+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 19. szerda, 19:46
Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

Újabb nap telt el, újabb fordulóban szavaztak arról a brit Konzervatívok parlamenti képviselői, ki is legyen a párt következő, Theresa May utáni elnöke, és ki váltsa a brexitet megvalósítani ígérő, majd ebbe belebukó brit kormányfőt. Hogy kik is a pártelnöki jelöltek, arról itt írtunk bővebben.

 

A következő miniszterelnökről szóló szavazás igen nyílt módon folyik: a konzervatív képviselők kieséses rendszerben szavaznak a ringbe szálló jelöltekre, a szavazás minden fordulójában kipottyan a legkevesebb szavazatot bezsebelő miniszterelnök-aspiráns. A párt politikusai pedig addig szavaznak a jelöltekről, amíg a végén a két legtöbb szavazatot gyűjtő marad benn a döntőben.

 

A voksolás viszont teljesen nyílt, ezt pedig tarkítják az egyes fordulók között megrendezett jelölti viták.

 

Johnson elhúzott

 

Vasárnap este tartották az első vitát, amire a legesélyesebb jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter és londoni expolgármester el sem ment. Ezt követően kedden már a BBC-ben mérkőztek meg a jelöltek, itt jelen volt Johnson is.

 

A szavazás újabb, szerdai fordulójában az egyébként születésnapját ünneplő Johnson tovább tudta növelni amúgy is tetemes előnyét versenytársaihoz képest:

 

most 143 szavazatot kapott a keddi 126-hoz képest, ezzel a 313 tory képviselőnek csaknem a fele támogatja a volt külügyért.

 

Mögötte Jeremy Hunt mostani külügyminiszter zárt, aki diplomáciai érzékére és kifinomultságára építi a kampányát Johnson konfrontatívabb stílusával szemben, ám még ez is csak 54 szavazatra volt elég – igaz, ez 8 szavazattal több, mint amit tegnap megszerzett. Michael Gove környezetvédelmi miniszter 51 szavazatot kapott (10 voksot javított). Gove sokáig tartós kokainfogyasztó volt, ez megtépázta népszerűségét, ugyanakkor ő az, aki nem zárkózik el az október 31-re kitűzött kilépési időpont további halasztásán, amennyiben már küszöbön van egy jobb kiharcolható megállapodás az EU-val. Sajid Javid belügyminiszter – aki a BBC-s vitában az iszlamofóbiára hívta fel a figyelmet – 38 szavazatával még éppen benn maradt a következő körben.

 

Rory Stewart kiesett

 

És ki az, aki kiesett? Talán a mezőny legszórakoztatóbb egyénisége (bár ebben Johnsont nehéz felülmúlni), Rory Stewart nemzetközi fejlesztésért felelős államtitkár búcsúzott a mai körben.

 

Stewart saját realizmusával próbált hatni a párttagokra, ő ugyanis azt vallotta, a Theresa May által letárgyalt kilépési megállapodást már nem lehet újratárgyalni, ugyanis erre se idő, se akarat nincsen az EU részéről.

 

Ugyanakkor maga is elismerte: a tegnapi vitában nem igazán teljesített valami fényesen, talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem lesz ott a következő körben.

 

Mindenesetre az eddig a brit politikában nem annyira ismert Stewartnak köszönhetjük a pártelnöki verseny legszórakoztatóbb mondatát, melyben azt mondta, egy ajtóval állunk szemben, ami a parlamentet jelképezi. „Én vagyok itt az egyetlen, aki az ajtóhoz való kulcsot szeretné megtalálni. Mindenki más csak bámulja a falat, és azt ordítja: higgyetek Nagy-Britanniában!” Kiesése után Stewart úgy nyilatkozott: attól tart, Boris Johnson várható miniszterelnöksége kiábrándító lesz majd az emberek számára.

 

BORÍTÓKÉP: Boris Johnson a 2017-es Európai Tanács észt soros elnökségének idején. Annika Haas / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás