Mik ezek a sorozatos botrányok a Huawei körül? Van félnivalójuk a felhasználóknak?

Kémkedéssel és az Irán elleni szankciók megsértésével is hírbe hozták a telekommunikációs eszközöket gyártó kínai Huawei vállalatot az elmúlt másfél hónapban. A komolyabb diplomáciai pengeváltásokhoz vezető botrányok mögött súlyos gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek húzódnak. Az Azonnali szakértők segítségével járt utána, hogy miről is szól ez az egész.

– mondta Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója az Azonnalinak a múlt héten kirobbant lengyelországi Huawei-botrány kapcsán. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a lengyel hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vették január 11-én a Huawei egyik munkatársát, aki korábban Kína varsói nagykövetségén szolgált attaséként. Az ügy – melyben egy egykori lengyel titkosszolga is gyanúsított – akkora hullámokat vert, hogy a varsói kormány már azt fontolgatja, hogy betiltják a Huawei-eszközök használatát a lengyel közszférában.

Krasznay szerint külső szemlélőként, pusztán a nyilvánosságra került információk alapján nehéz megítélni, hogy a mostani eset beilleszkedik-e abba a botránysorozatba, amely az utóbbi hónapokban övezi a Huaweit, vagy inkább a lengyel kémelhárítás látványos akcióinak egy újabb epizódja.

Miért vették őrizetbe a Huawei pénzügyi vezetőjét?

A Huawei körül december elején kezdett forrósodni a hangulat, amikor a cég pénzügyi vezetőjét, Meng Van-csóu-t – aki a Huawei alapítójának a lánya – őrizetbe vették a kanadai hatóságok az Egyesült Államok kérésére, mondván: a vállalat megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking jelentős nyomást helyezett a kanadai kormányra, megakadályozandó Meng Van-csóu kiadatását az Egyesült Államoknak. Az üzletasszony őrizetbevétele óta 13 kanadait tartóztattak le Kínában különböző okokra hivatkozva. A legfrissebb hírek szerint pedig egy korábban 15 évre ítélt kanadai drogcsempész büntetését súlyosbították halálbüntetésre. 

Ugyan a felszínen egy jogi jellegű vitáról van szó, de a kínaiak szerint elképzelhetetlen, hogy Meng Van-csóu letartóztatásának ne legyenek politikai szálai – ismertette a pekingi álláspontot Salát Gergely Kína-kutató az Azonnali megkeresésére. A szakértő úgy látja, hogy az amerikaiak már tényleg tartanak Kína felemelkedésétől, amit Trump kereskedelmi háborúja is jól bizonyít, ezért

–  mutatott rá Salát Gergely. Hozzátette, hogy a kínai vállalatok a high-tech és mesterségesintelligencia-fejlesztések területén jelenleg ugyan nem fenyegetik a szektor amerikai szereplőit, de pár éven belül akár már valós esélye is lehet ennek. 

Az amerikaiak vagy a kínaiak kémkednek durvábban?

A sokat kritizált 2017-es kínai kiberbiztonsági törvénnyel kapcsolatban – amely például kötelezővé teszi a kínai telekommunikációs cégeknek a kínai titkosszolgálatokkal való együttműködést – Salát megjegyezte, hogy Kínában ehhez egyébként sincs nagyon szükség törvényi felhatalmazásra.

A kínai helyzet, valamint az amerikai titkosszolgálatok és a Szilícium-völgy kapcsolata között bizonyos párhuzam is húzható, ha a Snowden-ügyre gondolunk, emlékeztetett Salát Gergely. (Edward Snowden az elektronikai hírszerzéssel foglalkozó amerikai titkosszolgálat, az NSA külsőseként szivárogtatott ki információkat a szervezet működéséről és az Egyesült Államok globális megfigyelési programjáról, aztán Oroszországba szökött.)

Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy az amerikai techóriások készülékeiben elvileg nincsenek úgynevezett backdoor-lehetőségek, amelyek ellenőrizhetetlen és korlátlan hozzáférést biztosítanának az amerikai titkosszolgálatoknak. Ezt jól példázza az a napvilágot látott eset is, amikor az Apple megtagadta a segítséget az FBI-tól, hogy a nyomozóiroda munkatársai megszerezhessék egy terrorista telefonján tárolt személyes adatokat. Az önkényes lehallgatással szemben – legalábbis elméletileg – az amerikai igazságszolgáltatás nagyobb védelmet nyújt a kínainál, hiszen csak a kormányzattól független bíróság adhat felhatalmazást a megfigyelésre.

Igazából az 5G-fejlesztésekből akarják kizárni a kínaiakat

Krasznay Csaba a kérdés technikai oldalát részletezve elmondta, hogy még a legmodernebb diagnosztikai eszközökkel is nehéz megállapítani, hogy a Huawei telefonjaiban van-e olyan hardverelem, ami elősegítheti a kínai titkosszolgálatok zavartalan hozzáférését a készüléken tárolt adatokhoz. Éppen ezért az elhárítást végző szervek elsősorban inkább a telefonok hálózati forgalmát szokták figyelni, hogy a készülék milyen információkat oszt meg – fűzte hozzá a kiberbiztonsági szakértő.

Krasznay Csaba úgy látja, hogy tulajdonképpen

A várakozások szerint az 5G-re való átállás adja majd a negyedik ipari forradalom magját. Az új hálózat lehetővé teszi majd, hogy eszközök milliárdjai kommunikáljanak egyszerre, létrehozva a „dolgok internetét”, ami az ipar és a kereskedelem gyökeres átalakítása mellett az okos városok-koncepció megvalósulását is magával hozhatja – magyarázta a fejlesztésben rejlő lehetőségeket Krasznay Csaba.

Az 5G-hálózat elsősorban szoftverszinten fog újat mutatni. Ezen a területen pedig (a hardverrel ellentétben) 

– jegyezte meg Krasznay Csaba.

Van alapja az óvatosságnak

A kiberbiztonsági szakember szerint jogos a félelem, hogy túlságosan nagy kitettséggel járna, ha potenciálisan ellenséges országok vállatai is részt vennének a nemzeti 5G-hálózatok fejlesztésében. Államközi vita esetén a kormányzati befolyás alatt álló vállalatok már passzív eszközökkel is nyomást tudnak gyakorolni az adott ország vezetésére.

– hangsúlyozta Krasznay Csaba.

Nem nagyon lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az autoriter kínai vezetés vajon kihasználná-e ezt a lehetőséget egy diplomáciai konfliktus esetén. Elég, ha csak a kanadai kormányt érő – fentebb már részletezett – nyomásgyakorlásra gondolunk.

A közelmúltban óriási botrány keveredett abból, hogy a rendkívül jó minőségű alaplapokat gyártó Supermicro vállalat kínai beszállítója – a kínai hadsereg zsarolásának enegedve – kémchipekkel látta el termékeit. A hardveres backdoor szinte teljesen ellenőrizhetetlen hozzáférést biztosított a kínai titkosszolgálatoknak.

Hazai iparági értesüléseink szerint a Supermicro alaplapjai valósággal megkerülhetetlenek voltak az elmúlt 15 évben. A legnagyobb gyártók szerverei és munkaállomásai kifejezetten ezekre az alaplapokra épültek. Éppen ezért a magyar kormányzat elektronikus hálózata – rengeteg külföldi szereplőhöz hasonlóan – ugyacsak áldozatul eshetett a kínai elektronikai hírszerzés hardveres trükjének.

A Huawei készülékei esetében most hasonló félelmek fogalmazódtak meg világszerte. Krasznay Csaba ugyanakkor igyekezett leszögezni, hogy mivel a Huawei-t övező vita – valódi lényegét tekintve – inkább gazdasági természetű, és az 5G-technológia kifejlesztése kapcsán jelentkező érdekek mentén húzódik,

Rossz reklám

A Huaweit körül lengő bizonytalanság a cég számára is egyre kellemetlenebb, hiszen imázsukon esett csorbák miatt növekvő ellenszélben kénytelenek folytatni a külföldi terjeszkedést, hívta fel a figyelmet Salát Gergely.

Hitelt érdemlő információk ugyan még nem szivárogtak ki arról, hogy a botrányok miatt visszaestek volna a cég eladásai, vagy felhasználók számottevő része pártolt volna át egy másik márkához, de kevés kétség férhet ahhoz, hogy a Huawei pozciói gyengültek.

A helyzetet tovább rontja, hogy

A magyar kormány mélyen hallgat

Szerettük volna ismertetni a magyar kormány lengyelországi incidenssel, és a Huawei-készülékek jelentette esetleges biztonsági kockázatokkal kapcsolatos álláspontját, és intézkedési terveit is, de cikkünk megjelenéséig többszöri megkeresés ellenére sem kaptunk választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Külügymminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságtól.