+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 22. szerda, 15:35
Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában leginkább Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Az UEFA közzétette a 2018-as pénzügyi év üzleti jelentését, ami alapján nagyjából képet kaphatunk róla, milyen bevételek, fizetések és hasonlók mozognak az európai fociban. Nyilván fontos tudni, hogy ezeket az adatokat az országok szövetségei adták be, az UEFA-nak pedig nincs rá különösebb indoka, hogy kételkedjen az adatok tisztaságában, ezért például az is előfordulhatott, hogy valahogy a felcsúti Puskás Akadémiát Európa legnagyobb pénztermelő egységei közé sorolta a jelentés.

 

A jelentésben viszont akadnak azért más finomságok is: az első osztályú bajnokságok bevételeinek megoszlása például különösen akkor rettentő ciki, ha kozmetikázott adatokról van szó, ugyanis még így is borzalmasan fest.

 

Az NB I. csapatai ugyanis összességében a 18. legtöbb bevételt hozzák, viszont a bevételeik mindössze három százaléka jön jegyeladásból, aminél csak Kazahsztán gyengébb a maga 1 százalékával.

 

Hogy mennyire gyenge szám ez, arról sokat elmond, hogy Kazahsztánon kívül egyedül Oroszországban jön egyszámjegyű százaléknyi bevétel jegyekből, ott ez a szám hét százalék. Ausztriában ugyanez 17 százalék, a lista második felében lévő szerbeknél 11, a horvátoknál 7, a szlovákoknál kilenc, az ukránoknál pedig 1. 

 

Ahogy az UEFA diagramján is látható, a bevételek eloszlásában egy területen emelkedik ki a magyar futball: a szürkével jelzett „egyéb bevételek” részlegben: ide kerül minden, ami nem az UEFA díjazása, hivatalos szponzorpénz, tévés jogdíj és jegyeladás. Ez tulajdonképpen bármit jelenthet, például a szerencsejátékból a klubokhoz vándorolt pénzeket, de nálunk valószínűleg a TAO is ebbe a kategóriába kerül.

 

Ez nálunk 47 százalék, tehát majdnem az összes bevétel fele, ennél nagyobb megint csak Kazahsztánban lett ez az arány, ahol a bevételek 72 százaléka jön a piacon kívülről.

 

FORRÁS: UEFA.COM

 

Nyilván igazságtalan az angol vagy a német helyzettel összehasonlítani a magyart, ahol a tévéközvetítések összege egészen csillagászati, de azért jól kivehető, mik azok az országok, ahol bár nem elit focit lehet látni, legalább a háttér egészséges: Skóciában például alig létezik „egyéb” részleg, Ausztriában pedig a bevételek 51 százaléka szponzoroktól jön.

 

Azt persze nem szabad elhallgatni, hogy az NB I. nézőszámai valójában nőttek valamicskét a három évvel ezelőttihez képest, erről például mi is írtunk nem is olyan rég.

 

FOTÓ: Fekő Ádám / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A miniszter a kormányinfón azt is elmondta, hogy majd akkor hozza meg a kormány a határozatot a Lánchíd felújítására adott kormányzati forrásról, ha már egy „kapavágás” történik végre.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás