+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. december 10. hétfő, 09:33
Itt az ideje, hogy azok, akik nem részei a nagy médiamonstrumnak, azok, akik olvasóik vagy szponzoraik támogatásából próbálnak megélni, egymásra végleg kollégaként tekintsenek és folytassák le azokat a vitákat, amelyek minden rendszerváltás szükséges előzményei.

A Mandiner-szakadár Azonnali, a Magyar Nemzet romjain alakult Magyar Hang után most itt az egykori Heti Válasz újságírói által alapított Válasz Online.

 

Gondolom, sokakban, ahogy bennem is, az merült fel, hogy itt is a kutya meg a szalonna esete a kérdés. A jobboldali média sose volt egy nagyon szimpatikus képződmény. Amikor épp nem elvtelenül a Fidesz seggét nyalták, akkor is bármikor lehetett tőlük számítani egy-egy jó kis „szüljenek többet a nők”, „különbek vagyunk mint a buta tótok” és hasonló cikkekre. Fontos megjegyezni azonban azt, hogy ezekre a cikkekre bőséges társadalmi igény van, mint ahogy lenne hitelesebb jobboldaliságra is. És kénytelen vagyok megjegyezni azt is, hogy

 

a jobboldali média zászlóshajóinak matrózai a kilövés után, a fedélzetmester vezetésével egy mentőcsónakra felhúzták a zászlót és hajóznak. A Népszabadság utódlapja meg... nincs.

 

De nem a kutya és a szalonna esete a fő kérdés.

 

Sokkal inkább az, hogy a Válasz Online segít-e elvezetni az új magyar médiához. Van már ilyen kísérlet, a volt mandineresek által csinált Azonnali, amelynek rendszeresen átengedem írásaimat, mivel Ungár Péter ellenére hasznosnak gondolom, ami ott történik, és vannak ott (az én csodálatosan tökéletesen lenyűgöző műveimen kívül is) jó írások. Én nem gondolom, hogy akár az Azonnali, akár a Válasz Online stábja rögtön kifogástalan demokrata és európai és izé lesz attól, hogy nem direkt a pártközpontból irányított lapot próbál csinálni.

 

De az ellenkezőjét sem.

 

Az ideális az lenne, ha ezeknek a lapoknak lenne közönsége, és ezeket a lapokat a tartalmuk alapján ítélnénk meg. De még ez is kevés. Bármennyire is kicsi szigeten él a NER óceánjában a politikáról beszélni merő és tudó értelmiség, fontosak vagyunk. Fontos, hogy mi, az írástudók, legalább egymást ne nyírjuk.

 

Az lenne a cél, hogy Magyarországon, ha embrionális állapotban is, de legyenek jobb- és baloldali, liberális és konzervatív médiumok, ahol az ilyen irányú gondolatokat ki lehet fejteni. Ahol gondolatok, és nem szerzők csapnának össze egymással. Ugyanis rengeteg a kibeszélnivaló.

 

Orbán Viktor nagyon sokat segített akkor, amikor mindenkit, akit párthűnek gondolt, beszervezett egy nagy médiaholdingba. Aki ezen – saját választása alapján – kívül van, szerintem megérdemli azt a bizalmat, hogy írásait elolvassuk, és vitázzunk vele.

 

Attól függetlenül, hogy ki kinek, hogyan nyalta a seggét régen.

 

Magyarország az az ország, ahol mindenkinek van múltja, és nagyon szeretünk egymás múltjában vájkálni. Itt az ideje, hogy azok, akik nem részei a nagy médiamonstrumnak, azok, akik olvasóik vagy szponzoraik támogatásából próbálnak megélni, egymásra végleg kollégaként tekintsenek és folytassák le azokat a vitákat, amelyek minden rendszerváltás szükséges előzményei.

 

És ezért nemcsak a most jobbról „kijövő” új médiumok felelősek.

 

Ha lesz egy jó cikk a Válasz Online-on, és azt bármelyik másik médium azzal fogja elintézni, hogy „ja, persze, hát három éve nem ezt tetszett még írni”, akkor nagyon szomorú leszek, de legalább akkor leírhatom majd, amit sajnos már sokszor kellett:

 

ami itt van, az nem csak Orbán hibája, hanem mi tartjuk fenn, egész addig, ameddig egymással vagyunk elfoglalva a lényeg helyett.

 

Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán is megjelent, tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dr. Beck György 2007 óta dolgozott a cégnél, 65 évesen viszont úgy döntött, inkább az önkéntes munkáira és a családjára koncentrál.

Korábban a választást elvesztő észtországi miniszterelnök vezette Centrumpárt is
kizárta, hogy együttműködjön
a Konzervatív Néppárttal.

A Facebook szerint kitörlik a jogosulatlanul szerzett adatokat.

Hogy nagyjából hol tart a magyar kommentkultúra, azt tökéletesen leképzik a Notre-Dame leégésére, illetve az arra írt vitatott megítélésű megjegyzésünkre írt szövegek.

Nem lesz elég, hogy egy kiskorú megnyomja az „elmúltam 18 éves” gombot, ezentúl bizonyítani is kell.

A hét kérdése

Árokásás deluxe: százméteres köztéri gödörrel emlékezik meg Magyarország Trianonról. Mit tudjon még az emlékmű szerinted? Ez a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Imádod a 80-as éveket? Akkor április 19-én TRIP-ben a helyed.

Április 21-én a folkmetálé lesz a főszerep a Barba Negrában. Vendégek: Týr, Heidevolk, Dalriada, Dirty Shirt, Surma.

Bringázz április 28.-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

Csak egy szlogen, vagy történelmileg megalapozott külpolitikai program? Megkérdeztünk pár politológust a V4-es országokból.

A szociális munkásokat a sajtó is üti, közben az embereknek fogalma sincs róla, hogy működik a rendszer – és hogy mennyi szakember hiányzik.

Mit szóltak hozzá a parlamenti képviselők április elsején, hogy Juncker bizottsági elnök kiírta Twitterre, hogy O1G?

Megkérdeztük a magyar pártokat, mit lépnek arra, hogy Szlovákiában büntetni fogják a magyar himnusz eléneklését.

Twitter megosztás Google+ megosztás