+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. január 17. csütörtök, 07:46
Kémkedéssel és az Irán elleni szankciók megsértésével is hírbe hozták a telekommunikációs eszközöket gyártó kínai Huawei vállalatot az elmúlt másfél hónapban. A komolyabb diplomáciai pengeváltásokhoz vezető botrányok mögött súlyos gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek húzódnak. Az Azonnali szakértők segítségével járt utána, hogy miről is szól ez az egész.
Nem ördögtől való, hogy egy távközlési cég biztonsági szakértője és egy telekommunikációs eszközöket gyártó vállalat képviselője találkozgat, de a két szereplő előélete kérdéseket vet fel

 

– mondta Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója az Azonnalinak a múlt héten kirobbant lengyelországi Huawei-botrány kapcsán. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a lengyel hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vették január 11-én a Huawei egyik munkatársát, aki korábban Kína varsói nagykövetségén szolgált attaséként. Az ügy – melyben egy egykori lengyel titkosszolga is gyanúsított – akkora hullámokat vert, hogy a varsói kormány már azt fontolgatja, hogy betiltják a Huawei-eszközök használatát a lengyel közszférában.

 

Krasznay szerint külső szemlélőként, pusztán a nyilvánosságra került információk alapján nehéz megítélni, hogy a mostani eset beilleszkedik-e abba a botránysorozatba, amely az utóbbi hónapokban övezi a Huaweit, vagy inkább a lengyel kémelhárítás látványos akcióinak egy újabb epizódja.

 

Miért vették őrizetbe a Huawei pénzügyi vezetőjét?

 

A Huawei körül december elején kezdett forrósodni a hangulat, amikor a cég pénzügyi vezetőjét, Meng Van-csóu-t – aki a Huawei alapítójának a lánya – őrizetbe vették a kanadai hatóságok az Egyesült Államok kérésére, mondván: a vállalat megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking jelentős nyomást helyezett a kanadai kormányra, megakadályozandó Meng Van-csóu kiadatását az Egyesült Államoknak. Az üzletasszony őrizetbevétele óta 13 kanadait tartóztattak le Kínában különböző okokra hivatkozva. A legfrissebb hírek szerint pedig egy korábban 15 évre ítélt kanadai drogcsempész büntetését súlyosbították halálbüntetésre. 

 

MENG VAN-CSÓU, A HUAWEI ŐRIZETBE VETT PÉNZÜGYI IGAZGATÓJA / FOTÓ: INSTAGRAM / CSNOTICIAS COAHUILA

 

Ugyan a felszínen egy jogi jellegű vitáról van szó, de a kínaiak szerint elképzelhetetlen, hogy Meng Van-csóu letartóztatásának ne legyenek politikai szálai – ismertette a pekingi álláspontot Salát Gergely Kína-kutató az Azonnali megkeresésére. A szakértő úgy látja, hogy az amerikaiak már tényleg tartanak Kína felemelkedésétől, amit Trump kereskedelmi háborúja is jól bizonyít, ezért

 

„mindenre lőnek”, ami kínai. A Huawei remek céltábla: erőteljesen reklámozza magát globálisan, így nagyon szem előtt van, és persze a neve is egyértelműen kínai

 

–  mutatott rá Salát Gergely. Hozzátette, hogy a kínai vállalatok a high-tech és mesterségesintelligencia-fejlesztések területén jelenleg ugyan nem fenyegetik a szektor amerikai szereplőit, de pár éven belül akár már valós esélye is lehet ennek. 

 

Az amerikaiak vagy a kínaiak kémkednek durvábban?

 

A sokat kritizált 2017-es kínai kiberbiztonsági törvénnyel kapcsolatban – amely például kötelezővé teszi a kínai telekommunikációs cégeknek a kínai titkosszolgálatokkal való együttműködést – Salát megjegyezte, hogy Kínában ehhez egyébként sincs nagyon szükség törvényi felhatalmazásra.

 

A kínai helyzet, valamint az amerikai titkosszolgálatok és a Szilícium-völgy kapcsolata között bizonyos párhuzam is húzható, ha a Snowden-ügyre gondolunk, emlékeztetett Salát Gergely. (Edward Snowden az elektronikai hírszerzéssel foglalkozó amerikai titkosszolgálat, az NSA külsőseként szivárogtatott ki információkat a szervezet működéséről és az Egyesült Államok globális megfigyelési programjáról, aztán Oroszországba szökött.)

 

Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy az amerikai techóriások készülékeiben elvileg nincsenek úgynevezett backdoor-lehetőségek, amelyek ellenőrizhetetlen és korlátlan hozzáférést biztosítanának az amerikai titkosszolgálatoknak. Ezt jól példázza az a napvilágot látott eset is, amikor az Apple megtagadta a segítséget az FBI-tól, hogy a nyomozóiroda munkatársai megszerezhessék egy terrorista telefonján tárolt személyes adatokat. Az önkényes lehallgatással szemben – legalábbis elméletileg – az amerikai igazságszolgáltatás nagyobb védelmet nyújt a kínainál, hiszen csak a kormányzattól független bíróság adhat felhatalmazást a megfigyelésre.

 

Igazából az 5G-fejlesztésekből akarják kizárni a kínaiakat

 

Krasznay Csaba a kérdés technikai oldalát részletezve elmondta, hogy még a legmodernebb diagnosztikai eszközökkel is nehéz megállapítani, hogy a Huawei telefonjaiban van-e olyan hardverelem, ami elősegítheti a kínai titkosszolgálatok zavartalan hozzáférését a készüléken tárolt adatokhoz. Éppen ezért az elhárítást végző szervek elsősorban inkább a telefonok hálózati forgalmát szokták figyelni, hogy a készülék milyen információkat oszt meg – fűzte hozzá a kiberbiztonsági szakértő.

 

Krasznay Csaba úgy látja, hogy tulajdonképpen

 

nem is a Huawei mobiltelefonjaival van a fő probléma, hanem a távközlési gerinchálózatra kapcsolódó eszközeikkel. Ezért is zárták ki őket az Egyesült Államokban, Ausztráliában, vagy Új-Zélandon az 5G-hálózat létrehozását célzó fejlesztésekből.

 

A várakozások szerint az 5G-re való átállás adja majd a negyedik ipari forradalom magját. Az új hálózat lehetővé teszi majd, hogy eszközök milliárdjai kommunikáljanak egyszerre, létrehozva a „dolgok internetét”, ami az ipar és a kereskedelem gyökeres átalakítása mellett az okos városok-koncepció megvalósulását is magával hozhatja – magyarázta a fejlesztésben rejlő lehetőségeket Krasznay Csaba.

 

 

Az 5G-hálózat elsősorban szoftverszinten fog újat mutatni. Ezen a területen pedig (a hardverrel ellentétben) 

 

az angolszász fejlesztők vannak hatalmas előnyben, amit meg is akarnak őrizni. Az információs dominanciájuk jelentősen csökkenne, ha új szereplők is belépnének erre a piacra

 

– jegyezte meg Krasznay Csaba.

 

Van alapja az óvatosságnak

 

A kiberbiztonsági szakember szerint jogos a félelem, hogy túlságosan nagy kitettséggel járna, ha potenciálisan ellenséges országok vállatai is részt vennének a nemzeti 5G-hálózatok fejlesztésében. Államközi vita esetén a kormányzati befolyás alatt álló vállalatok már passzív eszközökkel is nyomást tudnak gyakorolni az adott ország vezetésére.

 

Elég, ha csak nem frissítik a szoftvereket. Az így nyitva hagyott biztonsági rések GDP-százalékokban mérhető gazdasági károkat okozhatnak

 

– hangsúlyozta Krasznay Csaba.

 

Nem nagyon lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az autoriter kínai vezetés vajon kihasználná-e ezt a lehetőséget egy diplomáciai konfliktus esetén. Elég, ha csak a kanadai kormányt érő – fentebb már részletezett – nyomásgyakorlásra gondolunk.

 

Abban is hiba volna kételkedni, hogy a kínai vállalatok állami nyomásra hajlandóak lennének kémkedésben részt venni.

 

A közelmúltban óriási botrány keveredett abból, hogy a rendkívül jó minőségű alaplapokat gyártó Supermicro vállalat kínai beszállítója – a kínai hadsereg zsarolásának enegedve – kémchipekkel látta el termékeit. A hardveres backdoor szinte teljesen ellenőrizhetetlen hozzáférést biztosított a kínai titkosszolgálatoknak.

 

Hazai iparági értesüléseink szerint a Supermicro alaplapjai valósággal megkerülhetetlenek voltak az elmúlt 15 évben. A legnagyobb gyártók szerverei és munkaállomásai kifejezetten ezekre az alaplapokra épültek. Éppen ezért a magyar kormányzat elektronikus hálózata – rengeteg külföldi szereplőhöz hasonlóan – ugyacsak áldozatul eshetett a kínai elektronikai hírszerzés hardveres trükjének.

 

A Huawei készülékei esetében most hasonló félelmek fogalmazódtak meg világszerte. Krasznay Csaba ugyanakkor igyekezett leszögezni, hogy mivel a Huawei-t övező vita – valódi lényegét tekintve – inkább gazdasági természetű, és az 5G-technológia kifejlesztése kapcsán jelentkező érdekek mentén húzódik,

 

az átlagos mobilhasználóknak a biztonsági dilemmák ellenére sincs túlzott oka a félelemre.

 

Rossz reklám

 

A Huaweit körül lengő bizonytalanság a cég számára is egyre kellemetlenebb, hiszen imázsukon esett csorbák miatt növekvő ellenszélben kénytelenek folytatni a külföldi terjeszkedést, hívta fel a figyelmet Salát Gergely.

 

Hitelt érdemlő információk ugyan még nem szivárogtak ki arról, hogy a botrányok miatt visszaestek volna a cég eladásai, vagy felhasználók számottevő része pártolt volna át egy másik márkához, de kevés kétség férhet ahhoz, hogy a Huawei pozciói gyengültek.

 

A helyzetet tovább rontja, hogy

 

nem lehet tudni, kik állnak a Huawei mögött. A kínai állam rengeteg támogatást adott a vállalatnak, de a kínai hadsereg egyik korábbi fejlesztőmérnöke által alapított óriás hivatalosan dolgozói tulajdonban van.

 

A magyar kormány mélyen hallgat

 

Szerettük volna ismertetni a magyar kormány lengyelországi incidenssel, és a Huawei-készülékek jelentette esetleges biztonsági kockázatokkal kapcsolatos álláspontját, és intézkedési terveit is, de cikkünk megjelenéséig többszöri megkeresés ellenére sem kaptunk választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Külügymminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságtól.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt követelik, hogy az elnök ne kössön kompromisszumokat az ukrán rendezés ügyében, Ukrajna föderalizációja például fel se merüljön.

Johnsonnak is feltették a kérdést, amivel már elődjéből is sikerült hülyét csinálni.

Miközben Lukasenka Szocsiban Putyinnal tárgyalja meg a belarusz-orosz gazdasági integráció mélyítését, Minszkben a szuverenitásvesztéstől tartva tüntet a helyi ellenzék.

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

A cseh elnök egy év alatt harmadszor gondolta meg magát abban az ügyben, hogy kisegítené-e Andrej Babišt az ellene folyó nyomozás kapcsán.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás