+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 23. szerda, 18:55
A kis Liechtenstein három évszázaddal ezelőtt jött létre. A kis alpesi hercegség ma is megbújik Svájc és Ausztria között, pedig nagyon sok mindenről ismert: Habsburg-rokon uralkodóháztól bankokon és pénzmosáson át a hegyekig. Isten éltesse Liechtensteint!

1719. január 23-án, azaz 300 évvel ezelőtt e napon egyesítette Anton Florian herceg a schellenbergi uradalmakat a vaduzi grófsággal – és ezzel megszületett Európa egyik legkisebb országa, a liechtensteini hercegség.

 

Az állam ügyesen bújt meg a német, a svájci és a bécsi érdekek mögött: 1918-ig főleg Bécshez húzott, 1852-ben Liechtenstein vámunióba került az osztrák állammal, az uralkodócsalád pedig eleve rokonságban is áll a Habsburgokkal, ma is nagy palotájuk van Bécsben, közvetlenül a Hofburg mellett. Azonban a kis ország végig meg tudta őrizni a függetlenségét.

 

1918 után az új igazodási pont már Svájc lett: ma is közös vám- és valutauniót alkot a kis ország a svájciakkal. De a bankjai a svájciaknál is titokzatosabbak, főleg a hercegi tulajdonban álló, amely hosszú ideig bármiféle illegális szerzett vagyon számára a legideálisabb fekete lyuk volt: a liechtensteini hercegi bank (LGT) még annyit se kérdezett az ügyfeleitől, mint a szintén nem túl kiváncsiskodó svájciak.

 

Innen nézve Svájc is szegény

 

2008-ban azonban a német titkosszolgálatok a bank egyik korábbi munkatársától, akinek eleve elég színes élete volt (ingatlan- és biztosítási csalásokon, majd óvodai bohóckádáson át vezetett az útja a hercegi bank informatikusi állásáig), megszerzett egy titkos CD-t, aminek a liechtensteini bankokban tárolt pénzek valódi tulajdonosait tárolta. Liechtenstein először tagadott,

 

II. Hans Adam herceg a németek követeléseit, miszerint szeretnének belenézni a bankok könyveibe, ügyleteibe, a nácik megszállási terveihez hasonlította

 

– de végül az alig harmincnyolc ezres ország megtört, és sok mindenben együttműködni kényszerült Berlinnel. A vaduzi bankok azóta már nem a teljes homályban dolgoznak. Helyüket és feladatukat a liechtensteini alapítványi forma vette át, amely egyrészről hallgat a tényleges tulajdonosról, de közben – ellentétben az alapítványi forma másutt ismert lényegével – haszonszerzésre, azaz befektetési célra szolgál.

 

LIECHTENSTEIN HIMNUSZA

 

Liechtensteinnek azonban meghozták a bankok a jólétet. A második világháborúig még inkább szegényes paraszti világ mára Európa második leggazdagabb országa.

 

Olyan gazdagok, hogy ide még a svájciak is átjárnak vendégmunkásnak.

 

Olyannyira sokan ingáznak át a kis országba, hogy ma az országban több munkahely van, mint ahány lakosa.

 

Az átlag liechtensteini egy évben több mint nyolcvanezer eurót keres – csak Monaco, egy másik kis monarchia, tud ennél többet nyújtani, ott az átlagkereset 120 ezer euró körül van. (Itt olvasható egy részletes elemzés a liechtensteini fizetésekről.)

 

Liechtenstein gazdagságát azonban nem csak a bankok és a kétes alapítványok adják: ma már a liechtensteini gazdaság huszonhárom százaléka épül csak a pénzügyi szektorra, negyvenhárom százalékot továbbra a feldolgozóipar adja.

 

Talán mindenki találkozott már Hilti-csavarokkal és Hilti-fúrókkal – na, az is egy liechtensteini cég.

 

Mindent a hercegért

 

Sőt, a cég ismert piros színe az ország történelmébe is betekintést nyújt. A paraszti társadalom ugyanis a 20. században két nagy pártra szakadt: a „vörösök” voltak a szegényebbek, akik kicsit kritikusabbak voltak a hercegi uralommal szemben, és szimpatizáltak Adolf Hitlerrel. Velük szemben álltak a „feketék”, akik az oltár és a trón szövetségének voltak hívei, gyűlölték a nácikat, és több zsidót is befogadtak menekültként.

 

A két tábor adja ma is a két legfontosabb liechtensteini párt – a „vörös” Hazafias Unió (VU) és a „fekete” Haladó Polgári Párt (FBP) – és a két helyi napilap – a „vörös” Vaterland és a „fekete” Volksblatt – alapját. Persze a régi ellentétek ma már csak szimbolikusak, a hercegi hatalmat senki sem kérdőjelezi meg.

 

Ennek az is oka, hogy a herceg keményen fogja népét.

 

Amikor 2003 előtt egyesek a hercegi jogosítványokat megnyirbálták volna, II. Hans Adam herceg Bécsbe költözéssel fenyegetőzött,

 

ami egyet jelentett volna azzal, hogy viszi magával a családi bankot is. 2003-ban a herceg sikeresen kezdeményezett egy népszavazást, amin a lakosság kétharmada igent mondott a hercegi jogkörök bővítésére.

 

FÉNYFESTÉS A 300. SZÜLETÉSNAP TISZTELETÉRE

 

Ma Liechtensteinben a szuverenitást továbbra is a nép és a herceg közösen gyakorolja, a herceg blokkolhatja a törvényeket és bármikor elzavarhatja a kormányt. A törvények blokkolását mindig akkor helyezi kilátásba a herceg, ha a Liechtensteinben nagyon szigorú abortusztilalmat oldaná fel a vaduzi parlament.

 

Az Európa Tanács a 2003-as alkotmánymódosítás után keményen bírálta Liechtensteint, szerintük ugyanis Liechtenstein ma nem egy parlamentáris, demokratikus monarchia, a herceg túlhatalmának ugyanis nem lenne semmiféle korlátja.

 

A herceg korlátlan hatalma persze lehet, hogy az Európa Tanácsot zavarja – de a liechtensteiniek többségét aligha.

 

A 2003-as népszavazás jelszavát, miszerint „az Istenért, a hercegért és a hazáért”, ma is számos autón lehet látni. 2012-ben a liechtensteiniek ismét nemet mondtak arra, hogy a herceg szuverenitását teljesen átvegye a nép.

 

II. Hans Adam herceg a Volksblattnak adott szerdai ünnepi interjújában azt mondta, hogy az ország köztársaságként nem lehetett volna ennyire sikeres a történelemben. Az ország ura ma is ő, de 2004 óta a fia, Alois (Alajos) ügyvezetőként viszi az uralkodói feladatokat.

 

A mai interjúban II. Hans Adam ismét beszólt a németeknek, akiket a banktitok elleni berlini támadások óta finoman szólva se kedvel: „Ha Liechtenstein Berlin közelében feküdt volna, ma már nem léteznénk.” A mai ünnepségek egyik díszvendége azonban Frank-Walter Steinnmeier, német szövetségi elnök. Az este hatkor Vaduzban kezdődött ünnepségen (amit itt lehet követni) Alois ügyvezető alherceg ki is emelte a németekhez fűződő szoros kapcsolatokat, bár azért ö is kitért arra, miként veszélyeztette a hitleri birodalom a liechtensteini szuverenitást.

 

Alaszka is Liechtenstein lehetett volna

 

Liechtenstein amúgy a 19. században majdnem lehetőséget kapott arra, hogy Európa egyik legkisebb államából az egyik legnagyobb legyen:

 

az orosz cár az 1860-as években először ugyanis a liechtensteini uralkodóháznak ajánlotta fel Alaszkát megvételre.

 

II. Hans Adam herceg is megerősítette ezt a híresztelést, bár bizonyítani nem tudta, ugyanis a hercegi archívum egy része a második világháború után leégett. II. Hans Adam szerint azonban a családjában mindig is téma volt, miért nem vették meg Alaszkát, elvégre később jelentős aranymezőket találtak ott. Bár Liechtensteinnek van ma is elég aranya – csak nem a földben, hanem a bankszéfekben.

 

A 300. születésnapot ünneplő emlékév programjairól itt lehet tájékozódni. De addig is tessék szavazni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

És azt, hogy egy csomó nagyvárosban tarolt az ellenzék? Pedig ott van, csak keresni kell.

Azzal, hogy két női jelöltet is megbuktatott az Európai Parlament, felborult az új bizottságban a nemi egyensúly. Szerinted ki legyen a magyar női jelölt? Szavazz!

Az Extinction Rebellion-aktivisták forgalmas csomópontokat foglaltak el a klímaváltozás elleni harc jegyében, a tömegközlekedést
is lebénítva ezzel.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás