Öt hasonlóság Nikola Gruevszki és Orbán Viktor között

Miért pont Magyarországra menekült Nikola Gruevszki, akinek Moszkvában, de Bécsben is lennének pártfogói? Talán éppen a jelentős hasonlóság miatt, ami Orbán Viktorral összekötötte. Az Azonnali ötöt is felsorol!

Miután vélhetően magyar diplomáciai kocsikkal Tiranából Montenegrón és Szerbián át Magyarországra vitt – ha Origo lennénk, azt írnánk: csempészett – egy illegális migránst a magyar diplomáciai kormányzat, felmerülhet a kérdés: miért ide jött Nikola Gruevszki? És miért fogadták be őt ilyen hamar?

Putyin szívatja Orbánt, és ő küldte rá Gruevszkit? A NATO teszteli Orbán hűségét, és a hűségteszten elbukott? Gruevszki a volt macedón NATO-nagykövet szerint (amint az Azonnalinak nyilatkozta) rossz macedón bírósági gyakorlat, korrupció és belügyminiszteri inkompetencia miatt utazhatott ki személyivel Albániába? Miért nem vonták be tőle? Miért nem került azonnal előzetesbe, hiszen jogerős ítélet volt már ellene? Esetleg háttéralku született Gruevszki pártja, az Európai Néppárt által fedezett VMRO-DPMNE és a szkopjei balközép kormány között: ha a VMRO-DPMNE megszavazza Macedónia új nevét, akkor pár napnyi futási időt hagynak Gruevszkinek? (A Macedónia körüli névvitáról itt és itt írtunk már.)

Mindegyik opció lehetséges.

Gruevszki jó kapcsolatban volt Vlagyimir Putyinnal is, de 2016-os választási vereségéig Sebastian Kurz, akkor még osztrák külügyminiszter is keményen támogatta. (Az, hogy a menekültválság alatt a balkáni útvonalat lezárták, éppen Kurznak köszönhető, aki ezt elérte még 2015 őszén Gruevszkinél.) Moszkva talán nem kellemesebb Budapestnél – bár nyelvileg mindenképp közelebb áll Gruevszkihez –, de Bécs mindenképpen jobb hely, mint a magyar főváros, azaz felmerül a kérdés, miért nem odament Gruevszki.

Ennek oka vélhetően az, hogy Kurz nem hülye. Ő Gruevszki mellett állt, amíg azt kívánták Ausztria érdekei (például Gruevszki megalomán főváros-átalakításában az osztrák Strabag egy 55 millió eurós projekt keretétben maga is résztvett), de

Kurz nem Orbán Viktor: egy konzervatív politikus ő, aki tudja, mi az érdeke, és meddig érdemes elmennie. De nem függ egyrészről annyira Moszkvától, mint Budapest (az ÖVP hagyományosan az osztrák politika oroszellenes pártja); másrészről tudja, meddig érdeke neki a széljobbos duma, de ő maga nem lovalja bele magát egy széljobbos kereszteshadjáratba. Soros György CEU-ját éppen ezért fogadja be: mert jól tudja, ezzel végérvényesen bebetonozza Bécs közép- és délkelet-európai vezető szerepét. Bécs már nem csak gazdaságilag, pénzügyileg, kulturálisan, de tudományosan is a térség fővárosa lesz a CEU átköltözése után.

Orbán azonban függ Moszkvától (azaz bőven lehet, hogy Putyin kérését teljesíti, vagy éppen egy NATO-hűségteszten bukott el), másrészről illiberális megalomániájába jól belefér az a retorika – amit a lakájmédiája tol is –, hogy Gruevszki „Soros-üldözött“.

Magyarország a kommunizmus idején szélbalos terroristák pihenőpályája lehetett, most pedig illiberális diktátorok előtt nyílik meg. Budapest ezzel semmit se nyer, legfeljebb csak Moszkva. De Orbán eddig se a hazája, hanem rögeszméi és egy másik nagyhatalom érdekében politizált.

Gruevszkivel pedig jelentős hasonlóságok állnak fenn, amelyek magyarázzák Gruevszki és Orbán döntését. Még nyáron – igen nagy bírósági sikerrel – megnéztük a Franjo Tuđmannal fennálló hasonlóságokat, nézzük most az öt legfőbb közös tulajdonságot Gruevszkivel!

1. Gruevszki is polgári arcéllel indult

Gruevszki 2006-ban ugyanúgy fiatalon – harminchat évesen – került Macedónia élére, mint Orbán Viktor 1998-ban. Mindketten a szájszagú, keletbarát utódpárttal szembeni nyugatos, polgári dinamizmust képviselték. Gruevszki mögött állt az EU, az USA, a NATO.

2. Korrupció és hatalommánia

Idővel azonban kiderült róla is: a politikai hatalmat csupán azért akarta, hogy gazdasági vagyonhoz jusson. Kormányzását korrupciós ügyek sora kísérte – amelyek közül a legköltségesebb a Szkopje2014 nevű projektre kidobott több mint egymilliárd euró. Gruevszki körül kialakult egy ottani „nemzeti burzsoázia”, amely az állami megrendelésekből, megalomán építkezésekből gazdagodott.

3. Nemzeti giccs

Gruevszkit és Orbánt a közös ízlés is összeköti: mindketten szeretik szóban és épületben egyaránt a giccset, főleg ha az nemzeti. A Szkopje2014 projekt, amelynek keretében rossz minőségű Disneylanddé változtatta a balkáni ország modern belvárosát Gruevszki, ennek legjellemzőbb példája.

Szkopje mai belvárosa – miután a macedónok lakta rész az 1963-as földrengésben megsemmisült teljesen – az albánok és törökök lakta óváros. A macedón lakta rész modern, jugoszlavista épületekkel van teli, amelyeket 1963 után húztak fel. Gruevszkit egyrészről zavarta ez – holott Titónak köszönhetően a kor neves nemzetközi építészei vettek részt Szkopje újjáépítésében –, másrészről nem tudta elviselni, hogy így a történelmi belváros az albán óváros maradt.

Belekezdett egy teljesen hibbant projektbe: a 2010-es években elindította a Skopje2014 projektet, amelynek keretében felépült mára egy olyan városrész – giccses épületekkel, történelemhamisító szobrokkal, stb. –, amelyet úgy képzeljük el, mintha Orbán az egész pesti belváros helyén az ízléstelen Nemzeti Színház stílusában húzott volna fel rossz minőségű épületeket, teli szórva alumíniumszobrokkal.

4. Történelemhamisító nacionalizmus

Míg a magyarság ezeréves – elvégre mit számít, hogy az ország a 16. században elvesztett szuverenitását a trianoni szerződéssel nyerte vissza –, a macedónok még idősebbek: több ezer évesek. A hellén macedónokra, azaz Philliposzra és fiára, Alexandroszra is igényt tart a gyakorlatilag bolgár dialektust beszélő, ilyen névvel a 19. század végétől, de leginkább csak a titói Jugoszláviában illetett macedón (makedón) nép. De a Nagybolgár Birodalom is természetesen macedón volt.

Ennek tiszteletére Szkopje főterén Alexandrosz szobra áll, vele szemben Philliposzé, de több bolgár cár is – mint macedón cárok – megvannak örökítve. Aki nem tudná: az egész cirillbetűs írás, ahogy a bizánci Cirill és Metód szerzetesek, szintén macedónok voltak.

A névvita miatt eleve frusztrált kis Macedóniában jól hatott Gruevszki sérelmi nacionalizmusa, amely egy nevetségesen túlpörgetett Alexandrosz-kultuszban kulminálódott: a reptér, az onnan bevezető út, főtér, minden-minden a hellén hódító nevét viselte. Gruevszkinek a magyar sérelmi, frusztrált nacionalizmus és annak nyelvi és építészeti giccse nagyon is ismerős közeg lesz.

5. Geopolitikai pávatánc

Gruevszki már Orbán előtt is pávatáncos volt, 2006-ban kezdte: először az USA és az oroszok között akart lavírozni (az USA-nak Macedónia hihetetlenül fontos, nem véletlenül van a Balkán legnagyobb USA-nagykövetsége, a város felett erődítményként trónolván, Szkopjéban, és nem véletlenül ragaszkodik Washington a görögökkel való névvita mihamarabbi megoldásához és ezzel Macedónia NATO-felvételéhez).

Idővel Gruevszki azonban belátta:

azaz egyértelműen közeledett Moszkvához. Vele szemben pedig – amint a Magyarországon is mára megújult utódpárt – az ottani posztkommunisták jelentették aztán a nyugati elköteleződést.

Zoran Zaev kormánya azonban instabil: ez a szeptemberi népszavazáson is megmutatkozott, ahol nem volt meg a szükséges részvétel, és az alacsony, érvénytelen népszavazáson is a névváltozás csak az albánoknak köszönhetően, akik az ország negyedét teszik ki, jött több igen, mint nem voks.

Gruevszki Budapesten várhatja ki, hogy esetleg Zaev megbukjon otthon. A VMRO-DPMNE ugyanis továbbra is erős párt; a Radio Sloboda Evropa szerb-horvát adása által megkérdezett szkopjei járókelők közül is többen inkább pozitívan nyilatkoztak Gruevszkiről. Orbánnak pedig fontos, hogy Zaev nyugatbarát politikájának bukásakor egy ideológiailag hozzá közel álló, a korrupciót szintén politikája lényegévé avató politikus álljon Macedónia élén.

EREDETI FOTÓ: republika.mk