+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. november 21. szerda, 13:56
Menedékre lelt Magyarországon a Macedóniában korrupció miatt elítélt exkormányfő, Nikola Gruevszki. De kinek éri ez meg? Ki volt az éceszgéber? Hogy jön a képbe Soros? És Putyin? Cui prodest? Az Azonnali összegyűjtötte a legnépszerűbb elméleteket.

Kedden menekültstátuszt kapott Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő, akit hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítéltek. Gruevszki eddig tisztázatlan körülmények között elhagyta a balkáni országot, majd a magyar diplomácia autóinak segítségével jutott el az albániai Tiranából Budapestre, ahol rekordsebességgel elbírálták az ügyét.

 

A macedón médiát is meglepte a döntés: az ország legrégebbi napilapja, a Gruevszki-párti Nova Makedonija szerdán akként kommentálta, hogy „Magyarországon valaki hazudik, de az nem Gruevszki”. Szerintük ugyanis Gruevszki története és indokai értehetőek – Orbáné viszont, aki eddig a menekültektől akarta megóvni országát, már nem hiteles.

 

Jogosan merül fel a kérdés, hogy Magyarországnak alapvetően mégis milyen érdeke fűződik ehhez az egész ügyhöz, hiszen – mint az Csire Balázs írta a Facebookon – alapvetően semmiféle gazdasági vagy politikai érdek nem fűz minket Macedóniához.

 

A Gruevszki-botrány több kommentár szerint is teszt Orbán számára, hiszen az EU és a NATO is épp szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatát Macedóniával – erről szólna a görögökkel folytatott évtizedes névvita megoldása –, miközben az ország névváltoztatását ellenző Gruevszki jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, szóval a magyar állam döntése a menedékkérelemről tulajdonképpen állásfoglalás is volt.

 

De mi ellen, vagy mi mellett foglalt állást Orbán? Kinek érte meg ez az egész? Ki mozgatja a szálakat? Lássuk az elméleteket és a konteókat!

 

4. Vlagyimir Putyin

 

Nem ez lenne az első eset, hogy a hivatalosan Magyarországgal szövetséges nyugati államokkal szembemenve Orbán Viktor kormánya Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit érvényesíti. A Gruevszki-ügy Putyin-szálát Kerner Zsolt dolgozta fel a 24.hu-n, szerinte

 

a Macedónia NATO-csatlakozását ellenző Nikola Gruevszki kimentése egyedül az orosz elnök érdeke lehet.

 

Az érvelés szerint Macedónia elköteleződéséért alacsony intenzitású cicaharc folyik az USA és Oroszország között, amelyben Gruevszki az utóbbi oldalán állt; kimenekítése és az ezzel létrejövő bizonytalanság a nyugatbarát szkopjei kormány körül pedig orosz érdekeket szolgál.

 

Káncz Csaba pedig azt tette még hozzá ehhez a Privátbankáron, hogy Putyin akár direkt meg is szívathatta Orbánt az egész üggyel, hogy a nyugati arcvesztéssel így terelje még inkább Moszkva szoknyája alá a magyar miniszterelnököt.

 

3. Végig a NATO állt az egész mögött!

 

Szintén a hatalmi politika felől közelít a kérdéshez az Osservatorio balcani e caucaso cikke, amit Dezső András, az Index újságírója osztott meg a Facebookon. Eszerint

 

lehet, hogy volt egy megállapodás a macedón politikai eliten belül: Gruevszkit hagyják futni, pártja pedig megszavazza az ország névváltoztatását.

 

Egészen 2018-ig a macedón-görög névvita akadályozta, hogy például NATO- vagy EU-tag legyen az ország, nyár elején azonban sikerült megegyezniük a feleknek, Athén is rábólintott a tervezett Észak-Macedónia névre. Az új névről tartott macedóniai népszavazás azonban érvénytelen volt, ettől függetlenül a kormány szeretné végigvinni a dolgot: ebben segíthet az, ha a szabadságért cserébe Gruevszki pártja is megszavazza a névváltoztatást.

 

Ebben az esetben azonban Orbánra gyakorlatilag csak a „piszkos munka” elvégzése hárult, és szó sincs arról, hogy most választani kellett volna a NATO és Moszkva között.

 

2. SOROS!

 

A kormánypárti sajtó fő elmélete a történtekről az, hogy 

 

a Soros György befolyása alatt álló macedón kormány üldözte el Gruevszkit azért, mert keményen lépett fel a menekütekkel szemben.

 

Ennél sokkal több magyarázat pedig úgy tűnik, nem is szükséges a kormánypárti lapok olvasóinak.

 

4. Orbán saját szakállára dolgozott

 

Végül az is szóba jöhet, hogy az ügyhöz sem Putyinnak, sem a NATO-nak semmi köze nem volt:

 

Orbán Viktor egész egyszerűen a saját elhatározásából döntött úgy, hogy befogadja barátját és szövetségesét.

 

A miniszterelnöknek a magyar belpolitika unalmas, és talán a külpolitika is kezd az lenni. Egyébként is tudjuk, hogy szereti feszegetni a határait, ez történhet most is; vagy Gruevszki tudhat valami olyasmit, amiért megéri inkább barátnak és szövetségesnek megtartani, mint ellenségnek.

 

Szerinted mi áll a történet hátterében?

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Úgy gondolják, már itt az ideje másokkal is megosztani az előzetes kísérleteik eredményeit, hogy minél hamarabb vége legyen a világjárványnak.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás