Hága után Bosznia is felmentette Srebrenica egykori bosnyák parancsnokát

November végén egy boszniai büntetőbíróság felmentette a háborús bűnök vádja alól Naser Orićot, akinek immáron nem csak Hágából van papírja arról: nem követett el háborús bűnöket. A boszniai polgárháború során szerb többségű falvakban gyilkolászó katona ezzel végleg a bosnyákok hőse lehet.

2015-ben Svájcban fogták el az ottani hatóságok Naser Orićot, aki ellen Szerbia adott ki elfogatóparancsot. Miután Orićot 2008-ban a hágai Jugoszlávia-bíróság (ICTY) végül másodfokon felmentette az ellene megfogalmazott vádak, azaz a háborús és emberiség ellenes bűnök alól, a szerbek szerették volna elítélni. Mivel a háborús és emberiség ellenes bűnök minden országban üldözhetőek, ezért a szerb bíróságoknak is joguk lett volna eljárniuk Orić ellen – ő azonban értelemszerűen nem tette a lábát szerb földre.

2015-ben a svájci hatóságok végül nem Szerbiának, hanem Bosznia-Hercegovinának adták ki Orićot, aki ellen ott végül valóban indult is per. Tavaly már felmentették, de másodfokra vitte az ügyet a boszniai legfőbb ügyész.

Idén november utolsó napján született meg az immár jogerős ítélet: Orić nem követett el háborús bűnöket a boszniai polgárháború során.

Milorad Dodik, az államközösséget vezető elnökség közismerten szerb nacionalista tagja „a szerb nemzetnek küldött nagyon rossz üzenetként” értékelte a döntést. A politikus, aki amúgy nagy tisztelője a háborús bűnökért ténylegesen elítélt Radovan Karadžićnak és Ratko Mladićnak, persze nem a leghitelesebb személy, de ez esetben most sok tekintetben igaza van.

Kicsoda Naser Orić, akit számos szerb tömeggyilkosnak, számos bosnyák pedig „Srebrenica védelmezőjének” tart?

Orić Jugoszláviában katonaként és rendőrként dolgozott, 1991-re ő lett Slobodan Milošević szerb elnök egyik testőre. Amikor 1992-ben kitört a bosnyák polgárháború, visszament Boszniába, és a gyorsan megszervezett Bosznia-Hercegovina Hadsereg (Armija BiH) tagja, majd egyik parancsnoka lett. Az Armija BiH-et a bosnyák muzulmánok hadseregeként szokás számon tartani, holott számos boszniai horvát és szerb is az Armija kötelékében harcolt az addigra már a nagyszerb célokért küzdő Jugoszláv Néphadsereg, illetve a boszniai szerb nacionalisták katonai erői ellen.

1992-ben ő lett a szerb csapatok által körbefogott Srebrenica város védelméért felelős parancsnok. A várost 1995-ig tudta védeni, amikor rajtaütöttek a szerb csapatok – majdnem tízezer bosnyák muzulmán férfit mészároltak le a szerb katonák, amiért vezetőiket, Karadžićot és Mladićot a hágai Jugoszlávia-bíróság népirtás vádjában bűnösnek is találta. Ez az egyetlen eset az egész jugoszláv polgárháborúban, ahol tehát népirtást állapított meg a hágai bíróság.

A szerb nacionalista értelmezés ezt azonban tagadja. Egyrészről szerintük nem merítheti ki a népírtás fogalmát, ha „csak” a férfiakat ölik meg, de a nőket és gyerekeket – amint az Srebrenicában valóban történt – deportálják. Másrészről Mladićék szerint Srebrenicára azért kellett lecsapniuk, mert a városból Orić csapatai folyamatosan támadtak környező szerb többségű falvakat.

ahol sokszor a háziállatokig mindent elpusztítottak. Végül azonban a bíróság – amely 2006-ben először elsőfokon elítélte Orićot – nem találta kellően bizonyítottnak a vádakat. (A bírósági perfolyamat rövid összefoglalója itt található.)

Tekintve, hogy végül mind a hágai, mind a nemzeti bíróság(ok) által a horvátok és a bosnyákok két legfontosabb háborús szereplője, Ante Gotovina és most Naser Orić fel lett mentve,

Mindazonáltal miközben Boszniában vagy Horvátországban legalább vádat emeltek a saját háborús bűnöseik ellen – és Gotovina vagy Orić felmentése mellett számos esetben született elmarasztaló ítélet is –, Szerbiában vagy a boszniai Szerb Köztársaságban nem került sor ilyenre. Sőt, idén nyáron Milorad Dodik például szó szerint azt mondta, hogy „Mladić és Karadzić nemzeti hősök”, valamint „a szerbek a térség minden népének szabadságot hoztak”.

FOTÓK: Naser Orić / Instagram