+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 12. szerda, 12:24
Míg Nyugat-Németországban annyian élnek 2019-ben, mint eddig még soha, Kelet-Németországból folyamatosan vándorolnak el az emberek. Holott 1945-ig, Németország kettészakításáig még mindkét országrész lakossága párhuzamosan nőtt.

Németország újraegyesülése ellenére az elmúlt harminc évben továbbra is ugyanúgy nő a különbség a keleti és a nyugati országrész népességszáma között, foglalja össze az IFO Intézet drezdai kirendeltségének friss gazdaságtörténeti kutatását a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg Nyugat-Németországban, az egykori NSZK területén annyian élnek ma, mint még soha, addig Kelet-Németország, azaz az egykori NDK népességszáma az 1905-ös szintre zuhant vissza.

 

FEKETÉVEL A NYUGATNÉMET LAKOSSÁGSZÁM, ZÖLDDEL A KELETNÉMET. A CSÖKKENÉST A NÉMET EGYSÉG SEM ÁLLÍTOTTA MEG. FORRÁS: AZ IFO HIVATKOZOTT KUTATÁSA.

 

Mint az a grafikán látható, a második világháború végéig, Németország két részre szakítása előtt nagyjából párhuzamosan nőtt mindkét országrész népessége. A mai nagy különbségnek három oka van.

 

1. Az első katalizátor az NDK-ból való tömeges nyugatra vándorlás volt 1949 és a berlini fal átadása, 1961 között. Rengetegen döntöttek akkor úgy, hogy a szocializmus szovjet mintára történő építése helyett a Wirtschaftswundert választják. Ez idő alatt nagyjából kétmillió ember költözött át az NDK-ból az NSZK-ba.

 

2. Míg az eleve babyboomot átélő Nyugat-Németországba nem csak az NDK-ból települtek át, hanem a hatvanas-hetvenes évek során rengeteg dél-európai (főleg olasz, portugál, később jugoszláv és török), majd aztán később romániai német (erdélyi szász, szatmári és bánáti sváb) vendégmunkás is érkezett, addig Kelet-Németország egyáltalán nem volt tömeges migrációs célpont a szocializmus időszaka alatt.

 

3. A harmadik nagy döfés a keleti területeknek aztán végül az ottani rendszerváltás és a német újjáegyesülés volt: miután erre végre lehetőségük lett, tömegek fogták magukat, hogy áttelepüljenek a német gazdasági növekedésért leginkább felelős nyugati országrészekbe. Ezen még az sem segített, hogy ezzel párhuzamosan számos nyugatnémet próbált szerencsét a keletnémet nagyvárosokban, főleg Kelet-Berlin menőbb részein, Lipcsében és Drezdában. Igaz, ők főleg fiatal, romantikus értelmiségiek voltak, akik klubokat, galériákat, szórakozóhelyeket alapítottak. Velük szemben egymillióan voltak azok a keletnémetek, akik a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt vonzóbbnak látták még a Ruhr-vidéket is az Uckermarknál. (A keletnémet vidékre egyébként ma számos lengyel költözik át a nyugat-lengyelországinál kedvezőbb telekárak miatt.)

 

Felix Röser, a kutatás szerzője megjegyezte, hogy mára lassan ugyan, de közelednek egymás a keleti és a nyugati bérek, valamint a munkanélküliségi mutatók, a német újjáegyesülés lényegében kivéreztette a kelet-németországi vidéki terüleket. Bár az elmúlt időszakban többen is felvetették, hogy a Kelet-Németországra fordítandó támogatásokat inkább a gazdaságilag valamennyire erős nagyvárosokra fordítsák, Röser szerint ez végzetes lenne a vidékre nézve. Az is igaz viszont, hogy

 

ha 1945 után Lipcse és Drezda párhuzamosan fejlődött volna a nyugatnémet nagyvárosokkal, ma mindkettő milliós lakosságú, ennek megfelelő vonzerejű központ lenne, nem pedig 550 ezres, így némileg azért másodvonalbelinek számító város.

 

Vagyis: ma mindkét szászországi város Hamburggal (1,8 millió lakos), Münchennel (1,5 millió lakos) és Kölnnel (1 millió lakos) játszana egy ligában az országban, ahol a főváros, Berlin egyébként sem egy vízfej.

 

CÍMLAPFOTÓ: Harmon Rapp / Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás