+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. május 13. hétfő, 14:16
A Győri ETO női kézilabdacsapatának fantasztikus sikerét már megint a focistáinkkal hozzák párhuzamba. Számokkal igazoljuk, hogy nem csak Orbán Viktor fejében a foci az elsőszámú sportág Magyarországon, és hogy a vízilabda – legyünk benne bármilyen sikeresek – tulajdonképpen alig érdekel valakit.

Miután a Győri ETO női kézicsapata megnyerte a Bajnokok Ligáját, újra előkerült a Facebookon minden magyar sportsikernél előkerülő kérdés: 

 

emiatt miért nem képes megtelni a körút ünneplő emberekkel?

 

A kérdés 2016 óta tér vissza állandóan, akkor nyáron ugyanis négyszer is spontán utcabál alakult ki a magyar labdarúgóválogatott Európa-bajnokságon játszott meccsei után Budapesten és több vidéki városban. Ilyet nem csak más sport, a rendszerváltás óta semmi nem tudott kiváltani, a főleg Orbán Viktor 2010-es uralkodása óta megnövekedett számú focigyűlölő réteg pedig valamiféle személyes sértésnek vette, hogy egy rövid időre sikeres lett az, amibe a kormány évek óta indokolatlanul sok pénzt önt, általában nulla átgondoltság mellett. 

 

Innen nézve logikus a kérdés, hogy miért nem az általában sikeres vízipólósoknak örvendezünk, vagy a sikeres kézikluboknak, a sakkozóknak vagy bárminek, amiben amúgy jóval erősebbek vagyunk, mint a fociban? 

 

Erre van egy rövid, és kissé provokatívnak hangzó válasz: azért, mert ezek a sikersportok valójában senkit sem érdekelnek.

 

Ez persze nyilván sarkítás, de nem teljesen alaptalan. Az európai foci jelenleg a világ legnépszerűbb sportja. Válogatott szinten semmi nem tudja megközelíteni, de klubszinten is csak az azért főleg Észak-Amerikára építő amerikai foci mérhető ahhoz az érdeklődéshez, amit ki tud váltani az emberekből.

 

A közönségsportok fontosságának ugyanis a közönség szó miatt van egy nagyon megbízható szintmérője, ami a nézőszám. Ezek pedig arányaikban még akkor is sokatmondóak, ha Magyarországon a futballklubok legendásan sokat trükköznek velük. 

 

A Sportstatisztika blog szerencsére lelkesen összegzi a közönségsportok nézőszámait, így a március 31-ig összegyűjtött számok az alábbiaknak megfelelően festenek:

 

A KÉPEN HIBÁSAN SZEREPEL, HOGY A MOL VIDI FELCSÚTON JÁTSSZA A HAZAI MECCSEIT.

 

Tehát az a helyzet, hogy az első tíz helyre összesen három nem fociban érdekelt klub fért be: az épp a legszebb napjait élő Győr női kézicsapata, az osztrák ligában hokizó Fehérvár AV19, illetve a Falco Szombathelyről, akik kosárlabdáznak.

 

A vízilabda nem sok embert érdekel

 

Ha ezt a három példát nem nézzük, akkor kiderül, hogy a legmagasabb állandó társadalmi igény a kézi- és kosárlabdaklubokra akkora, mint a legkevésbé nézett futballcsapatokéra. Ami viszont súlyos tény, hogy az első harminc helyre egyszerűen nem fért be egyetlen vízilabdacsapat sem, miközben a stadionok leglelkesebb ellenzői általában pont a világszintű magyar pólót szokták kiemelni olyan sportként, aminek a létesítményeire többet kéne költeni. 

 

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó magyar pólóklub sem tud egy meccsére átlagban ezernél több embert mozgatni, a listán a harmincadik helyen lévő kecskeméti kosárcsapat ugyanis nagyjából ennyi emberrel került fel.

 

Ennyiből kijelenthető, hogy még a röhejesnek tűnő nézőszámok ellenére is messze focimeccsre járnak legtöbben Magyarországon. Ráadásul a NER-focinak nincs is akkora ráhatása erre: az idei bajnok Fradira átlagosan 9649 ember kíváncsi, a második helyen sokkal lemaradva áll az a DVTK 3767 emberrel, ami még mindig simán kieshet jövő héten az első osztályból, a már említett győri kézzicsapat után negyedik helyen pedig az a Haladás van, ami már garantáltan ki is esik a jövő heti eredményektől függetlenül.

 

Ebben a két városban jóval többen is járnának meccsre, ha nem lenne szinte garantált a vereség egész szezonban.

 

A Fidesz-foci rendszerének sikertelenségéről és fenntarthatatlanságáról már írtunk hosszabban, de azért érdemes kiemelni, hogy a csak és kizárólag a kormány miatt első osztályba került futballcsapatok közül egyiknek sem sikerült bekerülnie a leglátogatottabb tízbe. Az különösen sokatmondó, hogy a Puskás AFC néven futó Felcsút az egyetlen NB I-es név, ami a táblázat legalján található a maga 1141-es számával. Ez a 26. hely, nagyjából ennyien érdeklődnek a női kézilabda iránt Érden, vagy a férfi kézi iránt Dabason. 

 

A létesítmények kihasználtsága már más téma, abban a foci még a behazudott számokkal együtt is rettenetesen áll: a magyar szinten jól álló Debrecenben a 20 ezres Nagyerdei Stadionnak összesen a 16 százalékát használják ki, a vadiúj fehérvári stadionnak pedig csak 29 százaléka telik meg, amíg példul Győrben az 5300 fős kézicsarnok majdnem 70 százaléka hasznos. 

 

Tehát az, hogy még mindig a foci a legközönségvonzóbb sportág, egyáltalán nem legitimálja ebben a formában a stadionépítést.

 

A túlméretezett arénák egyáltalán nem növelték a nézőszámokat, továbbra is nagyjából 2600-an mennek ki átlagosan egy magyar meccsre, ha nem számoljuk az idén hetente majdnem 9000 nézőt hozó Ferencvárost.

 

Az egész régióban esnek a nézőszámok

 

Akár mondhatjuk jó hírnek is, hogy a viszonylagos érdektelenség az élő focimeccsek iránt nem a magyar kormány hibája, hanem a térség általános jellemzője: az európai foci elitjének teljes elszakadása és persze a korlátlan tévében látható meccs óta Kelet- és Közép-Európa nézőszámai folyamatosan apadnak. A világbajnoki ezüstérmes csapatot kitermelt Horvátországban is jóval 3000 alatt van az átlagnészőszám, Romániában nagyjából 2500 embert érdekel egy hazai bajnoki, Szerbiában és Szlovákiában pedig 2000 körül mozog ez a szám.

 

A képet nyilván árnyalja az országok és városainak összlakossága, ha innen nézzük, akkor ugyanis a hozzánk hasonló lakosságú Ausztria lenne a követendő példa, ott 7000 ember megy ki egy osztrák bajnokira. Igaz, ott sikerek is vannak klubszinten.

 

Visszatérve a csapatsportokra úgy általában: a foci hazai dominanciája ellen már csak azért sem érdemes hőbörögni, mert nem csak nálunk megy így, hanem ott is, ahol piaci alapon dőlnek el a dolgok, és nem a Budai Várban. A kézi- és kosárlabda éppúgy második- harmadik számú sport a kontinens nagyrészén, mint ahogy nálunk is, a vízilabdát viszont még így is jóval magasabbra pozicionáljuk az átlagnál, hiszen az se klub-, se válogatott szinten nem mozgat meg különösebben rajtunk, illetve az egykori jugoszláv tagállamokon kívül olyan rettentő sok embert. 

 

A közönségsportok egyik jellemzője márpedig a közönség. Egyszerűen nagyobb élmény és teljesítmény az egész világon figyelt Európa-bajnokságon megverni Ausztriát, mint egy olyan Bajnokok Ligája, amihez külön hozzá kell tenni, hogy NEM AZ a Bajnokok Ligája, hanem a kézilabdáról van szó. 

 

Lezárásképp: a cikk egy másodpercig sem a győri lányok sikereit akarja kisebbíteni, de fontos leszámolni azzal az elképzeléssel, hogy az a sport hozza ki a nézőket, amiben sikeresek vagyunk. 

 

FOTÓ: MTI/Czagány Balázs  

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont nehéz lesz.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás