+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Zubor Zalán
2018. december 29. szombat, 07:56
Az EP-választás előtt az ellenzéknek tényleg illene végre valamit mondani a Fidesz migrációs napirendje kapcsán is. Mondjuk azt, hogy az EU dublini menekültügyi szabályainak megszüntetésével az illegális migráció is megszűnne, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll. Lebutított duma? Az, de van benne logika. Megmagyarázzuk!

Ha valaki a fideszes sajtóból próbál informálódni a bevándorlásügy mai állásáról, az valami hasonló képet kaphat: az EU nyugati tagállamai nyakló nélkül fogadnak be mindenkit, aki menekültnek nevezi magát, és rákényszerítenék a déli és keleti tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy tegyenek ők is így. A bevándorláspárti országokkal (Franciaország, Németország, Svédország) állnak szemben a bevándorlást elutasító államok, mint Magyarország és Olaszország.

 

Valójában migrációs szempontból az EU-t sokkal inkább fel lehet osztani centrum- és frontországokra.

 

A centrumországok azok, amelyek az EU észak-nyugati belsejében helyezkednek el, és csupa EU tagországgal határosak – Németország, Franciaország, Skandinávia, Benelux-államok. Egyben ezek az országok az EU leggazdagabb államai és a migránsok valódi célpontjai.

 

A frontországok az EU külső határai mentén helyezkednek el: az EU centrumába igyekvő bevándorlók először itt lépnek be az Unió területére. Ide tartozik Olaszország, Görögország és kisebb mértékben Magyarország is.

 

A jelenlegi dublini szabályozás semmiképp nem kedvez az utóbbiaknak.

 

Igazságtalan és nem is működik

 

A dublini rendszer lényege, hogy egy ember az egész EU területén csak egyszer adhat be menedékkérelmet, és csak abban a tagállamban, ahova először belépett. Ezt a kérelmet az a tagállam hatósága bírálja el, ahol azt beadta, az illetőt pedig regisztrálják egy központi adatbázisban, hogy máshol ne adhasson be kérelmet.

 

Ha tehát valaki elindul Szíriából, Törökországon át nyugatra, majd átlépi a görög határt, csak a görög menekültügyi hatóságnál nyújthat be menedékkérelmet.

 

Szintén benyújthatják a kérelmüket azok, akik repülővel érkeztek függetlenül attól, hány országon repültek át. Erre azonban a háborús zónákból érkező, papírokkal nem rendelkező emberek nem képesek, vagyis a legszegényebb migránsok már eleve el sem juthatnak legálisan a centrum országaiba, azaz migránsok valódi célországaiba.

 

Ez persze a gyakorlatban már a 2015-ös válság előtt sem működött igazán. 2014-ben a Magyarországon például több mint 44 ezer fő folyamodott menekültstátuszért, akik közül legalább 35 ezren továbbutaztak nyugatra. Közülük az év végéig alig több mint ezer embert sikerült visszatoloncolni Magyarországra, hogy itt várják meg kérelmük elbírálását. Igaz, ők a célországban továbbra sem kaptak menekültstátuszt, csak még több időt kellett várakozniuk bizonytalan státuszban.

 

Nem csoda, hogy ezért egyre többen választották az illegalitást, hiszen akik el tudták kerülni, hogy regisztrálják őket valamelyik külső tagállamban, azok legálisan adhattak be kérelmet a centrum országaiban – azaz a rendszer gyakorlatilag jutalmazza az illegális migrációt,

 

feltéve, ha elég ügyesen csinálja az ember, a legálist pedig nehezíti.

 

A szabályozás a 2015-ös válság után papíron nem változott, csak azt az országok még kevésbé tartják be. 2015-ben több állam, köztük Németország és Svédország lehetővé tette, hogy már regisztrált menedékkérők újra benyújthassák náluk a kérelmüket, Németország pedig 2017-ben hivatalosan is bejelentette, hogy nem toloncolnak vissza menedékkérőket Magyarországra.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a frontországokon már ne akadnának fent a menedékkérők, akik itt adják be a kérelmüket, továbbra sem tudnak legálisan tovább utazni Nyugat felé. Görögország például ma is több tízezer regisztrált menedékkérőt várakoztat, főként Égei-szigeteki táborokban. Magyarország eleve alig regisztrál kérelmeket, és a regisztrált menedékkérők itt is az EU felé zárt tranzitzónákban várakoznak.

 

Nemcsak Orbán felelőssége

 

Elterjedt szemlélet a baloldalon, hogy Orbánék öncélúan kegyetlenek a menekültekkel, szemben a humánusabb nyugat-európai kormányokkal. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai országokat ugyanolyan cinikus politikusok vezetik, mint Magyarországot, akiket az országuk gazdasági érdekei és a saját rövidtávú hatalmi érdekeik vezérelnek.

 

A nyugati vezetők is tisztában vannak vele, hogy a menekültek rövidtávon mindenképpen terhet jelentenek a gazdaságnak, hiszen az állam kell, hogy fizesse az ellátásukat, lakhatásukat.

 

A menekültügy szociális kiadás, amit minden állam minimalizálni szeretne, már amennyire hagyják a választók. Tisztában vannak azzal is, hogy nem áll érdekükben, hogy például Magyarország enyhítsen a menekültpolitikáján, hiszen az itt menedékjogot kapott emberek nagy többsége úgyis továbbmegy hozzájuk a schengeni vízum birtokában.

 

A menekültügy azonban nyugaton politikailag kényesebb ügy, mint nálunk, a lakosság nem támogatná osztatlanul nagyszámú rászoruló elutasítását. Ha viszont ezt megteszik helyettük más tagállamok, a nyugati kormányok megőrizhetik befogadó imázsukat.

 

A görögországi táborokban vagy a magyar tranzitzónákban uralkodó állapotokat szavakban elítélik a nyugati politikusok, és a hozzájuk érkező menedékkérőket már nem küldik ide vissza. De ha akarnák, meg tudnák oldani, hogy több menedékkérő se kerüljön ilyen helyzetbe.  A nyugati vezetők tudják, hogy a menedékkérők kényszerből nyújtották be a kérelmüket Magyarországon vagy Görögországban, mert arra nem volt legális mód, hogy Németországban vagy Belgiumban nyújtsák be.

 

Azt, hogy ennek legális módját mégsem teremtik meg, arra utal, hogy a centrum-országok nem minél több menekültet szeretnének befogadni, hanem amennyire lehet, minimalizálni akarják az országaikba érkező menedékkérők számát

 

anélkül, hogy nekik kelljen kizárniuk őket (vagy legalábbis azt elérni, hogy a legelesettebbek fennakadjanak a frontországokon).

 

Dublin reformja EP-programként

 

A magyar ellenzéknek, ha szeretne ellennarratívát nyújtani az migrációügyben EP-választáson, érdemes lehet zászlóra tűzni a dublini rendelet megszüntetését. Hangsúlyozhatják, hogy

 

a dublini rendelet egy olyan rendszer, ami csak újratermeli az olyan problémákat, mint az illegális migráció. Lebutítva: Dublin kivezetésével megszűnne az illegális migráció, Orbán viszont Dublin, tehát az illegális migráció mellett áll.

 

Azt is hirdethetnék, hogy éppen Dublin leváltása lenne rá a garancia, hogy biztos nem toloncolnak vissza Magyarországra menedékkérőket. Bírálhatnák emellett a nyugati kormányok képmutató hozzáállását, és javasolhatnák, hogy ezek vállalják fel nyíltan, hogy csak korlátozott számú menekültet fogadnának be, például hirdessenek ki kvótákat arra nézve, évente legfeljebb hány embernek adnak menekültstátuszt.

 

Felvethetik azt is, hogy a menekültügy alapvetően a nyugati tagállamok felelőssége, nem a frontországoké, hogy a migránsok nem itt, hanem nyugaton szeretnének élni, ezért a nyugati államoknak kell eldönteni, befogadják-e őket, vagy nem, nem a magyar bevándorlásügyi szerveknek. Ha demagógok akarnak lenni, azzal is érvelhetnek, hogy a centrum-államoknak nagyobb a felelőssége az olyan problémákban, amik a menedékkérőket útnak indítják (közel-keleti proxy-háborúk, klímaváltozás). 

 

A dublini rendelet kritikája azért is lehet jó téma, mert ez felszínre hozhatja az európai populista pártok közötti ellentmondásokat. Az olasz kormány például egyértelműen a dublini egyezmény ellen van, beleértve Matteo Salvini is, akit bár Orbán szövetségesének neveznek, az EU-s menekültügyi rendszer terén valójában vele teljesen ellentétes álláspontot képvisel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

Ezúttal semmiféle titkos társaság után nem nyomoz senki, és hullák sem lesznek, csak vadállatok zenélnek. Magyar alkotó illusztrálta.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben politizáló Kulcsár Gergely jelezte: a Jobbik-elnökség felszólítása ellenére sem mond le.

Mégpedig Amerikába. Sokak szerint ezzel milliók személyes információi kerülnek veszélybe.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Új sorozat indul az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás