+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 12. szerda, 12:24
Míg Nyugat-Németországban annyian élnek 2019-ben, mint eddig még soha, Kelet-Németországból folyamatosan vándorolnak el az emberek. Holott 1945-ig, Németország kettészakításáig még mindkét országrész lakossága párhuzamosan nőtt.

Németország újraegyesülése ellenére az elmúlt harminc évben továbbra is ugyanúgy nő a különbség a keleti és a nyugati országrész népességszáma között, foglalja össze az IFO Intézet drezdai kirendeltségének friss gazdaságtörténeti kutatását a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg Nyugat-Németországban, az egykori NSZK területén annyian élnek ma, mint még soha, addig Kelet-Németország, azaz az egykori NDK népességszáma az 1905-ös szintre zuhant vissza.

 

FEKETÉVEL A NYUGATNÉMET LAKOSSÁGSZÁM, ZÖLDDEL A KELETNÉMET. A CSÖKKENÉST A NÉMET EGYSÉG SEM ÁLLÍTOTTA MEG. FORRÁS: AZ IFO HIVATKOZOTT KUTATÁSA.

 

Mint az a grafikán látható, a második világháború végéig, Németország két részre szakítása előtt nagyjából párhuzamosan nőtt mindkét országrész népessége. A mai nagy különbségnek három oka van.

 

1. Az első katalizátor az NDK-ból való tömeges nyugatra vándorlás volt 1949 és a berlini fal átadása, 1961 között. Rengetegen döntöttek akkor úgy, hogy a szocializmus szovjet mintára történő építése helyett a Wirtschaftswundert választják. Ez idő alatt nagyjából kétmillió ember költözött át az NDK-ból az NSZK-ba.

 

2. Míg az eleve babyboomot átélő Nyugat-Németországba nem csak az NDK-ból települtek át, hanem a hatvanas-hetvenes évek során rengeteg dél-európai (főleg olasz, portugál, később jugoszláv és török), majd aztán később romániai német (erdélyi szász, szatmári és bánáti sváb) vendégmunkás is érkezett, addig Kelet-Németország egyáltalán nem volt tömeges migrációs célpont a szocializmus időszaka alatt.

 

3. A harmadik nagy döfés a keleti területeknek aztán végül az ottani rendszerváltás és a német újjáegyesülés volt: miután erre végre lehetőségük lett, tömegek fogták magukat, hogy áttelepüljenek a német gazdasági növekedésért leginkább felelős nyugati országrészekbe. Ezen még az sem segített, hogy ezzel párhuzamosan számos nyugatnémet próbált szerencsét a keletnémet nagyvárosokban, főleg Kelet-Berlin menőbb részein, Lipcsében és Drezdában. Igaz, ők főleg fiatal, romantikus értelmiségiek voltak, akik klubokat, galériákat, szórakozóhelyeket alapítottak. Velük szemben egymillióan voltak azok a keletnémetek, akik a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt vonzóbbnak látták még a Ruhr-vidéket is az Uckermarknál. (A keletnémet vidékre egyébként ma számos lengyel költözik át a nyugat-lengyelországinál kedvezőbb telekárak miatt.)

 

Felix Röser, a kutatás szerzője megjegyezte, hogy mára lassan ugyan, de közelednek egymás a keleti és a nyugati bérek, valamint a munkanélküliségi mutatók, a német újjáegyesülés lényegében kivéreztette a kelet-németországi vidéki terüleket. Bár az elmúlt időszakban többen is felvetették, hogy a Kelet-Németországra fordítandó támogatásokat inkább a gazdaságilag valamennyire erős nagyvárosokra fordítsák, Röser szerint ez végzetes lenne a vidékre nézve. Az is igaz viszont, hogy

 

ha 1945 után Lipcse és Drezda párhuzamosan fejlődött volna a nyugatnémet nagyvárosokkal, ma mindkettő milliós lakosságú, ennek megfelelő vonzerejű központ lenne, nem pedig 550 ezres, így némileg azért másodvonalbelinek számító város.

 

Vagyis: ma mindkét szászországi város Hamburggal (1,8 millió lakos), Münchennel (1,5 millió lakos) és Kölnnel (1 millió lakos) játszana egy ligában az országban, ahol a főváros, Berlin egyébként sem egy vízfej.

 

CÍMLAPFOTÓ: Harmon Rapp / Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás