+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Hutter Marianna
2018. december 4. kedd, 17:32
A Jobbiknak már most jobb kapcsolata van látatlanban az Európai Néppárttal, mint a Fidesznek, amely ráadásul tagja is a jobbközép pártcsaládnak, állítja az Azonnalinak adott interjújában Gyöngyösi Márton. A Jobbik frakcióvezetője szívesen lenne EP-képviselő, az EP-ben az ECR-frakcióhoz közeledne, de leginkább abban bízik, hogy a jövő évi EP-választást követően átrendeződik minden.

A Jobbik EP-választási programjának keddi bemutatóját ön mellett Bana Tibor tartotta. Ebből arra következtetünk, hogy mindketten rajta lesznek a párt EP-listáján. Jól látjuk?

 

Sorrendiségről semmit sem tudok mondani, beszámolni arról tudok csak, hogy eddig kik jelöltették magukat, mivel még zajlik a listaállítási folyamat párton belül.

 

És kik jelöltették eddig magukat?

 

Én is, és Bana Tibor képviselőtársam is köztük van.

 

Brenner Koloman?

 

Ő is jelentkezett a jelöltségre.

 

Az ön részéről ezt szimbolikus frakcióvezetői gesztusként kell értelmezni, vagy tényleg beülne az Európai Parlamentbe?

 

Nem okoznék nagy meglepetést azzal, ha lefolytatnám az EP-kampányt, mivel a külpolitika alapvetően az én nevemhez kötődik a Jobbikban. Egyelőre a jelölési, jelentkezési fázisnál tartunk, vagyis jeleztem a szándékomat arra, hogy szeretnék részt venni a munkában.

 

De beülne az Európai Parlamentbe?

 

Persze, hogyne.

 

Ha egy külpolitikával foglalkozó ember azt mondja, nem tudna magának munkát, értelmes tevékenységet elképzelni az Európai Parlamentben, az szerintem alkalmatlan.

 

Én komoly részt szeretnék vállalni az EP-kampányban, a jövő évi EP-választás ugyanis minden eddigitől el fog térni. Ez egy olyan EP-választás lesz, ahol ha a nemzetállamok és Európa sorsa ha nem is dől el azonnal, de nagy mértékben formálódni fog. A belpolitikai tétről nem beszélve, az április 8-i választást követően ez lesz a következő megmérettetési lehetőség.

 

GYÖNGYÖSI MÁRTON ÉS BANA TIBOR A KEDDI EP-PROGRAMBEMUTATÓN

 

Az EP-ben jelenleg függetlenként helyet foglaló Jobbik mind az Európai Néppárt, mind a brit tory-kat és a lengyel PiS-t magában foglaló ECR-frakció irányában tapogatózik, puhatolózik. Miután nyáron Sneider Tamás Jobbik-elnök az Azonnalinak bejelentette, a párt néppárti tagsága a cél, a Fideszt is sorai között tudó Néppárt egy szóvivője elzavarta önöket, mondván, nem tudja, mit szívnak. Vagyis lényegében csak az ECR marad önöknek, onnan viszont a brexit miatt elmennek a brit tory-k, tehát komoly létszámgondok lesznek. Önök mentik meg a konzervatív frakciót?

 

A 2019. május végi EP-választást követően minden borulni fog. A brexittel két frakció léte is megkérdőjeleződik: mind az ECR-é, mind az EFDD-é, amelyben Nigel Farage-ék foglalnak helyet. Elég sok képviselőt és háttérembert ismerek az ECR-ből, és azt látom, hogy ott is komoly belső feszültségek vannak, nagy átrendeződésre készülnek ők is. Hogy az Európai Néppárt valamelyik szóvivője mit mond? Mindegy, szíve-joga.

 

De az önök pártelnöke oda készül, miért lenne mindegy? Nem biztos, hogy a Fidesz tétlenül végignézi, ahogy önök Néppárt-tagok lesznek, hiszen anno az MDF-et se engedték be a frakcióba, ezért kötött ki végül Bokros Lajos az ECR-ben.

 

A Fidesz és a Néppárt viszonya finoman szólva sem jó, megkockáztatom, hogy a Jobbik és a Néppárt viszonya még így látatlanban is jobb.

 

Találkoztam olyan néppárti képviselővel, aki még csak egy légtérben sem hajlandó lenni Orbán Viktorral.

 

Most a luxemburgi Frank Engelről beszélünk?

 

Róla is többek között.

 

Azért ő egy apró ország apró pártjának néppárti képviselője, aki ráadásul a Demokratikus Koalíció egy budapesti rendezvényén is részt vett már a Fidesz elleni hevületében...

 

De néppárti, nem?

 

Igen, de azért nem egy fontos figura.

 

Világos, de most a Néppárton belüli törésvonalakról van szó. A Néppárt helsinki kongresszusán a spitzenkandidati versenyben konkrétan egy tét volt csak: Orbán Viktorral vagy nélküle?

 

Vele vannak. Bécsbe megy a CEU, és még mindig Néppárt-tag a Fidesz. És az Orbánt megrendszabályozni akaró Spitzenkandidat-jelölt, a finn Alexander Stubb 20 százalékot kapott csak Helsinkiben.

 

Húsz százalék bőven elég egy töréshez. A győztes Manfred Weber nyilatkozatai is távol állnak az egyértelműtől, neki sem lehet könnyű a helyzete frakción belül, lényegében a Fidesz EP-képviselőin múlik a Néppárt többsége jelenleg, nem babra megy a játék. Amíg ez a helyzet, addig

 

a Néppárt vezetésének minden nap egy újabb kihívás Orbán Viktorral szemben, aki viszont láthatóan nem csak élvezi a helyzetet, hanem ki is használja ezt a feszültséget.

 

Az ECR mellett szólhat önök esetében az is, hogy egyedül nekik van közép-európai Spitzenkandidatjuk, a cseh Jan Zahradil.

 

Ő a Václav Klaus-féle vonalat viszi, szerintem vele viszonylag kevés dologban lenne vitánk. A jelenlegi formációk közül valóban az ECR áll a legközelebb hozzánk. De ezek nagyon heterogén tömörülések, az ECR-ben is vannak furcsa elemek. Egy pártcsaládhoz, frakcióhoz való tartozás kompromisszumkészséget igényel.

 

A Jobbik mindenképpen be akar ülni valamelyik EP-frakcióba?

 

Igen, ez egy cél. Mi sokat változtunk, megnőtt a mozgásterünk, változott az EU is sokat, ráadásul uniós színtéren nagy nyitottság van arra, hogy ügyek mentén együtt tudjanak működni pártok, felülemelkedve az ideológiai törésvonalakon. Ezt a béruniónál már tapasztaltam.

 

Vagyis akár a szélsőbaloldali GUE/NGL-frakcióval is lazán leülne a Jobbik?

 

Nekem nem kellemetlen, ha egyes baloldali képviselők ugyanazt képviselik mondjuk a TTIP ügyében, mint én. Nem szégyen bizonyos dolgokban egyetérteni, ez a demokrácia szépsége.

 

Mi az ön véleménye a Spitzenkandidat-rendszerről? Van egy álláspont, amit főleg az ALDE vall, miszerint nem szerencsés, ha az Európai Parlament magának vindikálja a jogot arra, hogy az Európai Tanácsnak lényegében megmondja, kit fogad el az Európai Bizottság következő elnökének, és van egy másik, amit a Spitzenkandidatot állító nagyok, mint a Néppárt és az S&D vall, miszerint ezzel a következő bizottsági elnök nagyobb demokratikus legitimációval rendelkezik. A Jobbik ezen frakciók egyikében sem foglal helyet, mégis, ha lesznek EP-képviselőik 2019 után az EP-ben, nekik is szavazniuk kell majd a bizottsági elnök személyéről.

 

Ez egy nehéz kérdés. A Spitzenkandidat-rendszer átláthatóvá teszi a jelölési folyamatot. Korábban zárt ajtók mögötti, sötét lobbitevékenység eredményeképpen kidobott valakit a gép.

 

De ezzel az Európai Parlament lényegében több hatalmat szerzett magának fű alatt annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályozás világosan kimondja, a bizottsági elnök személyére az európai tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tesz javaslatot, akit aztán az EP többsége vagy elfogad, vagy nem.

 

A folyamat maga nem tökéletes, de az, hogy az Európai Bizottság elnökének ezzel nagyobb lesz a demokratikus legitimitása, mindenképpen jó.

 

A jelenlegi esélyest, Manfred Webert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét önök támogatnák majd?

 

Manfred Webert nem.

 

Elképesztő csalódást jelentettek számomra az április 8-i választást megelőző nyilatkozatai. Joseph Daullal, a Néppárt elnökével együtt személyükkel legitimálták a korrupcióra és a jogállamiság felszámolására erősen építő Orbán-rendszert.

 

Akkor mégse akarnak bemenni a Néppártba?

 

A Néppárt széthullik jövő májust követően. Egyvalami biztos, és az az, hogy ők széthullanak.

 

Hogy az ECR széthullik-e, ott még csak találgatni tudok. Nem nagyon látom azt a kötőanyagot, ami a Néppártot egyben tudja tartani 2019. május 27-től.

 

Német pénz?

 

Szerintem már az sem lesz elég rá. Bármekkora egyensúlyozási mutatványt véghezvihet ott Manfred Weber, nagyon erős liberális-konzervatív törésvonalat látok ott, de még ezen belül is jelentkezhet több másik. Ha bomlik a Néppárt, az nem két, hanem többfelé bomlik majd.

 

Három fix nevet hallottunk eddig, akik rajta lehetnek a Jobbik EP-listáján: önt, Bana Tibort és Brenner Kolomant. Még ki lehet rajta?

 

A teljes listát még nem láttam, de hallottam már egy-két olyan nevet, akiket nem is ismerek.

 

Az jó, nem? Friss arcok a politikában! Civilek is jelentkezhetnek?

 

Nem. A Jobbik-tagság feltétel.

 

A Morvai Krisztinával történtek miatt?

 

Az alakította a gondolkodásunkat. A lojalitás és a Jobbik-tagság fontos szempont, szeretnénk, ha a Jobbik listáján bekerült képviselők a mi programunkat képviselnék, nem másét.

 

Ha valakit érdekel, itt olvashatja a párt EP-választási programját.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás