+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. március 23. szombat, 19:14
Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Könyves Kálmán segít.

Ahogy arról az EU2058 novellapályázatunk kapcsán már esett szó: a Brit-szigeteket leszámítva Európa mintha jelen sem lenne a kortárs fantasztikus irodalomban. Miközben az afrikai és a távol-keleti szerzők egyre inkább ismertek, az európai kontinensről alig-alig találni olyan írót, akit akár a sci-fi, akár a fantasy nemzetközi (dominánsan angolszász) kánonjában jegyeznének.

 

Hatványozottan igaz ez Közép- és Kelet-Európára, ahonnan egy-két egykori szovjet vagy mostani orosz szerzőn kívül alig találhatunk világszerte ismert neveket.

 

Az üdítő kivétel Lengyelország, ami nem csak két világszerte ismert szerzőt adott a fantasztikus irodalomnak, de jelentős rajongótábort is fel tud mutatni a területen.

 

Egyszer megpróbáltam utánajárni ennek, amikor készítettem egy sorozatot a környező országok fantasztikus rajongótáboráról és a 2016-os év legjobb könyveiről ezekben az országokban. Akkor a helyi kontektjaim írása alapján kiderült: a magyarnál a lélekszámot tekintve négyszer nagyobb lengyel piacon húsz fantasztikummal így vagy úgy foglalkozó kiadó, illetve két rendszeresen megjelenő fantasztikus folyóirat működik, a Nowa Fantastyka és a Science Fiction.

 

Mindemellett minden nagyobb városban van legalább egy nagyobb éves fantasztikus találkozó. A legnagyobb találkozó a Pyrkon Poznańban: 2016-ban rekordot döntve negyvenezren vettek részt a rendezvényen, illetve a lengyel városok között évről-évre vándorló Polcon, ahol a Janusz A. Zajdel-díjat is átadják.

 

Ennek megfelelően írókból is jól el vannak látva a lengyelek, bár ebből viszonylag keveset láthat úgy az angolszász, mind a magyar publikum. Ezért most, miután a lengyel-magyar barátság napján egyszer már ajánlottunk lengyel kortárs írókat, felsorolunk pár lengyel kortárs és klasszikus fantasztikus írót, akiket magyarul is olvashatunk.

 

Stanisław Lem

 

Kezdjük is a lengyel fantasztikum első nagyágyújával, az 1921-ben született és 2006-ban elhunyt Stanisław Lemmel, akiről nyugodtan kimondhatjuk, hogy a science fiction legnagyobbjai között számon tartott brit és amerikai írók méltó versenytársa. Lem első regénye 1951-ben jelent meg, és pályája meredeken ívelt felfelé,

 

végül be tudott töni az amerikai piacra is, ahol Solaris című, filmre többször is adaptált regénye jelent meg először,

 

mondjuk elég rossz fordításban, mégpedig a francia kiadás alapján – csak 2011-ben jelent meg egy direkt fordítás lengyelből. Az idegen bolygóra érkező kutatók furcsa élményeit bemutató Solaris az a műve is, amit a legtöbben ismernek, és ebben a regényben Lem alapvető témáit is láthatjuk, például az idegenekkel való kommunikáció lehetetlenségét.

 

Műveit harminchat nyelvre fordították le, több tízmillió példányban jelentek meg szerte a világon. Az Úr hangja című regénye nyomán tavaly készített filmet Pálfi György. A Solaris egyébként legutóbb 2016-ban jelent meg magyarul az Európánál.

 

Jacek Dukaj

 

A kilencvenes és kétezres évek egyik legfontosabb lengyel szerzője, Jacek Dukaj az angolszász piacra kevésbé sikeresen tört be, a magyarra viszont annál inkább: ez azt jelenti, hogy

 

a magyar olvasók olyan privilegizált helyzetben vannak, hogy jobban ismerhetnek egy remek sci-fi szerzőt, mint amerikai társaik.

 

A hat Zajdel-díjat mellé még az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő Dukajnak három könyve is megjelent magyarul a Typotex gondozásában: az Extensa, a Zuzanna és a világmindenség és a Más dalok. Az Extensa az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxonról szól, mely szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is: akad egy faj, aki ezt kihasználva tud uralkodni az univerzumon.

 

A Más dalok még ennél is vadabb: ezerkétszáz ​évvel vagyunk Róma bukása után, a világ legfényesebb városa Alexandria, és a Holdon már virágzó kolónia létesült – ennél többet nekem már nem is kell olvasnom a fülszövegből, hogy érdekelni kezdjen ez az alternatív világ.

 

Andrzej Sapkowski

 

A lengyel fantasztikum másik nagyágyúja a híres Witcher-játékok alapjául szolgáló, a lengyel folklórból táplálkozó Vaják-univerzum könyveinek szerzője, Andrzej Sapkowski, aki otthon a kilencvenes években alapozta meg a sikereit. Sapkowski művei a lengyel CD Projekt Red játékai révén lettek világszerte ismertek, bár magából a játékból Sapkowski közvetlenül nem profitált, mivel elég olcsón adta el az adaptációs jogokat egykoron, és emiatt bánkódott is kicsit mostanában.

 

A világhír azonban még így is elég jól jön a szerzőnek: könyveit eddig húsz nyelvre fordították le,

 

hamarosan pedig a Netflix mutat be nagyívű sorozatot Ríviai Geralt kalandjairól Henry Cavillel a főszerepben. A Vaják-könyvek hazai kiadója a PlayON!, és már az összes mű megjelent magyarul.

 

Könyves Kálmán többi ajánlóját itt tudod elolvasni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás