Az Egyesült Államok hivatalosan is kezdeményezni fogja a kínai óriáscég december elején letartóztatott magas rangú vezetőjének kiadatását Kanadától. Peking kemény válasza szinte borítékolható.
Napokon belül el fog dőlni Meng Van-csóu, a Huawei pénzügyi igazgatójának sorsa, ugyanis az amerikai kormány záros határidőn belül kezdeményezni fogja az üzletasszony kiadatását – adta hírül a Globe and Mail Kanada washingtoni nagykövetére hivatkozva. Meng Van-csóut – aki a Huawei alapítójának a lánya – amerikai kérésre vették őrizetbe a kanadai hatóságok december 1-jén a vancouveri repülőtéren, mivel a gyanú szerint a vállalat megsértette az Iránnal szemben bevezetett szankciókat.
Az elfogatási parancsot New York állam egyik körzeti szövetségi bírósága adta ki, mivel
A pontos vádpont, vagy vádpontok jelenleg még nem ismertek, de az biztos, hogy az amerikai törvények szerint a banki csalásért akár harminc éves börtönbüntetés is kiszabható.
A kiadatás kérdése azért vált most aktuálissá, mert a kanadai törvények szerint legfeljebb hatvan napig tarthatják fogva a gyanúsítottakat nemzetközi körözés alapján. Jelen esetben
Az üzletasszony tízmillió kanadai dollárnyi (2,1 milliárd forint) óvadék kifizetése után jelenleg szigorú háziőrizetben várja ügye folytatását.
Kína próbál nyomást gyakorolni Kanadára
Meng Van-csóu őrizetbe vétele súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett Ottawa és Peking között. A kínaiak viszonválaszként vagy egy tucatnyi kanadait tartóztattak le különböző okokra hivatkozva, és egy korábban tizenöt évre ítélt kanadai drogcsempész büntetését halálbüntetésre súlyosbították, így próbálva meg nyomás alá helyezni a kanadai kormányt.
Ezt a Globe and Mail-nek nyilatkozó diplomata nehezményezte is az amerikai hatóságoknak.
– fakadt ki a nagykövet.
A letartóztatást követő reakciók miatt van alapja annak a feltételezésnek, miszerint Kína a napokban igyekszik majd még nagyobb nyomást gyakorolni Ottawára, hogy megakadályozza Meng Van-csóu kiadatását.
Hatalmi játszma
A Huaweire igencsak rájár a rúd az utóbbi másfél hónapban. A kiadatási ügy mellett egy másik botrány is felborzolta a kedélyeket világszerte. A vállalat egyik középvezetőjét kémkedés gyanújával vették őrizetbe Lengyelországban. Az ügy olyan súlyos, hogy felmerült a Huawei által gyártott eszközök használatának betiltása a lengyel közszférában.
Az Azonnali nemrég szakértők segítségével járt utána a Huawei-botránynak. Az ügy hátterében elsősorban az 5G-hálózat fejlesztése körüli viták állnak. A várakozások szerint az új hálózat lehetővé teszi majd, hogy eszközök milliárdjai egyszerre kommunikáljanak egymással, a mostaninál jóval gyorsabban.
A negyedik ipari forradalom bázisának szánt 5G-hálózat elsősorban szoftverszinten fog újat mutatni.
Az információs dominanciájuk jelentősen csökkenne, ha új szereplők is belépnének erre a piacra, ráadásul túlságosan nagy kitettséggel járna, ha potenciálisan ellenséges országok vállatai is részt vennének a nemzeti 5G-hálózatok fejlesztésében. Így érthető, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland miért zárta ki a Huaweit az 5G-fejlesztésből. A legfrissebb hírek szerint Németország ugyancsak fontolóra vette ezt a lépést.
NYITÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.