+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 12. szerda, 12:24
Míg Nyugat-Németországban annyian élnek 2019-ben, mint eddig még soha, Kelet-Németországból folyamatosan vándorolnak el az emberek. Holott 1945-ig, Németország kettészakításáig még mindkét országrész lakossága párhuzamosan nőtt.

Németország újraegyesülése ellenére az elmúlt harminc évben továbbra is ugyanúgy nő a különbség a keleti és a nyugati országrész népességszáma között, foglalja össze az IFO Intézet drezdai kirendeltségének friss gazdaságtörténeti kutatását a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg Nyugat-Németországban, az egykori NSZK területén annyian élnek ma, mint még soha, addig Kelet-Németország, azaz az egykori NDK népességszáma az 1905-ös szintre zuhant vissza.

 

FEKETÉVEL A NYUGATNÉMET LAKOSSÁGSZÁM, ZÖLDDEL A KELETNÉMET. A CSÖKKENÉST A NÉMET EGYSÉG SEM ÁLLÍTOTTA MEG. FORRÁS: AZ IFO HIVATKOZOTT KUTATÁSA.

 

Mint az a grafikán látható, a második világháború végéig, Németország két részre szakítása előtt nagyjából párhuzamosan nőtt mindkét országrész népessége. A mai nagy különbségnek három oka van.

 

1. Az első katalizátor az NDK-ból való tömeges nyugatra vándorlás volt 1949 és a berlini fal átadása, 1961 között. Rengetegen döntöttek akkor úgy, hogy a szocializmus szovjet mintára történő építése helyett a Wirtschaftswundert választják. Ez idő alatt nagyjából kétmillió ember költözött át az NDK-ból az NSZK-ba.

 

2. Míg az eleve babyboomot átélő Nyugat-Németországba nem csak az NDK-ból települtek át, hanem a hatvanas-hetvenes évek során rengeteg dél-európai (főleg olasz, portugál, később jugoszláv és török), majd aztán később romániai német (erdélyi szász, szatmári és bánáti sváb) vendégmunkás is érkezett, addig Kelet-Németország egyáltalán nem volt tömeges migrációs célpont a szocializmus időszaka alatt.

 

3. A harmadik nagy döfés a keleti területeknek aztán végül az ottani rendszerváltás és a német újjáegyesülés volt: miután erre végre lehetőségük lett, tömegek fogták magukat, hogy áttelepüljenek a német gazdasági növekedésért leginkább felelős nyugati országrészekbe. Ezen még az sem segített, hogy ezzel párhuzamosan számos nyugatnémet próbált szerencsét a keletnémet nagyvárosokban, főleg Kelet-Berlin menőbb részein, Lipcsében és Drezdában. Igaz, ők főleg fiatal, romantikus értelmiségiek voltak, akik klubokat, galériákat, szórakozóhelyeket alapítottak. Velük szemben egymillióan voltak azok a keletnémetek, akik a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt vonzóbbnak látták még a Ruhr-vidéket is az Uckermarknál. (A keletnémet vidékre egyébként ma számos lengyel költözik át a nyugat-lengyelországinál kedvezőbb telekárak miatt.)

 

Felix Röser, a kutatás szerzője megjegyezte, hogy mára lassan ugyan, de közelednek egymás a keleti és a nyugati bérek, valamint a munkanélküliségi mutatók, a német újjáegyesülés lényegében kivéreztette a kelet-németországi vidéki terüleket. Bár az elmúlt időszakban többen is felvetették, hogy a Kelet-Németországra fordítandó támogatásokat inkább a gazdaságilag valamennyire erős nagyvárosokra fordítsák, Röser szerint ez végzetes lenne a vidékre nézve. Az is igaz viszont, hogy

 

ha 1945 után Lipcse és Drezda párhuzamosan fejlődött volna a nyugatnémet nagyvárosokkal, ma mindkettő milliós lakosságú, ennek megfelelő vonzerejű központ lenne, nem pedig 550 ezres, így némileg azért másodvonalbelinek számító város.

 

Vagyis: ma mindkét szászországi város Hamburggal (1,8 millió lakos), Münchennel (1,5 millió lakos) és Kölnnel (1 millió lakos) játszana egy ligában az országban, ahol a főváros, Berlin egyébként sem egy vízfej.

 

CÍMLAPFOTÓ: Harmon Rapp / Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás