+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 22. szerda, 15:35
Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában leginkább Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Az UEFA közzétette a 2018-as pénzügyi év üzleti jelentését, ami alapján nagyjából képet kaphatunk róla, milyen bevételek, fizetések és hasonlók mozognak az európai fociban. Nyilván fontos tudni, hogy ezeket az adatokat az országok szövetségei adták be, az UEFA-nak pedig nincs rá különösebb indoka, hogy kételkedjen az adatok tisztaságában, ezért például az is előfordulhatott, hogy valahogy a felcsúti Puskás Akadémiát Európa legnagyobb pénztermelő egységei közé sorolta a jelentés.

 

A jelentésben viszont akadnak azért más finomságok is: az első osztályú bajnokságok bevételeinek megoszlása például különösen akkor rettentő ciki, ha kozmetikázott adatokról van szó, ugyanis még így is borzalmasan fest.

 

Az NB I. csapatai ugyanis összességében a 18. legtöbb bevételt hozzák, viszont a bevételeik mindössze három százaléka jön jegyeladásból, aminél csak Kazahsztán gyengébb a maga 1 százalékával.

 

Hogy mennyire gyenge szám ez, arról sokat elmond, hogy Kazahsztánon kívül egyedül Oroszországban jön egyszámjegyű százaléknyi bevétel jegyekből, ott ez a szám hét százalék. Ausztriában ugyanez 17 százalék, a lista második felében lévő szerbeknél 11, a horvátoknál 7, a szlovákoknál kilenc, az ukránoknál pedig 1. 

 

Ahogy az UEFA diagramján is látható, a bevételek eloszlásában egy területen emelkedik ki a magyar futball: a szürkével jelzett „egyéb bevételek” részlegben: ide kerül minden, ami nem az UEFA díjazása, hivatalos szponzorpénz, tévés jogdíj és jegyeladás. Ez tulajdonképpen bármit jelenthet, például a szerencsejátékból a klubokhoz vándorolt pénzeket, de nálunk valószínűleg a TAO is ebbe a kategóriába kerül.

 

Ez nálunk 47 százalék, tehát majdnem az összes bevétel fele, ennél nagyobb megint csak Kazahsztánban lett ez az arány, ahol a bevételek 72 százaléka jön a piacon kívülről.

 

FORRÁS: UEFA.COM

 

Nyilván igazságtalan az angol vagy a német helyzettel összehasonlítani a magyart, ahol a tévéközvetítések összege egészen csillagászati, de azért jól kivehető, mik azok az országok, ahol bár nem elit focit lehet látni, legalább a háttér egészséges: Skóciában például alig létezik „egyéb” részleg, Ausztriában pedig a bevételek 51 százaléka szponzoroktól jön.

 

Azt persze nem szabad elhallgatni, hogy az NB I. nézőszámai valójában nőttek valamicskét a három évvel ezelőttihez képest, erről például mi is írtunk nem is olyan rég.

 

FOTÓ: Fekő Ádám / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás