Orbán, Soros, Putyin, NATO: négy elmélet a Gruevszki-ügy megfejtésére

Menedékre lelt Magyarországon a Macedóniában korrupció miatt elítélt exkormányfő, Nikola Gruevszki. De kinek éri ez meg? Ki volt az éceszgéber? Hogy jön a képbe Soros? És Putyin? Cui prodest? Az Azonnali összegyűjtötte a legnépszerűbb elméleteket.

Kedden menekültstátuszt kapott Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő, akit hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítéltek. Gruevszki eddig tisztázatlan körülmények között elhagyta a balkáni országot, majd a magyar diplomácia autóinak segítségével jutott el az albániai Tiranából Budapestre, ahol rekordsebességgel elbírálták az ügyét.

A macedón médiát is meglepte a döntés: az ország legrégebbi napilapja, a Gruevszki-párti Nova Makedonija szerdán akként kommentálta, hogy „Magyarországon valaki hazudik, de az nem Gruevszki”. Szerintük ugyanis Gruevszki története és indokai értehetőek – Orbáné viszont, aki eddig a menekültektől akarta megóvni országát, már nem hiteles.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy Magyarországnak alapvetően mégis milyen érdeke fűződik ehhez az egész ügyhöz, hiszen – mint az Csire Balázs írta a Facebookon – alapvetően semmiféle gazdasági vagy politikai érdek nem fűz minket Macedóniához.

A Gruevszki-botrány több kommentár szerint is teszt Orbán számára, hiszen az EU és a NATO is épp szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatát Macedóniával – erről szólna a görögökkel folytatott évtizedes névvita megoldása –, miközben az ország névváltoztatását ellenző Gruevszki jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, szóval a magyar állam döntése a menedékkérelemről tulajdonképpen állásfoglalás is volt.

4. Vlagyimir Putyin

Nem ez lenne az első eset, hogy a hivatalosan Magyarországgal szövetséges nyugati államokkal szembemenve Orbán Viktor kormánya Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit érvényesíti. A Gruevszki-ügy Putyin-szálát Kerner Zsolt dolgozta fel a 24.hu-n, szerinte

Az érvelés szerint Macedónia elköteleződéséért alacsony intenzitású cicaharc folyik az USA és Oroszország között, amelyben Gruevszki az utóbbi oldalán állt; kimenekítése és az ezzel létrejövő bizonytalanság a nyugatbarát szkopjei kormány körül pedig orosz érdekeket szolgál.

Káncz Csaba pedig azt tette még hozzá ehhez a Privátbankáron, hogy Putyin akár direkt meg is szívathatta Orbánt az egész üggyel, hogy a nyugati arcvesztéssel így terelje még inkább Moszkva szoknyája alá a magyar miniszterelnököt.

3. Végig a NATO állt az egész mögött!

Szintén a hatalmi politika felől közelít a kérdéshez az Osservatorio balcani e caucaso cikke, amit Dezső András, az Index újságírója osztott meg a Facebookon. Eszerint

Egészen 2018-ig a macedón-görög névvita akadályozta, hogy például NATO- vagy EU-tag legyen az ország, nyár elején azonban sikerült megegyezniük a feleknek, Athén is rábólintott a tervezett Észak-Macedónia névre. Az új névről tartott macedóniai népszavazás azonban érvénytelen volt, ettől függetlenül a kormány szeretné végigvinni a dolgot: ebben segíthet az, ha a szabadságért cserébe Gruevszki pártja is megszavazza a névváltoztatást.

Ebben az esetben azonban Orbánra gyakorlatilag csak a „piszkos munka” elvégzése hárult, és szó sincs arról, hogy most választani kellett volna a NATO és Moszkva között.

2. SOROS!

A kormánypárti sajtó fő elmélete a történtekről az, hogy 

Ennél sokkal több magyarázat pedig úgy tűnik, nem is szükséges a kormánypárti lapok olvasóinak.

4. Orbán saját szakállára dolgozott

Végül az is szóba jöhet, hogy az ügyhöz sem Putyinnak, sem a NATO-nak semmi köze nem volt:

A miniszterelnöknek a magyar belpolitika unalmas, és talán a külpolitika is kezd az lenni. Egyébként is tudjuk, hogy szereti feszegetni a határait, ez történhet most is; vagy Gruevszki tudhat valami olyasmit, amiért megéri inkább barátnak és szövetségesnek megtartani, mint ellenségnek.

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali