizáróan egyetlen kutatás se –, de azt mutatták, hogy a két adatfelvétel között Karácsony aktivitásának a növekedésével a „nyakára ment” Kálmán Olgának. Aktivizálta magát és (potens) szavazóit, és fontos, hogy a második adatfelvétel esetében egy, az egy héttel az előválasztás befejezése előtti időszakról beszélünk. A kampány érdemi mozgósító szakasza június 20-án indult. Karácsony az esetében ritkán tapasztalható aktivitással, napi – pörgethető – tartalommal lépett fel, és ez a jellemzője végig fent is maradt kampányában.

 

2. Karácsony MSZP-telenített kampánya

 

Amellett, hogy Karácsony győzelme az MSZP számára politikai létkérdés volt, a párt (szimbolikájában) teljesen hiányzott Karácsony kampányából. Tulajdonképpen a párt budapesti vezető politikusa, Kunhalmi Ágnes kivételével Karácsony egyik ismert MSZP-s politikust sem vette „arcára”. Kampányának színvilága, elemei és nyelve teljesen másnak tűnt az MSZP-P 2018-2019-as kampányaihoz képest. (Az, hogy MSZP-s politikusok milyen Facebook-megosztásokkal éltek, az jelen esetben nem különösebben számít.)

 

A DK kampánya esetében, ha nem is egy gyurcsánytalanított DK-t láttunk, de sokkal inkább egy dobrevesítettet, ehhez képest Karácsonyéból látványosan „hiányzó” elem volt az MSZP. Minden bizonnyal ez lesz Karácsony számára a jövőben is a siker egyik lehetséges kulcsa.

 

3. Karácsony győzelmével az MSZP nincsen kijjebb a vízből

 

Május 26-a után e sorok írója szkeptikusan foglalt állást azt illetően, hogy egyértelműen beszélhetünk-e már ellenzéki átrendeződésről. Bár azóta a Závecz Research és az IDEA havi pártpreferencia-kutatása is emelkedő DK-ról és Momentumról, továbbá visszaeső MSZP-ről számolt be, azoknak az emelkedéseknek és süllyedéseknek az okai csak a közvélemény-kutatókat, az elemzőket és politika iránt elkötelezettek érdekelheti. Ezért azok taglalásától most el is tekintek. Ugyanakkor jelen esetben sem elhanyagolható, hogy a szavazók egy jelentős része nem az MSZP-P-re, hanem Karácsony Gergelyre szavazott. Ahogyan a DK kiugrásában sem „a” DK-s imázsnak, hanem a dobrevesített DK-nak volt inkább jelentősége, úgy az MSZP Karácsony győzelmét sem tudja politikai értelemben a nevére venni.

 

Dobrev Klára még lehet a DK arca, Karácsony Gergely, ha versenyképes főpolgármester akar lenni, viszont nem lehet az MSZP arca.

 

4. Most Karácsony Gergely volt Dobrev Klára

 

Ahogyan az EP-választás során Dobrev Klára jelentősebb, (korábban) MSZP-szavazó körében bizonyult „szavazatképesnek”, úgy okkal feltételezhetjük azt, hogy most ezt fordítva, Karácsony Gergelynek sikerült. Karácsony belemarhatott az DK szavazótáborába. Utóbbiaknak ugyanis most nem Dobrev és Karácsony között kellett dönteniük, hanem Kálmán Olga és Karácsony Gergely között, és lásd következő pont.

 

5. A kompetencia a DK-soknak is számít

 

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az IDEA Intézet június 17-18-i mérése szerint Karácsony nem csak alkalmasságban előzte meg Kálmán Olgát, hanem a DK-sok több mint 20 százaléka is támogatta volna szavazatával. Ennek alapján és szemben a DK-val kapcsolatos kritikus diskurzusokkal, a DK-sok nem „szektaszavazók”, hanem a politikatudományból ismert racionális választói magatartás egy sajátos válfaját mutatták fel – egyébként a Momentum szavazói is így tehettek.

 

6. Kálmán Olga megépített inkompetenciája

 

Kálmán Olga június 6-án jelentkezett be, a programját viszont június 19-én mutatta be. A politikában egy rövid, intenzív kampány esetében ez sok idő. Ennyi idő pont elegendő egy ilyen helyzetben arra, hogy megépüljön a kívülről jött, „hirtelen induló”, a fővárossal kapcsolatban inkompetens Kálmán Olga-kép. Ez történt. A későbbiekben a vitákban ezt igyekezett ledolgozni, de számos esetben valóban nyilvánvaló volt, hogy ambíciója spontán. Nem kell különösebb facebookkomment-elemzést folytatni ahhoz, hogy „tapasztalható” legyen, mi lehetett személyével kapcsolatban a leginkább elbizonytalanító szempont.

 

7. Kálmán Olga nem Dobrev Klára

 

Dobrev Klára a szó szoros értelemben jelen volt a saját kampányában, országot járt, aktivitása nem Facebook-hirdetések által volt csak látványos, hanem produkált olyan megjelenéseket, amelyek után további (offline) láthatósága is nőtt. Dobrev az EP-kampány utolsó óráiban körbejárta az országot, minden megyében ott volt. Karácsonyék is rákaptak az ötletre, az utolsó nap minden kerületben jártak. Kálmán Olga ebben az értelemben kevésbé „tapadt” a választókhoz, nem tudott kibújni a szükséges módon saját „képernyős”, távolságtartó bőréből.

 

8. A DK mozgósító ereje személyiségfüggő

 

Az utolsó napok részvételi számaiból okkal olvashatjuk ki, hogy a DK mozgósító gépezete beindult, a legutóbbi hétvégével láthatóan „sávot váltott”, de az 5. és 7. pontban tárgyaltak jegyében nem minden esetben követik a vezér iránymutatását.

 

A szerző politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Olvass még tőle!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás