Az alkotást egyébként már Luther Márton is naponta láthatta, hiszem azt a templomot „díszíti”, amelyikben ő prédikált Wittenbergben.
Az Ekho Moszkvi nevű rádiót hamar betiltották a háború kitörése után, de valakinek a jelek szerint ez sem volt elég.
Semmi értelmes dologról nem lehetett beszélni, csak a „zsidókérdés” tartotta lázban a képviselőket.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint választások előtt mindig megugrik a nemzetközi médiában az Orbán-kormány antiszemitizmusáról szóló cikkek száma, így jó előre tisztázni a helyzetet.
A kérdést többen feltették már, vendégszerzőnk egy magyar fogoly visszaemlékezései alapján (is) igyekszik választ találni.
Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.
Több német városban is szombaton palesztinpárti, iszlamista és baloldali szervezetek tüntettek Izrael ellen a jelenlegi katonai akciók miatt. A CDU és több német város is kirakta az izraeli zászlót, a német hitközségek elnöke viszont határozottabb fellépést várna el az antiszemitizmus ellen.
Több, mint kétszáz neves nemzetközi, köztük izraeli tudós egy nyilatkozatban olyan új antiszemitizmus-definíciót javasol, amelynek értelmében az anticionizmus és az Izrael-kritika nem számítana feltétlenül antiszemitizmusnak. Mi vezetett ide? Mi a tétje ennek a látszólag tudományos vitának?