+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 23. szerda, 18:55
A kis Liechtenstein három évszázaddal ezelőtt jött létre. A kis alpesi hercegség ma is megbújik Svájc és Ausztria között, pedig nagyon sok mindenről ismert: Habsburg-rokon uralkodóháztól bankokon és pénzmosáson át a hegyekig. Isten éltesse Liechtensteint!

1719. január 23-án, azaz 300 évvel ezelőtt e napon egyesítette Anton Florian herceg a schellenbergi uradalmakat a vaduzi grófsággal – és ezzel megszületett Európa egyik legkisebb országa, a liechtensteini hercegség.

 

Az állam ügyesen bújt meg a német, a svájci és a bécsi érdekek mögött: 1918-ig főleg Bécshez húzott, 1852-ben Liechtenstein vámunióba került az osztrák állammal, az uralkodócsalád pedig eleve rokonságban is áll a Habsburgokkal, ma is nagy palotájuk van Bécsben, közvetlenül a Hofburg mellett. Azonban a kis ország végig meg tudta őrizni a függetlenségét.

 

1918 után az új igazodási pont már Svájc lett: ma is közös vám- és valutauniót alkot a kis ország a svájciakkal. De a bankjai a svájciaknál is titokzatosabbak, főleg a hercegi tulajdonban álló, amely hosszú ideig bármiféle illegális szerzett vagyon számára a legideálisabb fekete lyuk volt: a liechtensteini hercegi bank (LGT) még annyit se kérdezett az ügyfeleitől, mint a szintén nem túl kiváncsiskodó svájciak.

 

Innen nézve Svájc is szegény

 

2008-ban azonban a német titkosszolgálatok a bank egyik korábbi munkatársától, akinek eleve elég színes élete volt (ingatlan- és biztosítási csalásokon, majd óvodai bohóckádáson át vezetett az útja a hercegi bank informatikusi állásáig), megszerzett egy titkos CD-t, aminek a liechtensteini bankokban tárolt pénzek valódi tulajdonosait tárolta. Liechtenstein először tagadott,

 

II. Hans Adam herceg a németek követeléseit, miszerint szeretnének belenézni a bankok könyveibe, ügyleteibe, a nácik megszállási terveihez hasonlította

 

– de végül az alig harmincnyolc ezres ország megtört, és sok mindenben együttműködni kényszerült Berlinnel. A vaduzi bankok azóta már nem a teljes homályban dolgoznak. Helyüket és feladatukat a liechtensteini alapítványi forma vette át, amely egyrészről hallgat a tényleges tulajdonosról, de közben – ellentétben az alapítványi forma másutt ismert lényegével – haszonszerzésre, azaz befektetési célra szolgál.

 

LIECHTENSTEIN HIMNUSZA

 

Liechtensteinnek azonban meghozták a bankok a jólétet. A második világháborúig még inkább szegényes paraszti világ mára Európa második leggazdagabb országa.

 

Olyan gazdagok, hogy ide még a svájciak is átjárnak vendégmunkásnak.

 

Olyannyira sokan ingáznak át a kis országba, hogy ma az országban több munkahely van, mint ahány lakosa.

 

Az átlag liechtensteini egy évben több mint nyolcvanezer eurót keres – csak Monaco, egy másik kis monarchia, tud ennél többet nyújtani, ott az átlagkereset 120 ezer euró körül van. (Itt olvasható egy részletes elemzés a liechtensteini fizetésekről.)

 

Liechtenstein gazdagságát azonban nem csak a bankok és a kétes alapítványok adják: ma már a liechtensteini gazdaság huszonhárom százaléka épül csak a pénzügyi szektorra, negyvenhárom százalékot továbbra a feldolgozóipar adja.

 

Talán mindenki találkozott már Hilti-csavarokkal és Hilti-fúrókkal – na, az is egy liechtensteini cég.

 

Mindent a hercegért

 

Sőt, a cég ismert piros színe az ország történelmébe is betekintést nyújt. A paraszti társadalom ugyanis a 20. században két nagy pártra szakadt: a „vörösök” voltak a szegényebbek, akik kicsit kritikusabbak voltak a hercegi uralommal szemben, és szimpatizáltak Adolf Hitlerrel. Velük szemben álltak a „feketék”, akik az oltár és a trón szövetségének voltak hívei, gyűlölték a nácikat, és több zsidót is befogadtak menekültként.

 

A két tábor adja ma is a két legfontosabb liechtensteini párt – a „vörös” Hazafias Unió (VU) és a „fekete” Haladó Polgári Párt (FBP) – és a két helyi napilap – a „vörös” Vaterland és a „fekete” Volksblatt – alapját. Persze a régi ellentétek ma már csak szimbolikusak, a hercegi hatalmat senki sem kérdőjelezi meg.

 

Ennek az is oka, hogy a herceg keményen fogja népét.

 

Amikor 2003 előtt egyesek a hercegi jogosítványokat megnyirbálták volna, II. Hans Adam herceg Bécsbe költözéssel fenyegetőzött,

 

ami egyet jelentett volna azzal, hogy viszi magával a családi bankot is. 2003-ban a herceg sikeresen kezdeményezett egy népszavazást, amin a lakosság kétharmada igent mondott a hercegi jogkörök bővítésére.

 

FÉNYFESTÉS A 300. SZÜLETÉSNAP TISZTELETÉRE

 

Ma Liechtensteinben a szuverenitást továbbra is a nép és a herceg közösen gyakorolja, a herceg blokkolhatja a törvényeket és bármikor elzavarhatja a kormányt. A törvények blokkolását mindig akkor helyezi kilátásba a herceg, ha a Liechtensteinben nagyon szigorú abortusztilalmat oldaná fel a vaduzi parlament.

 

Az Európa Tanács a 2003-as alkotmánymódosítás után keményen bírálta Liechtensteint, szerintük ugyanis Liechtenstein ma nem egy parlamentáris, demokratikus monarchia, a herceg túlhatalmának ugyanis nem lenne semmiféle korlátja.

 

A herceg korlátlan hatalma persze lehet, hogy az Európa Tanácsot zavarja – de a liechtensteiniek többségét aligha.

 

A 2003-as népszavazás jelszavát, miszerint „az Istenért, a hercegért és a hazáért”, ma is számos autón lehet látni. 2012-ben a liechtensteiniek ismét nemet mondtak arra, hogy a herceg szuverenitását teljesen átvegye a nép.

 

II. Hans Adam herceg a Volksblattnak adott szerdai ünnepi interjújában azt mondta, hogy az ország köztársaságként nem lehetett volna ennyire sikeres a történelemben. Az ország ura ma is ő, de 2004 óta a fia, Alois (Alajos) ügyvezetőként viszi az uralkodói feladatokat.

 

A mai interjúban II. Hans Adam ismét beszólt a németeknek, akiket a banktitok elleni berlini támadások óta finoman szólva se kedvel: „Ha Liechtenstein Berlin közelében feküdt volna, ma már nem léteznénk.” A mai ünnepségek egyik díszvendége azonban Frank-Walter Steinnmeier, német szövetségi elnök. Az este hatkor Vaduzban kezdődött ünnepségen (amit itt lehet követni) Alois ügyvezető alherceg ki is emelte a németekhez fűződő szoros kapcsolatokat, bár azért ö is kitért arra, miként veszélyeztette a hitleri birodalom a liechtensteini szuverenitást.

 

Alaszka is Liechtenstein lehetett volna

 

Liechtenstein amúgy a 19. században majdnem lehetőséget kapott arra, hogy Európa egyik legkisebb államából az egyik legnagyobb legyen:

 

az orosz cár az 1860-as években először ugyanis a liechtensteini uralkodóháznak ajánlotta fel Alaszkát megvételre.

 

II. Hans Adam herceg is megerősítette ezt a híresztelést, bár bizonyítani nem tudta, ugyanis a hercegi archívum egy része a második világháború után leégett. II. Hans Adam szerint azonban a családjában mindig is téma volt, miért nem vették meg Alaszkát, elvégre később jelentős aranymezőket találtak ott. Bár Liechtensteinnek van ma is elég aranya – csak nem a földben, hanem a bankszéfekben.

 

A 300. születésnapot ünneplő emlékév programjairól itt lehet tájékozódni. De addig is tessék szavazni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dolly Partontól kezdődött, és elért egészen a Magyar Nemzeti Galériáig, és persze Borkai Zsolt se maradhatott ki belőle. Mi az? Mutatjuk a legjobb mémeket!

Szoros eredményre számít az ellenzék közös jelöltje, Pollreisz Balázs; eközben a Fidesz jelöltje mellett állt ki a pécsi zenész, Lovasi András.

Mind a hat alelnöki helyre
Jakab Péter emberei kerültek.

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás