+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2019. február 9. szombat, 17:31
A népszerű posztapokaliptikus sorozat végre talán megtalálta, mivel húzhatja ki magát az évek óta tartó agóniájából: itt vannak a zombik módjára gondolkodó, őrült fanatikusok.

Február 10-én, vasárnap startol az AMC amerikai kábelcsatorna egyik legnépszerűbb sorozata, az azonos című képregényen alapuló Walking Dead kilencedik szezonjának második fele. A széria – ami egy zombiapokalipszis utáni társadalom kialakulását járja körbe, és aminek a tizedik évadját is berendelte már az AMC – az utóbbi években rengeteg kritikát kapott, mert az sokak szerint belassult, unalmassá vált, a szereplők pedig a jelenetek jó részében nem csinálnak mást, mint depressziósan moralizálnak azon, hogy életük milyen irányt vett.

 

Ez változhat most meg a kilencedik évadban megjelent whisperers, azaz a suttogók társadalmával.

 

Mint az a képregényekből kiderül, a suttogók egy túlélő csoport, ami szerint az emberek sem mások, pusztán állatok, akik eddig úgy tettek, mintha ennél többek lennének.

 

Az addig ismert, ember uralta világ felbomlását épp ezért egyfajta esélyként élik meg arra, hogy az ember levetkőzze álszentségét, és elfogadja valódi mivoltát. Aki viszont ezt nem hajlandó megtenni, annak pusztulnia kell.

 

És ehhez meg is vannak az eszközeik: maguk a zombik. A suttogók a holtak lenyúzott bőrét viselve ugyanis beszivárognak a zombik közé, és ha kell, irányítják is őket. Képesek például rávenni a holtakat, hogy kövessék a suttogók által kiszemelt áldozatot, és megakadályozzák, hogy a zombik automatikusan a mesterségesen keltett zaj irányába menjenek – kiiktatva az emberek egy korábban bevált elterelési stratégiáját. 

 

 

De mi is volt eddig tulajdonképpen a baj a Walking Deaddel?

 

Hogy megértsük, miért lehetnek a suttogók a Walking Dead megmentői, előbb kontextusba kell helyeznünk magát a sorozatot. 

 

A Walking Dead ereje véleményem szerint sosem az egyes szereplőkben rejlett igazán, hanem abban, hogy a merőben új helyzetekre hogyan reagálnak a karakterek.

 

Ezért sem tartom tragédiának, hogy az egyik meghatározó főszereplő, a Rick Grimes-t alakító Andrew Lincoln távozott a sorozatból.

 

A Walking Dead bebikázásához elég volt a korábbi társadalmi berendezkedést alapjaiban felborító posztapokaliptikus helyzet. Érdekes volt figyelni, hogy ehhez hogyan alkalmazkodtak a szereplők, milyen megfontolások és elvek mentén szervezték magukat újjá, vezetők és túlélési stratégiák között válogatva.

 

A sorozat következő nagy, koherens szakasza akkor jött el, amikor kiderült: a járkáló zombik hada már unalmas, változtatni kell. Ekkor léptek előtérbe az új világban a sokféle, érdekesebbnél érdekesebb politikai rendszerben működő emberi közösségek, amelyekhez valahogyan viszonyulniuk kellett a sorozat főszereplőinek.

 

A bajok ott kezdődtek, amikor ez a koncepció is kifulladt, és a sorozat – hiába próbált újabb és újabb emberi közösségeket felvonultatni – nem tudott már érdemi újdonsággal szolgálni.

 

Így jobb híján az emberi gyarlóság válogatott formáit megtapasztaló szereplők lelki és önértékelési problémái, megpróbáltatásai, meghasonulásai kerültek előtérbe. Ez az elképzelés vonult végig az utóbbi évadokon, ami azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy a korábbiakhoz hasonlóan megújítsa a sorozatot. 

 

A suttogók társadalmában egyesülnek a zombik és az emberek legveszélyesebb tulajdonságai

 

Ezt a megújulást, vérfrissítést hozhatja el a suttogók megjelenése. Eddig ugyanis a sorozat mindig kétféle fenyegető veszélyt alkalmazott: a zombikat és az embereket – őket egymástól külön-külön kezelve.

 

A suttogók képében azonban egyesül ez a két halálos veszély: találkozik a holtak számossága és elsöprő ereje az emberi értelemmel és szervezőképességgel.

 

Ez egy olyan elegy, ami képes lehet teljesen felülírni a kialakult szabályrendszert, azt, hogy a megmaradt emberi társadalmaknak külön-külön kell kezelniük a zombik és a más emberek jelentette fenyegetést. Mondhatni, megvan rá az esély, hogy az új, a zombiapokalipszis után megszilárdult rend helyét ismét a káosz vegye át.

 

Ráadásul a zombi és az emberi világ keveredése a felvett tulajdonságok, a viselkedés terén is megfigyelhető. Eddig a holtak passzív szereplők voltak csupán. Most viszont, ha aktívan nem is alakítóik saját cselekedeteiknek – mivel az ehhez szükséges értelemmel továbbra sem rendelkeznek –, de a korábbiakhoz képest mindenképpen szervezetebben, ha úgy tetszik, az emberekre emlékeztetően képesek fellépni. Így – mint azt a mesterséges zajkeltésről szóló példa is mutatja – a zombik ellen korábban kidolgozott túlélési stratégiák jószerivel mehetnek a kukába. 

 

Ugyanígy nem lesznek működőképesek a főszereplők részéről azok az elgondolások sem, amiket eddig a más emberekkel, emberi közöségekkel szemben alkalmaztak. A sorozatban idáig felvonultatott társadalmaknak egy közös pontjuk volt: mindegyik emberként viselkedett és gondolkozott – tette azt bármilyen kifacsart logika mentén. Még a legesküdtebb ellenséggel is le lehetett ülni tárgyalni, és még a konszenzuskereséstől leginkább elzárkózó társadalmakban is lehetett találni egy-egy rebellist, akit meg lehetett ingatni abban a hitében, hogy valóban a jó oldalon áll.

 

A suttogók esetében azonban nincs mozgástér, mert az identitásukkal ellentétes lenne mindenféle – az ő szempontjukból nézve – megalkuvás az emberi világgal.

 

Ugyanúgy, ahogy a holtak, ők sem tesznek fel maguknak kérdéseket az emberekkel kapcsolatban. Ahogy a zombik válogatás nélkül megeszik, akit elkapnak, úgy a suttogók is kérlelhetetlenül elpusztítják azt, aki nem osztja fanatikus nézeteiket.

 

Az így létrejövő, a zombik és az emberek fúzióján alapuló csoport tehát végre ismét egy olyan kihívást állíthat a Walking Dead főszereplői elé, ami lehetőségekben gazdag káoszt teremthet, újdonságot hozhat, és kimozdíthatja a sorozatot az utóbbi évek pótcselekvésből.

 

Ha úgy tetszik, a suttogók esélyt kínálnak arra, hogy a sorozat ismét megtalálja a maga identitását.

 

Ha ez sikerül, újra érdemes lesz nézni a Walking Deadet.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Egy hónapig minden a fociról fog szólni, a szurkolók közös mámorban ünneplik csapataik győzelmét a kocsmák teraszain és az utcákon. Összeszedtünk tizenegy helyet Budapesten, ahol megúszhatod mindezt.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

A független képviselő szerint a pontszerzés is már akkora népünnepélyt váltana ki, hogy sokan bizony nem tudnának másnap munkába menni.

Így jelenleg az LMP titkárát már kettő, míg a DK-s Czeglédy Csabát egy párt támogatja. Ugyanakkor elég szoros előválasztást ígér kettejük harca.

A hét elején meghirdetett akció igen népszerű: reggel már rengetegen álltak sorba az oltásért, majd azt követően miccsért és kenyérért.

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A helyszín Mecseknádasd, de Pécsről és Szekszárdról különbuszok is mennek majd a helyszínre. Június 12., érdemes már most foglalni!

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás