Isten háta mögött és tenyerén: 300. születésnapját ünnepli Liechtenstein

Szerző: Techet Péter
2019.08.16. 13:45

Liechtenstein tegnapi nemzeti ünnepe idén még különlegesebb volt: idén van a kis ország háromszázadik születésnapja. Miért Európa legboldogabbjai és leggazdagabbjai a liechtensteiniek, amikor még igazi népszuverenitás sincs náluk?

Isten háta mögött és tenyerén: 300. születésnapját ünnepli Liechtenstein

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Tegnap ismét volt ingyen sör a hercegi vár kertjében, este meg szép tűzijáték Vaduz felett. Liechtenstein augusztus tizenötödikén nemzeti ünnepét ünnepelte, amely idén különleges:

idén van a kis országocska háromszázadik születésnapja.

Háromszáz évvel ezelőtt jött létre a ma is ismert Liechtensteini Hercegség. A kis alpesi területeket az osztrák-morva arisztokrata család, a Liechtensteinék vették még a 18. században, azzal az egyedüli és prózai céllal, hogy a Német-Római Császárságon belül közvetlenül a császárnak alárendelt területet szerezhessenek. A Liechtenstein-család tehát nem különösebben érdeklődött a kis alpesi terület iránt a Rajna partján, ők maradtak inkább a Duna partján, a bécsi palotájukban.

1719-ben tette VI. Károly német-római császár a mai hercegséget birodalmi hercegséggé, amivel a Liechtenstein-család befolyása is nőtt. A napóleoni háborúkat is túlélte a kis állam: az új Európában a 19. század folyamán a Habsburgokhoz kötötték nagyon a sorsukat. A Habsburg Birodalom 1918-as szétesése után pedig Svájchoz, amellyel ma is vám- és valutauniót alkotnak.

A lakosság többsége svájci (alemán) dialektust beszél. A hercegi család, amely Vaduz feletti várában trónol, azonban ékes bécsi dialektusban szól minden év augusztus tizenötödikén, azaz a hercegség nemzeti ünnepén az alattvalókhoz. Elvégre

csak 1938 óta élnek egyáltalán Liechtensteinék Liechtensteinben, előtte nem akarták Bécset vagy csehszlovákiai birtokaikat elhagyni egy Isten háta mögötti Vaduzért.

Vaduz ma is sokban Isten háta mögött van, de egyrészről ebből nagyon jól megél (Isten háta mögött a banktitkok se látszanak), másrészről talán nem is annyira a hát, hanem a tenyér a megfelelő szó: Isten a tenyerén hordozza az országocskát, amely Európa leggazdagabb állama,

ide még a svájciak is vendégmunkásnak járnak át.

Liechtensteinhez kicsit én is kötődöm: az ottani egyetemen tanultam egykoron újságírást – nem tudom, meglátszik-e, és jó-e, ha igen. Vaduz tényleg egy kicsike város, ahonnan az osztrák Feldkirch is már New Yorknak tűnik.

A SZERZŐ II. HANS ADAMMAL KÖZÖSEN 2012-BEN A LIECHTENSTEINI NEMZETI ÜNNEPEN, AMIKOR MÉG A NEM LIECHTENSTEINI ÁLLAMPOLGÁROKNAK IS JÁRT AZ INGYEN SÖR A HERCEGI PALOTA ERRE A NAPRA MINDEN ÉVBEN MEGNYITOTT KERTJÉBEN. FOTÓ: TECHET PÉTER / PRIVÁT

A hercegség isteni mivoltát a hercegi család is biztosítja: Európa leggazdagabb uralkodócsaládja éles szemmel őrködik a kis állam keresztény irányultsága felett, az abortusz például teljesen tilos. Persze elég átmenni Feldkirchbe, hogy már a pályaudvaron hirdessék magukat az ottani nőgyógyászok külön a liechtensteineknek.

A hercegi család azonban nem csak a vallást veszi komolyan, de a demokrácia nevű modern huncutságot se szerette annyira meg. A liechtensteini alkotmány szerint

ma is két szuverén van: a hercegi család és a nép.

A herceg bármilyen törvényt, amit az aprócska parlament meghoz, megvétózhat. A nép kezében egyetlen fegyver van: ezerötszáz ember már kezdeményezhetne népszavazást a monarchia végéről. Persze ha nagyon renitenskednek a jómódú alattvalók, akkor a herceg – mint legutóbb II. Hans-Adam herceg – megfenyegetheti őket: Bécsbe költözik, és viszi a bankot is, csókolom.

2003-ban is nagyon hallgattak az alattvalók uralkodójukra: az akkori népszavazáson kétharmad szavazott meg még több jogot a hercegnek. A hercegpárti tábor, ahová gyakorlatilag az országocska két nagy pártja, a konzervatív feketék és a barna múltú vörösök is tartoztak (nota bene: a mai napig számon tartják, ki fekete család, és ki barna-vörös),

az „Az Istenért, a hercegért, a hazáért” jelszó alatt kampányoltak.

Csak a jelentéktelen kis zöldek voltak picikét – persze csak nagyon-nagyon picikét – kritikusabbak a vaduzi középkori vár uraival.

AZ ISTENÉRT, A HERCEGÉRT, A HAZÁÉRT - HIRDETI MINDEN ÉVBEN A TŰZIJÁTÉK IS. EZ A FONTOSSÁGI SORREND A KIS ÁLLAMBAN.

Az elégedettségre jó okuk van a liechtensteinieknek. A Liechtenstein Intézet felmérése szerint (az egész itt olvasható) a kis hercegség lakói Európa legboldogabbjai: az egytől tízig terjedő skálán, ahol a tíz a legjobb,

a liechtensteiniek többsége majdnem kilencesre értékeli saját boldogságát, ezzel verik a hét és feles svájciakat és a hat és feles OECD-átlagot is.

A jó levegő, a főváros főterén is legelő tehenek, a nyugalom, a kicsi méretek és a sok pénz: eszerint ez a boldogság titka. És persze a monarchia!

Hiába választotta a Liechtenstein-család merő érdekből egykoron a területet, mára összeforrt az országgal: nem véletlenül hívják az egész országot ugyanúgy, mint magát az uralkodócsaládot. Igaza van II. Hans-Adam hercegnek, amikor még év elején azt mondta a feketék lapjában, a Volksblattban: Felsőrajnai Köztársaságként nem élt volna túl a kis ország. A hercegi család és a monarchia intézménye kellett ahhoz, hogy

Liechtenstein a Német-Római Császárság utolsó darabjaként ma is még fennáll

– túlélve Napóleont vagy Hitlert egyaránt. Feltűnt már amúgy nektek, hogy Európában a monarchiákban sokkal magasabb az életszínvonal, mint a köztársaságokban? Ennyit a haladásról.

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már reggel hétkor elolvashatta ezt a cikket. És még mást is. Kérj te is Reggeli feketét!

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek