+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. május 9. csütörtök, 15:00
A fideszes tulajdonba került megyei lapok olvasottsága zuhan: ezzel egy olyan intézményt tesznek tönkre, aminek fontos szerepe volt a vidék életében.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Zuhan a megyei lapok olvasottsága, írja a hvg.hu.

 

Ennek okai összetettebbek annál, hogy elintézzük annyival, hogy Mészáros Lőrinc. A megyei lap, a megye, és az egész vidéki társadalom átalakulása, ha úgy tetszik, válsága is kapcsolódik ehhez. Gyerekkoromnak azt a részét, amit nem könyvtárban (édesanyám előbb könyvtáros volt, aztán főiskolán tanított, akkor a főiskola könyvtárába voltam lepasszolva) töltöttem, egy megyei lap (konkrétan a Kelet-Magyarország) szerkesztőségében töltöttem, iskolaidő után és azon kívül.

 

Egy ilyen megyei lap a rendszerváltás előtt, és utána is még egy darabig nagyon fontos dolog volt.

 

A megye több pontjáról tudósították, benne volt az akkor még létező városkörzeti bajnokságok összes focieredménye, helyi hírek. A szerkesztőségben a megye értelmiségének egy elég jelentős része ült, akik írtak országos hírt, vettek át világpolitikát. Csináltak interjút a megye fontos embereivel, az országos bajnokságon harmadik helyet szerző rúdugrónővel, tényfeltárták, hogy bizony Alsópöcsmög és Felsőpöcsmög között ráz az út, de Dzsudogi László, a közútkezelő főmérnöke elmondta, hogy a kétéves előirányzatban szerepel az aszfaltburkolat cseréje, és a lakosság türelmét kérik. Ezek az újságírók ráadásul általában wannabe irodalmárok is voltak, a tehetség különböző szintjein, mindenesetre teleírták a szombati mellékletet szépirodalommal, aztán ötvenéves korukra, vagy akár kicsit hamarabb, megjelent kötetük is. 

 

A megyei lap a megye társadalmának hű képe volt, a megye értelmisége írta a megye lakosságának.

 

Gazdasági megfontolások nem játszottak szerepet, a rendszer ezt fenntartotta, akárcsak a Magyar Rádió vidéki stúdióit. Ennek aztán vége lett, kb. akkor, vagy kicsit azelőtt, hogy beengedték volna a kereskedelmi tévéket. Az addigi, magát a bulvártól kínosan távol tartó médiára rászakadt a bulvár. Senki nem nézte a Vers mindenkinek műsorát, ha közben lehetett azt nézni, hogy vajon lesz-e dugás a Villában. Meg Antall Imrét se, ha lehetett a korai és még viccesen modoroskodó, nem modorosan vicceskedő Fábry Sándort nézni.

 

A megyei lapok privatizációja is hasonló változást hozott. Az a minimum, hogy lett third page girl (igaz, nálunk inkább az utolsó oldalon), de az új tulajdonos első teendői közé tartozott az is, hogy beszüntette az irodalmi mellékleteteket, és elkezdte a jól kereső, jó tollú felsőértelmiségiek leépítését. Akinek volt menekülőútja, mehetett, akinek nem volt, annak pedig be kellett állni a sorba.

 

Volt sírás, rívás és fogaknak csikorgatása, de a megyei lapok túlélték. Az oka? Az, hogy maradtak megyeiek.

 

Kicsit elbulvárosodtak, a „fejőgépet avatott a tehenészet” hírekre nem tartottak háromkötetes költőket, hanem kiment egy irodalom szakra járó kislány, megírta, az is pont jó lesz az olvasónak, cserébe ott van a hátsó oldalon Bögyös Brigitta Alsópöcsmögről, imád táncolni, moziba járni, barátokkal bulizni, divattervező szeretne lenni, egyelőre női szabónak tanul a ruhaipariban. És a bikinije két számmal kisebb a kényelmesnél.

 

Na, ezt rontja el végleg a NER

 

Eleve nagyon át kellene gondolni, hogy a nyomtatott sajtó általános hanyatlása közepette mit csináljon egy megyei lap. Bögyös Brigiből százat meg lehet nézni az Instagramon, sőt azt is, amit tennénk Bögyös Brigivel, ha engedné, szintén meg lehet tekinteni a Pornhubon.

 

Maradna a helyi szinten érdekesség, de az sem elég ma már, mert öregszik a reggelenként újságot olvasó generáció, aki szívesen olvas. Fejleszteni kell tabletre, mobilra, podcastet kell csinálni. Ma ezek még elég kevéssé elterjedtek, főleg vidéken, de akárhogy is, fog ott valamennyi véleményformáló réteg maradni, akit jó lenne helyi dolgokról informálni, igény lenne rá.

 

De nem a kormánynál. A megyei lapok egységesítése egy olyan döntés, amellyel kapcsolatban az ember megint az „ezek hülyék vagy gonoszak?” dilemma előtt találja magát.

 

Aki már látott megyei lapot, az tudja, hogy abban az olvasó nem a „Gulyás Gergely szerint Soros migránsokkal telepítené be az országot” egész oldalas cikkeket akarja olvasni, hanem azt, hogy az az építkezés, ami a Kossuth utca túlvégén kezdődött, az Penny lesz, vagy Aldi.

 

Ha viszont ennyire nem hülyék, akkor marad célként a tudatos elsorvasztás, amely kiválóan sikerül, mint általában minden, a vidéki társadalmat és életet szétromboló projektjük. 

 

Olvasnál még Ésik Sándortól? Itt megteheted!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás