+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. március 8. péntek, 15:06
Nem volt teljesen alaptalan a gyanú: tavaly jelentősen megnőtt a zsidóellenes atrocitások száma Franciaországban.

Nem iszlamisták és nem is szélsőjobboldaliak döntötték le a nácik által 1940-ben lerombolt egykori strasbourgi zsinagóga helyén állított emlékművet, hanem

 

egy éjszakai bárból a barátaival együtt távozó férfi tolatott neki az autójával

 

– derült ki a francia rendőrség által indított nyomozás legújabb fejleményeiből. A hatóságok közlése szerint antiszemita indíték eddig nem merült fel. Arról nem tudni, hogy az elkövető használt volna bármilyen tudatmódosító szert.

 

Hasonló eset történt 2013 novemberében Győrben is, amikor ledöntve találták a Radnóti-szobrot a város határában. Akkor is mindenki antiszemita támadásra gyanakodott kezdetben, de mint később kiderült, buliból hazainduló fiatalok ütköztek neki az emlékműnek.

 

A Rajna-parti francia városban alig egy hete történt eset kapcsán is ugyanez a forgatókönyv játszódott le. A zsidóellenesség által vezéreltnek vélt rongálást a strasbourgi polgármester mellett a francia politikai elit és az izraeli miniszterelnök is egyöntetűen elítélte. Gyanújuk azonban nem volt alaptalan, hiszen az utóbbi hónapokban számos antiszemita támadást hajtottak végre Franciaországban a zsidó közösség tagjai és kulturális örökségük ellen.

 

2018-ban 74 százalékkal nőtt a zsidóellenes támadások száma az előző évi adatokhoz képest.

 

Akkor 311, míg tavaly 541 ilyen esetet regisztráltak.

 

A drasztikus növekedésért elsősorban a muszlim radikálisokat és a különböző neonáci csoportokat teszik felelőssé, de az ellenzéki sárgamellényes mozgalom tagjai között is akadnak antiszemitizmusukat erőszakos módon kinyilvánító aktivisták, mint ahogy arról az Azonnali is beszámolt a közelmúltban.

 

Horogkeresztek a sírköveken

 

A mostani, kezdetben tévesen megítélt esetet megelőzően legutóbb februárban történt nagyobb nyilvánosságot kapó antiszemita támadás Franciaországban. Ismeretlen tettesek egy Strasbourgtól csupán 20 kilométerre lévő zsidó temetőben fújtak horogkereszteket sírkövekre. A meggyalázott sírkertet Emmanuel Macron francia elnök is felkereste, és kijelentette, hogy eltökélt az antiszemitizmus minden formájával szembeni küzdelem tekintetében.

 

Néhány politikus azonban mintha kicsit túlzásba is vinné a dolgot. Képviselők egy csoportja hétfőn nyújtotta be a francia törvényhozás elé azt a jogszabály-tervezetet, amely az antiszemitizmus mellett az anticionizmust, azaz Izrael állam megalapításához és fennállásához köthető ideológiával szembeni megnyilvánulásokat is büntethetővé tenné. Ugyan Macron pártjából, a La République En Marche!-ból is vannak támogatói a beadványnak, mégis valószínűtlen, hogy törvényi szinten szabályozzák a kérdést. Egy keddi sajtóeseményen ugyanis – korábbi megnyilatkozásaival ellentétben – már arról beszélt

 

a francia államfő, hogy nem tartja jó ötletnek az anticionizmus kriminalizálását.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás