+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Zubor Zalán
2018. december 29. szombat, 07:56
Az EP-választás előtt az ellenzéknek tényleg illene végre valamit mondani a Fidesz migrációs napirendje kapcsán is. Mondjuk azt, hogy az EU dublini menekültügyi szabályainak megszüntetésével az illegális migráció is megszűnne, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll. Lebutított duma? Az, de van benne logika. Megmagyarázzuk!

Ha valaki a fideszes sajtóból próbál informálódni a bevándorlásügy mai állásáról, az valami hasonló képet kaphat: az EU nyugati tagállamai nyakló nélkül fogadnak be mindenkit, aki menekültnek nevezi magát, és rákényszerítenék a déli és keleti tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy tegyenek ők is így. A bevándorláspárti országokkal (Franciaország, Németország, Svédország) állnak szemben a bevándorlást elutasító államok, mint Magyarország és Olaszország.

 

Valójában migrációs szempontból az EU-t sokkal inkább fel lehet osztani centrum- és frontországokra.

 

A centrumországok azok, amelyek az EU észak-nyugati belsejében helyezkednek el, és csupa EU tagországgal határosak – Németország, Franciaország, Skandinávia, Benelux-államok. Egyben ezek az országok az EU leggazdagabb államai és a migránsok valódi célpontjai.

 

A frontországok az EU külső határai mentén helyezkednek el: az EU centrumába igyekvő bevándorlók először itt lépnek be az Unió területére. Ide tartozik Olaszország, Görögország és kisebb mértékben Magyarország is.

 

A jelenlegi dublini szabályozás semmiképp nem kedvez az utóbbiaknak.

 

Igazságtalan és nem is működik

 

A dublini rendszer lényege, hogy egy ember az egész EU területén csak egyszer adhat be menedékkérelmet, és csak abban a tagállamban, ahova először belépett. Ezt a kérelmet az a tagállam hatósága bírálja el, ahol azt beadta, az illetőt pedig regisztrálják egy központi adatbázisban, hogy máshol ne adhasson be kérelmet.

 

Ha tehát valaki elindul Szíriából, Törökországon át nyugatra, majd átlépi a görög határt, csak a görög menekültügyi hatóságnál nyújthat be menedékkérelmet.

 

Szintén benyújthatják a kérelmüket azok, akik repülővel érkeztek függetlenül attól, hány országon repültek át. Erre azonban a háborús zónákból érkező, papírokkal nem rendelkező emberek nem képesek, vagyis a legszegényebb migránsok már eleve el sem juthatnak legálisan a centrum országaiba, azaz migránsok valódi célországaiba.

 

Ez persze a gyakorlatban már a 2015-ös válság előtt sem működött igazán. 2014-ben a Magyarországon például több mint 44 ezer fő folyamodott menekültstátuszért, akik közül legalább 35 ezren továbbutaztak nyugatra. Közülük az év végéig alig több mint ezer embert sikerült visszatoloncolni Magyarországra, hogy itt várják meg kérelmük elbírálását. Igaz, ők a célországban továbbra sem kaptak menekültstátuszt, csak még több időt kellett várakozniuk bizonytalan státuszban.

 

Nem csoda, hogy ezért egyre többen választották az illegalitást, hiszen akik el tudták kerülni, hogy regisztrálják őket valamelyik külső tagállamban, azok legálisan adhattak be kérelmet a centrum országaiban – azaz a rendszer gyakorlatilag jutalmazza az illegális migrációt,

 

feltéve, ha elég ügyesen csinálja az ember, a legálist pedig nehezíti.

 

A szabályozás a 2015-ös válság után papíron nem változott, csak azt az országok még kevésbé tartják be. 2015-ben több állam, köztük Németország és Svédország lehetővé tette, hogy már regisztrált menedékkérők újra benyújthassák náluk a kérelmüket, Németország pedig 2017-ben hivatalosan is bejelentette, hogy nem toloncolnak vissza menedékkérőket Magyarországra.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a frontországokon már ne akadnának fent a menedékkérők, akik itt adják be a kérelmüket, továbbra sem tudnak legálisan tovább utazni Nyugat felé. Görögország például ma is több tízezer regisztrált menedékkérőt várakoztat, főként Égei-szigeteki táborokban. Magyarország eleve alig regisztrál kérelmeket, és a regisztrált menedékkérők itt is az EU felé zárt tranzitzónákban várakoznak.

 

Nemcsak Orbán felelőssége

 

Elterjedt szemlélet a baloldalon, hogy Orbánék öncélúan kegyetlenek a menekültekkel, szemben a humánusabb nyugat-európai kormányokkal. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai országokat ugyanolyan cinikus politikusok vezetik, mint Magyarországot, akiket az országuk gazdasági érdekei és a saját rövidtávú hatalmi érdekeik vezérelnek.

 

A nyugati vezetők is tisztában vannak vele, hogy a menekültek rövidtávon mindenképpen terhet jelentenek a gazdaságnak, hiszen az állam kell, hogy fizesse az ellátásukat, lakhatásukat.

 

A menekültügy szociális kiadás, amit minden állam minimalizálni szeretne, már amennyire hagyják a választók. Tisztában vannak azzal is, hogy nem áll érdekükben, hogy például Magyarország enyhítsen a menekültpolitikáján, hiszen az itt menedékjogot kapott emberek nagy többsége úgyis továbbmegy hozzájuk a schengeni vízum birtokában.

 

A menekültügy azonban nyugaton politikailag kényesebb ügy, mint nálunk, a lakosság nem támogatná osztatlanul nagyszámú rászoruló elutasítását. Ha viszont ezt megteszik helyettük más tagállamok, a nyugati kormányok megőrizhetik befogadó imázsukat.

 

A görögországi táborokban vagy a magyar tranzitzónákban uralkodó állapotokat szavakban elítélik a nyugati politikusok, és a hozzájuk érkező menedékkérőket már nem küldik ide vissza. De ha akarnák, meg tudnák oldani, hogy több menedékkérő se kerüljön ilyen helyzetbe.  A nyugati vezetők tudják, hogy a menedékkérők kényszerből nyújtották be a kérelmüket Magyarországon vagy Görögországban, mert arra nem volt legális mód, hogy Németországban vagy Belgiumban nyújtsák be.

 

Azt, hogy ennek legális módját mégsem teremtik meg, arra utal, hogy a centrum-országok nem minél több menekültet szeretnének befogadni, hanem amennyire lehet, minimalizálni akarják az országaikba érkező menedékkérők számát

 

anélkül, hogy nekik kelljen kizárniuk őket (vagy legalábbis azt elérni, hogy a legelesettebbek fennakadjanak a frontországokon).

 

Dublin reformja EP-programként

 

A magyar ellenzéknek, ha szeretne ellennarratívát nyújtani az migrációügyben EP-választáson, érdemes lehet zászlóra tűzni a dublini rendelet megszüntetését. Hangsúlyozhatják, hogy

 

a dublini rendelet egy olyan rendszer, ami csak újratermeli az olyan problémákat, mint az illegális migráció. Lebutítva: Dublin kivezetésével megszűnne az illegális migráció, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll.

 

Azt is hirdethetnék, hogy éppen Dublin leváltása lenne rá a garancia, hogy biztos nem toloncolnak vissza Magyarországra menedékkérőket. Bírálhatnák emellett a nyugati kormányok képmutató hozzáállását, és javasolhatnák, hogy ezek vállalják fel nyíltan, hogy csak korlátozott számú menekültet fogadnának be, például hirdessenek ki kvótákat arra nézve, évente legfeljebb hány embernek adnak menekültstátuszt.

 

Felvethetik azt is, hogy a menekültügy alapvetően a nyugati tagállamok felelőssége, nem a frontországoké, hogy a migránsok nem itt, hanem nyugaton szeretnének élni, ezért a nyugati államoknak kell eldönteni, befogadják-e őket, vagy nem, nem a magyar bevándorlásügyi szerveknek. Ha demagógok akarnak lenni, azzal is érvelhetnek, hogy a centrum-államoknak nagyobb a felelőssége az olyan problémákban, amik a menedékkérőket útnak indítják (közel-keleti proxy-háborúk, klímaváltozás). 

 

A dublini rendelet kritikája azért is lehet jó téma, mert ez felszínre hozhatja az európai populista pártok közötti ellentmondásokat. Az olasz kormány például egyértelműen a dublini egyezmény ellen van, beleértve Matteo Salvini is, akit bár Orbán szövetségesének neveznek, az EU-s menekültügyi rendszer terén valójában vele teljesen ellentétes álláspontot képvisel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők, és politikusok is. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

Amíg nem tárták fel átfogóan a bukását hozó ibizai botrányvideó készítésének körülményeit, nem tér vissza az FPÖ volt elnöke.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás