+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 22. kedd, 14:31
Az Egyesült Államok hivatalosan is kezdeményezni fogja a kínai óriáscég december elején letartóztatott magas rangú vezetőjének kiadatását Kanadától. Peking kemény válasza szinte borítékolható.

Napokon belül el fog dőlni Meng Van-csóu, a Huawei pénzügyi igazgatójának sorsa, ugyanis az amerikai kormány záros határidőn belül kezdeményezni fogja az üzletasszony kiadatását – adta hírül a Globe and Mail Kanada washingtoni nagykövetére hivatkozva. Meng Van-csóut – aki a Huawei alapítójának a lánya – amerikai kérésre vették őrizetbe a kanadai hatóságok december 1-jén a vancouveri repülőtéren, mivel a gyanú szerint a vállalat megsértette az Iránnal szemben bevezetett szankciókat. 

 

Az elfogatási parancsot New York állam egyik körzeti szövetségi bírósága adta ki, mivel

 

a gyanú szerint Meng Van-csóu aktívan részt vett egy banki csalássorozatban, mely során a Huawei egyik leányvállalatának az Iránnal folytatott ügyleteiből származó bevételeit mosták tisztára.

 

A pontos vádpont, vagy vádpontok jelenleg még nem ismertek, de az biztos, hogy az amerikai törvények szerint a banki csalásért akár harminc éves börtönbüntetés is kiszabható.

 

A kiadatás kérdése azért vált most aktuálissá, mert a kanadai törvények szerint legfeljebb hatvan napig tarthatják fogva a gyanúsítottakat nemzetközi körözés alapján. Jelen esetben

 

ha január 30-ig nem érkezne hivatalos kiadatási kérelem, akkor Meng Van-csóu szabadon távozhatna.

 

Az üzletasszony tízmillió kanadai dollárnyi (2,1 milliárd forint) óvadék kifizetése után jelenleg szigorú háziőrizetben várja ügye folytatását.

 

Kína próbál nyomást gyakorolni Kanadára

 

Meng Van-csóu őrizetbe vétele súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett Ottawa és Peking között. A kínaiak viszonválaszként vagy egy tucatnyi kanadait tartóztattak le különböző okokra hivatkozva, és egy korábban tizenöt évre ítélt kanadai drogcsempész büntetését halálbüntetésre súlyosbították, így próbálva meg nyomás alá helyezni a kanadai kormányt.

 

Ezt a Globe and Mail-nek nyilatkozó diplomata nehezményezte is az amerikai hatóságoknak.

 

Washington akar az amerikai jog teljes erejével fellépni a Huawei vezetője ellen, és közben mi fizetjük ennek az árát

 

– fakadt ki a nagykövet.

 

A letartóztatást követő reakciók miatt van alapja annak a feltételezésnek, miszerint Kína a napokban igyekszik majd még nagyobb nyomást gyakorolni Ottawára, hogy megakadályozza Meng Van-csóu kiadatását.

 

A kínai külügy már jelezte is, hogy nem fogja válaszlépés nélkül hagyni az üzletasszony esetleges felelősségre vonását.

 

Hatalmi játszma

 

A Huaweire igencsak rájár a rúd az utóbbi másfél hónapban. A kiadatási ügy mellett egy másik botrány is felborzolta a kedélyeket világszerte. A vállalat egyik középvezetőjét kémkedés gyanújával vették őrizetbe Lengyelországban. Az ügy olyan súlyos, hogy felmerült a Huawei által gyártott eszközök használatának betiltása a lengyel közszférában.

 

Az Azonnali nemrég szakértők segítségével járt utána a Huawei-botránynak. Az ügy hátterében elsősorban az 5G-hálózat fejlesztése körüli viták állnak. A várakozások szerint az új hálózat lehetővé teszi majd, hogy eszközök milliárdjai egyszerre kommunikáljanak egymással, a mostaninál jóval gyorsabban.

 

A negyedik ipari forradalom bázisának szánt 5G-hálózat elsősorban szoftverszinten fog újat mutatni.

 

Ezen a területen pedig (a hardverrel ellentétben) az angolszász fejlesztők vannak hatalmas előnyben, amit meg is akarnak őrizni.

 

Az információs dominanciájuk jelentősen csökkenne, ha új szereplők is belépnének erre a piacra, ráadásul túlságosan nagy kitettséggel járna, ha potenciálisan ellenséges országok vállatai is részt vennének a nemzeti 5G-hálózatok fejlesztésében. Így érthető, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland miért zárta ki a Huaweit az 5G-fejlesztésből. A legfrissebb hírek szerint Németország ugyancsak fontolóra vette ezt a lépést.

 

NYITÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás