+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Zubor Zalán
2018. december 29. szombat, 07:56
Az EP-választás előtt az ellenzéknek tényleg illene végre valamit mondani a Fidesz migrációs napirendje kapcsán is. Mondjuk azt, hogy az EU dublini menekültügyi szabályainak megszüntetésével az illegális migráció is megszűnne, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll. Lebutított duma? Az, de van benne logika. Megmagyarázzuk!

Ha valaki a fideszes sajtóból próbál informálódni a bevándorlásügy mai állásáról, az valami hasonló képet kaphat: az EU nyugati tagállamai nyakló nélkül fogadnak be mindenkit, aki menekültnek nevezi magát, és rákényszerítenék a déli és keleti tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy tegyenek ők is így. A bevándorláspárti országokkal (Franciaország, Németország, Svédország) állnak szemben a bevándorlást elutasító államok, mint Magyarország és Olaszország.

 

Valójában migrációs szempontból az EU-t sokkal inkább fel lehet osztani centrum- és frontországokra.

 

A centrumországok azok, amelyek az EU észak-nyugati belsejében helyezkednek el, és csupa EU tagországgal határosak – Németország, Franciaország, Skandinávia, Benelux-államok. Egyben ezek az országok az EU leggazdagabb államai és a migránsok valódi célpontjai.

 

A frontországok az EU külső határai mentén helyezkednek el: az EU centrumába igyekvő bevándorlók először itt lépnek be az Unió területére. Ide tartozik Olaszország, Görögország és kisebb mértékben Magyarország is.

 

A jelenlegi dublini szabályozás semmiképp nem kedvez az utóbbiaknak.

 

Igazságtalan és nem is működik

 

A dublini rendszer lényege, hogy egy ember az egész EU területén csak egyszer adhat be menedékkérelmet, és csak abban a tagállamban, ahova először belépett. Ezt a kérelmet az a tagállam hatósága bírálja el, ahol azt beadta, az illetőt pedig regisztrálják egy központi adatbázisban, hogy máshol ne adhasson be kérelmet.

 

Ha tehát valaki elindul Szíriából, Törökországon át nyugatra, majd átlépi a görög határt, csak a görög menekültügyi hatóságnál nyújthat be menedékkérelmet.

 

Szintén benyújthatják a kérelmüket azok, akik repülővel érkeztek függetlenül attól, hány országon repültek át. Erre azonban a háborús zónákból érkező, papírokkal nem rendelkező emberek nem képesek, vagyis a legszegényebb migránsok már eleve el sem juthatnak legálisan a centrum országaiba, azaz migránsok valódi célországaiba.

 

Ez persze a gyakorlatban már a 2015-ös válság előtt sem működött igazán. 2014-ben a Magyarországon például több mint 44 ezer fő folyamodott menekültstátuszért, akik közül legalább 35 ezren továbbutaztak nyugatra. Közülük az év végéig alig több mint ezer embert sikerült visszatoloncolni Magyarországra, hogy itt várják meg kérelmük elbírálását. Igaz, ők a célországban továbbra sem kaptak menekültstátuszt, csak még több időt kellett várakozniuk bizonytalan státuszban.

 

Nem csoda, hogy ezért egyre többen választották az illegalitást, hiszen akik el tudták kerülni, hogy regisztrálják őket valamelyik külső tagállamban, azok legálisan adhattak be kérelmet a centrum országaiban – azaz a rendszer gyakorlatilag jutalmazza az illegális migrációt,

 

feltéve, ha elég ügyesen csinálja az ember, a legálist pedig nehezíti.

 

A szabályozás a 2015-ös válság után papíron nem változott, csak azt az országok még kevésbé tartják be. 2015-ben több állam, köztük Németország és Svédország lehetővé tette, hogy már regisztrált menedékkérők újra benyújthassák náluk a kérelmüket, Németország pedig 2017-ben hivatalosan is bejelentette, hogy nem toloncolnak vissza menedékkérőket Magyarországra.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a frontországokon már ne akadnának fent a menedékkérők, akik itt adják be a kérelmüket, továbbra sem tudnak legálisan tovább utazni Nyugat felé. Görögország például ma is több tízezer regisztrált menedékkérőt várakoztat, főként Égei-szigeteki táborokban. Magyarország eleve alig regisztrál kérelmeket, és a regisztrált menedékkérők itt is az EU felé zárt tranzitzónákban várakoznak.

 

Nemcsak Orbán felelőssége

 

Elterjedt szemlélet a baloldalon, hogy Orbánék öncélúan kegyetlenek a menekültekkel, szemben a humánusabb nyugat-európai kormányokkal. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai országokat ugyanolyan cinikus politikusok vezetik, mint Magyarországot, akiket az országuk gazdasági érdekei és a saját rövidtávú hatalmi érdekeik vezérelnek.

 

A nyugati vezetők is tisztában vannak vele, hogy a menekültek rövidtávon mindenképpen terhet jelentenek a gazdaságnak, hiszen az állam kell, hogy fizesse az ellátásukat, lakhatásukat.

 

A menekültügy szociális kiadás, amit minden állam minimalizálni szeretne, már amennyire hagyják a választók. Tisztában vannak azzal is, hogy nem áll érdekükben, hogy például Magyarország enyhítsen a menekültpolitikáján, hiszen az itt menedékjogot kapott emberek nagy többsége úgyis továbbmegy hozzájuk a schengeni vízum birtokában.

 

A menekültügy azonban nyugaton politikailag kényesebb ügy, mint nálunk, a lakosság nem támogatná osztatlanul nagyszámú rászoruló elutasítását. Ha viszont ezt megteszik helyettük más tagállamok, a nyugati kormányok megőrizhetik befogadó imázsukat.

 

A görögországi táborokban vagy a magyar tranzitzónákban uralkodó állapotokat szavakban elítélik a nyugati politikusok, és a hozzájuk érkező menedékkérőket már nem küldik ide vissza. De ha akarnák, meg tudnák oldani, hogy több menedékkérő se kerüljön ilyen helyzetbe.  A nyugati vezetők tudják, hogy a menedékkérők kényszerből nyújtották be a kérelmüket Magyarországon vagy Görögországban, mert arra nem volt legális mód, hogy Németországban vagy Belgiumban nyújtsák be.

 

Azt, hogy ennek legális módját mégsem teremtik meg, arra utal, hogy a centrum-országok nem minél több menekültet szeretnének befogadni, hanem amennyire lehet, minimalizálni akarják az országaikba érkező menedékkérők számát

 

anélkül, hogy nekik kelljen kizárniuk őket (vagy legalábbis azt elérni, hogy a legelesettebbek fennakadjanak a frontországokon).

 

Dublin reformja EP-programként

 

A magyar ellenzéknek, ha szeretne ellennarratívát nyújtani az migrációügyben EP-választáson, érdemes lehet zászlóra tűzni a dublini rendelet megszüntetését. Hangsúlyozhatják, hogy

 

a dublini rendelet egy olyan rendszer, ami csak újratermeli az olyan problémákat, mint az illegális migráció. Lebutítva: Dublin kivezetésével megszűnne az illegális migráció, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll.

 

Azt is hirdethetnék, hogy éppen Dublin leváltása lenne rá a garancia, hogy biztos nem toloncolnak vissza Magyarországra menedékkérőket. Bírálhatnák emellett a nyugati kormányok képmutató hozzáállását, és javasolhatnák, hogy ezek vállalják fel nyíltan, hogy csak korlátozott számú menekültet fogadnának be, például hirdessenek ki kvótákat arra nézve, évente legfeljebb hány embernek adnak menekültstátuszt.

 

Felvethetik azt is, hogy a menekültügy alapvetően a nyugati tagállamok felelőssége, nem a frontországoké, hogy a migránsok nem itt, hanem nyugaton szeretnének élni, ezért a nyugati államoknak kell eldönteni, befogadják-e őket, vagy nem, nem a magyar bevándorlásügyi szerveknek. Ha demagógok akarnak lenni, azzal is érvelhetnek, hogy a centrum-államoknak nagyobb a felelőssége az olyan problémákban, amik a menedékkérőket útnak indítják (közel-keleti proxy-háborúk, klímaváltozás). 

 

A dublini rendelet kritikája azért is lehet jó téma, mert ez felszínre hozhatja az európai populista pártok közötti ellentmondásokat. Az olasz kormány például egyértelműen a dublini egyezmény ellen van, beleértve Matteo Salvini is, akit bár Orbán szövetségesének neveznek, az EU-s menekültügyi rendszer terén valójában vele teljesen ellentétes álláspontot képvisel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A születésétől siket Lee Duck-hee-ben senki sem hitt, amikor profi teniszkarriert álmodott magának. Ő az első siket, aki ATP-teniszmeccset nyert.

Négy fordulót kellett várni, hogy valakinek igazán szemet szúrjon a magyar lakosságú 16 ezres délvidéki város szurkolótábora.

A brit miniszterelnök szerint a kötelező vámhatár sérti az országa szuverenitását, és inkább modern technológia használatával oldaná meg.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás