+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pócsi Tamás
2019. június 18. kedd, 08:34
A brit toryk hamarosan eldöntik, hogy ki legyen a brexitbe belebukó Theresa May utódja, aki végül kivezetheti az országot az EU-ból. De kik a jelöltek?

Theresa May brit miniszterelnök májusi lemondása után a toryk, azaz a lejtmenetben lévő brit konzervatívok elnököt és egyben miniszterelnököt választanak. Az eddig talpon maradt jelöltek vasárnap este vitáztak először nyilvánosan. Abban mindenki egyetértett, hogy az Egyesült Királyságot nem a brexit, hanem leginkább Jeremy Corbyn fenyegeti, aki szerintük rövid úton Venezuelát csinálna az országból, továbbá azt is nyilvánvalóvá tették, hogy nem vinnék magukkal az EP-választáson győztes Brexit Pártot vezető Nigel Farage-t faltörő kosnak a tárgyalásokra.

 

A vitára egyébként a legesélyesebb jelölt – Boris Johnson – el se ment. Ezt a Channel 4 műsorvezetője egy üres pódiummal jutalmazta.

 

London egykori polgármestere, az egykori külügyminiszter May lemondása óta kerülte a médiát, eddig a háttérben kampányolt, és alig néhány napja állt nyilvánosság elé a programjával, ami a jövedelemadó csökkentésével és sok egyéb ígérethalmazzal rúgná be a brexit által sokkolt gazdaságot. Johnson az első interjújában személyes felelősségének nevezte a brexit végrehajtását.

 

Még nem tudni, hogy Trump váratlan támogatása segíti-e a kampányát vagy sem: az amerikai elnök a diplomáciában teljesen szokatlan módon avatkozott be a brit belpolitikába, amikor Johnson-t „rendes fickó”-nak nevezte, aki szerinte „nagyszerű munkát végezne”. Johnson az első nyilvános interjújában rögtön keménykedni kezdett, és

 

belengette, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kifizetni az EU-nak járó 40 milliárd fontos kilépési számlát, ha nem tudnak megállapodni.

 

Kik vannak még versenyben?

 

A fogadóirodák szerint Johnson egyik legesélyesebb kihívója Michael Gove környezetvédelmi miniszter, aki viszont az elemzők szerint amúgy épp most esett ki a versenyből nemrég kiszivárgott kokainbotránya miatt. A húsz évvel ezelőtti történetben nem is a használat verte ki a biztosítékot, hanem Gove-nak a drogfogyasztókat bíráló cikke, amit pont abban az időben írt, mikor ő is aktív fogyasztó volt, ami miatt ellenfelei kétszínűséggel vádolják. Más teóriák szerint a szivárogtatás célja Gove népszerűségének növelése volt, a (papos külsejű) miniszter talán nem akart lemaradni a tory képviselőket mostanában sorozatban megrázó drogbotrányokról.

 

Az őszinteség népszerűséget hozhat a fiatal szavazók között, a konzervatív párt tagsága azonban keményebb dió. Gove látszólag hosszú távon gondolkozik, megválasztása esetén áfacsökkentéssel stimulálná a gazdaságot, ami a tory közönség igényein túlmutató ígéret.

 

Ő az egyetlen, aki egy tévéinterjúban elismerte, hogy egy jobb megállapodás érdekében akár el is halasztaná a legújabb, október 31-i kilépési dátumot.

 

Egy másik esélyes jelölt Jeremy Hunt külügyminiszter, az egyedüli elnökaspiráns, aki három éve az EU-tagság mellett kampányolt, a népszavazás óta viszont következetesen kilépés-párti. Hunt szerint brexit nélkül „se konzervatív kormány, de még csak konzervatív párt sem lesz” a következő választás után, vagyis a konzervatív erőtér felmorzsolódik a Labour és a Farage-ék között. Johnson konfrontatív politikájával szemben Hunt az egyetlen „komoly” jelöltnek nevezi magát, aki visszahódítaná a centrumszavazókat a konzervatívoknak, és aki (szerinte) kifinomult diplomáciai érzékének köszönhetően a legalkalmasabb a kilépési tárgyalások lebonyolítására ebben a vészterhes időben. Kérdés, hogy ez az ízig-vérig „szürke államférfi”-kiállás és a tory szavazótábor vándorlásának szakszerű elemzése elég lesz-e ahhoz, hogy kitűnjön a sorból.

 

Egy igazi brit karikatúra

 

Komolyan szóba jöhető jelölt még egy igazi brit karikatúra, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter. Stewart saját bevallása szerint realista, nem hisz az újratárgyalás sikerében, és meglehetősen pesszimista a többi jelölt brüsszeli „izmozásával” kapcsolatban. Közben bájosan naív ötletekkel áll elő: felállítana egy szakértőkből és laikusokból álló nemzetgyűlést, ami megvitatná a brexit helyzetet, hogy ezzel rázza fel a „bunkerekbe zárkózó parlamenti képviselőket”. Az erről szóló videója nagy népszerűségnek örvend.

 

Gove botránya után jó érzékkel szállt fel a drogvonatra, amikor bevallotta, hogy bizony ő is elszívott már egy ópiumos pipát,

 

és a környezetvédelmi miniszterrel szemben úgy tűnik, ő egyelőre jól jött ki az őszinteségi rohamból. Stewart az utóbbi napokban sikeresen építette fel a külsős és esélytelen, ám épp ezért szokatlan elképzelésekkel rendelkező jelölt képét, aki felkavarná az állóvizet; cinikus kiszólásaival pedig finoman határolódik el a többi jelölttől, akik így vagy úgy, de közösen sárosak az elhúzódó kilépési folyamatban.

 

Akiknek kevés esélye van

 

A másik „realista”, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter szinte már az esélytelenek nyugalmával lépett színpadra a vitán,

 

hiszen az elmúlt hetekben veszélyes kommunikációs csapdába kormányozta magát a parlament felfüggesztésének belengetésével, amivel azonnal össztűz alá vonta magát.

 

Sajid Javid belügyminiszternek viszont ebben a környezetben egyelőre kevesen hiszik el a brexit iránti elkötelezettségét. Javid Stewarthoz hasonlóan szintén a nép embere szerepben tetszeleg, ami egyébként tényszerűen igaz: ő valóban egy állami iskolában szocializálódott jelölt, de a konzervatív párttagság számára még ma sem igazi hívószó a „mutassuk meg, hogy bárkiből lehet miniszterelnök”-szlogen, így

 

hiába nevezi Boris Johnsont a tegnap emberének, jelöltségével csak a hosszú távú karrierjét alapozhatja meg.

 

A fogadóirodák szerint egyiküknek sincs sok esélye a végső győzelemre.

 

Végül a konzervatív párttagok döntenek majd

 

A következő napokban a konzervatív képviselők két csúcsjelöltre fogják szűkíteni a tízes listát. A csúcsjelöltek közül aztán a tory párttagok fognak választani. A tévévitákból, a „kabinettagok ütközeteiből” igazából Johnson végső ellenfele fog előkerülni. Johnson a háttérben talán már el is döntötte a versenyt. Eddig legalábbis jól taktikázott: a volt külügyminiszter még tavaly, az első brexitcsomag összeállításakor lemondott, így kimaradt az utóbbi hónapok szerecsétlenkedéséből.

 

Megválasztása esetén egyébként ugyanazokkal a nehézségekkel találná szembe magát, mint az elődje, amin a konfrontatívabb hangvétel jottányit sem segítene,

 

mivel a csatorna túloldalán éppen az örökségét építgető német kancelárral, és a megválasztása óta gauillista, a britekkel szemben keményen fellépő francia elnökkel találkozna. Macron meg is üzente Johnsonnak, hogy a brexitszámla ki nem fizetése a britek számára nem járható út, hiszen az pont olyan súlyos, következetlen lépés lenne, mint egy államadósság leírás.

 

A konzervatív képviselők kedden és szerdán szűkítik le a jelöltek névsorát két emberre, majd a párttagok várhatóan július 22-én szavaznak majd az új pártelnökről és miniszterelnökről.

 

Most viszont te dönthetsz: ki legyen szerinted az új brit miniszterelnök?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás