+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 22. csütörtök, 18:47
Miért pont Magyarországra menekült Nikola Gruevszki, akinek Moszkvában, de Bécsben is lennének pártfogói? Talán éppen a jelentős hasonlóság miatt, ami Orbán Viktorral összekötötte. Az Azonnali ötöt is felsorol!

Miután vélhetően magyar diplomáciai kocsikkal Tiranából Montenegrón és Szerbián át Magyarországra vitt – ha Origo lennénk, azt írnánk: csempészett – egy illegális migránst a magyar diplomáciai kormányzat, felmerülhet a kérdés: miért ide jött Nikola Gruevszki? És miért fogadták be őt ilyen hamar?

 

Sokféle teória ismert, az Azonnali segítségül is sietett mindenkinek a konteógyártáshoz.

 

Putyin szívatja Orbánt, és ő küldte rá Gruevszkit? A NATO teszteli Orbán hűségét, és a hűségteszten elbukott? Gruevszki a volt macedón NATO-nagykövet szerint (amint az Azonnalinak nyilatkozta) rossz macedón bírósági gyakorlat, korrupció és belügyminiszteri inkompetencia miatt utazhatott ki személyivel Albániába? Miért nem vonták be tőle? Miért nem került azonnal előzetesbe, hiszen jogerős ítélet volt már ellene? Esetleg háttéralku született Gruevszki pártja, az Európai Néppárt által fedezett VMRO-DPMNE és a szkopjei balközép kormány között: ha a VMRO-DPMNE megszavazza Macedónia új nevét, akkor pár napnyi futási időt hagynak Gruevszkinek? (A Macedónia körüli névvitáról itt és itt írtunk már.)

 

Mindegyik opció lehetséges.

 

Az azonban, hogy Gruevszki Budapestet választotta, nem csak a magyar főváros bulinegyedével, hanem a magyar kormányfő személyével függhet inkább össze.

 

Gruevszki jó kapcsolatban volt Vlagyimir Putyinnal is, de 2016-os választási vereségéig Sebastian Kurz, akkor még osztrák külügyminiszter is keményen támogatta. (Az, hogy a menekültválság alatt a balkáni útvonalat lezárták, éppen Kurznak köszönhető, aki ezt elérte még 2015 őszén Gruevszkinél.) Moszkva talán nem kellemesebb Budapestnél – bár nyelvileg mindenképp közelebb áll Gruevszkihez –, de Bécs mindenképpen jobb hely, mint a magyar főváros, azaz felmerül a kérdés, miért nem odament Gruevszki.

 

Ennek oka vélhetően az, hogy Kurz nem hülye. Ő Gruevszki mellett állt, amíg azt kívánták Ausztria érdekei (például Gruevszki megalomán főváros-átalakításában az osztrák Strabag egy 55 millió eurós projekt keretétben maga is résztvett), de

 

mihelyt Gruevszki bukott, Kurz átállt az új szkopjei kormány mellé. Idén már kancellárként Zoran Zaev szocdem kormányfő mellett kampányolt a szeptemberi népszavazás előtt.

 

Kurz nem Orbán Viktor: egy konzervatív politikus ő, aki tudja, mi az érdeke, és meddig érdemes elmennie. De nem függ egyrészről annyira Moszkvától, mint Budapest (az ÖVP hagyományosan az osztrák politika oroszellenes pártja); másrészről tudja, meddig érdeke neki a széljobbos duma, de ő maga nem lovalja bele magát egy széljobbos kereszteshadjáratba. Soros György CEU-ját éppen ezért fogadja be: mert jól tudja, ezzel végérvényesen bebetonozza Bécs közép- és délkelet-európai vezető szerepét. Bécs már nem csak gazdaságilag, pénzügyileg, kulturálisan, de tudományosan is a térség fővárosa lesz a CEU átköltözése után.

 

Orbán azonban függ Moszkvától (azaz bőven lehet, hogy Putyin kérését teljesíti, vagy éppen egy NATO-hűségteszten bukott el), másrészről illiberális megalomániájába jól belefér az a retorika – amit a lakájmédiája tol is –, hogy Gruevszki „Soros-üldözött“.

 

Magyarország a kommunizmus idején szélbalos terroristák pihenőpályája lehetett, most pedig illiberális diktátorok előtt nyílik meg. Budapest ezzel semmit se nyer, legfeljebb csak Moszkva. De Orbán eddig se a hazája, hanem rögeszméi és egy másik nagyhatalom érdekében politizált.

 

Gruevszkivel pedig jelentős hasonlóságok állnak fenn, amelyek magyarázzák Gruevszki és Orbán döntését. Még nyáron – igen nagy bírósági sikerrel – megnéztük a Franjo Tuđmannal fennálló hasonlóságokat, nézzük most az öt legfőbb közös tulajdonságot Gruevszkivel!

 

1. Gruevszki is polgári arcéllel indult

 

Gruevszki 2006-ban ugyanúgy fiatalon – harminchat évesen – került Macedónia élére, mint Orbán Viktor 1998-ban. Mindketten a szájszagú, keletbarát utódpárttal szembeni nyugatos, polgári dinamizmust képviselték. Gruevszki mögött állt az EU, az USA, a NATO.

 

2. Korrupció és hatalommánia

 

Idővel azonban kiderült róla is: a politikai hatalmat csupán azért akarta, hogy gazdasági vagyonhoz jusson. Kormányzását korrupciós ügyek sora kísérte – amelyek közül a legköltségesebb a Szkopje2014 nevű projektre kidobott több mint egymilliárd euró. Gruevszki körül kialakult egy ottani „nemzeti burzsoázia”, amely az állami megrendelésekből, megalomán építkezésekből gazdagodott.

 

3. Nemzeti giccs

 

Gruevszkit és Orbánt a közös ízlés is összeköti: mindketten szeretik szóban és épületben egyaránt a giccset, főleg ha az nemzeti. A Szkopje2014 projekt, amelynek keretében rossz minőségű Disneylanddé változtatta a balkáni ország modern belvárosát Gruevszki, ennek legjellemzőbb példája.

 

Szkopje mai belvárosa – miután a macedónok lakta rész az 1963-as földrengésben megsemmisült teljesen – az albánok és törökök lakta óváros. A macedón lakta rész modern, jugoszlavista épületekkel van teli, amelyeket 1963 után húztak fel. Gruevszkit egyrészről zavarta ez – holott Titónak köszönhetően a kor neves nemzetközi építészei vettek részt Szkopje újjáépítésében –, másrészről nem tudta elviselni, hogy így a történelmi belváros az albán óváros maradt.

 

Belekezdett egy teljesen hibbant projektbe: a 2010-es években elindította a Skopje2014 projektet, amelynek keretében felépült mára egy olyan városrész – giccses épületekkel, történelemhamisító szobrokkal, stb. –, amelyet úgy képzeljük el, mintha Orbán az egész pesti belváros helyén az ízléstelen Nemzeti Színház stílusában húzott volna fel rossz minőségű épületeket, teli szórva alumíniumszobrokkal.

 

4. Történelemhamisító nacionalizmus

 

Míg a magyarság ezeréves – elvégre mit számít, hogy az ország a 16. században elvesztett szuverenitását a trianoni szerződéssel nyerte vissza –, a macedónok még idősebbek: több ezer évesek. A hellén macedónokra, azaz Philliposzra és fiára, Alexandroszra is igényt tart a gyakorlatilag bolgár dialektust beszélő, ilyen névvel a 19. század végétől, de leginkább csak a titói Jugoszláviában illetett macedón (makedón) nép. De a Nagybolgár Birodalom is természetesen macedón volt.

 

Ennek tiszteletére Szkopje főterén Alexandrosz szobra áll, vele szemben Philliposzé, de több bolgár cár is – mint macedón cárok – megvannak örökítve. Aki nem tudná: az egész cirillbetűs írás, ahogy a bizánci Cirill és Metód szerzetesek, szintén macedónok voltak.

 

A névvita miatt eleve frusztrált kis Macedóniában jól hatott Gruevszki sérelmi nacionalizmusa, amely egy nevetségesen túlpörgetett Alexandrosz-kultuszban kulminálódott: a reptér, az onnan bevezető út, főtér, minden-minden a hellén hódító nevét viselte. Gruevszkinek a magyar sérelmi, frusztrált nacionalizmus és annak nyelvi és építészeti giccse nagyon is ismerős közeg lesz.

 

5. Geopolitikai pávatánc

 

Gruevszki már Orbán előtt is pávatáncos volt, 2006-ban kezdte: először az USA és az oroszok között akart lavírozni (az USA-nak Macedónia hihetetlenül fontos, nem véletlenül van a Balkán legnagyobb USA-nagykövetsége, a város felett erődítményként trónolván, Szkopjéban, és nem véletlenül ragaszkodik Washington a görögökkel való névvita mihamarabbi megoldásához és ezzel Macedónia NATO-felvételéhez).

 

Idővel Gruevszki azonban belátta:

 

a korrupció mindig könnyebben megy egy nacionalista, illiberális látszatdemokráciában, mint egy liberális demokráciában,

 

azaz egyértelműen közeledett Moszkvához. Vele szemben pedig – amint a Magyarországon is mára megújult utódpárt – az ottani posztkommunisták jelentették aztán a nyugati elköteleződést.

 

Zoran Zaev kormánya azonban instabil: ez a szeptemberi népszavazáson is megmutatkozott, ahol nem volt meg a szükséges részvétel, és az alacsony, érvénytelen népszavazáson is a névváltozás csak az albánoknak köszönhetően, akik az ország negyedét teszik ki, jött több igen, mint nem voks.

 

Gruevszki Budapesten várhatja ki, hogy esetleg Zaev megbukjon otthon. A VMRO-DPMNE ugyanis továbbra is erős párt; a Radio Sloboda Evropa szerb-horvát adása által megkérdezett szkopjei járókelők közül is többen inkább pozitívan nyilatkoztak Gruevszkiről. Orbánnak pedig fontos, hogy Zaev nyugatbarát politikájának bukásakor egy ideológiailag hozzá közel álló, a korrupciót szintén politikája lényegévé avató politikus álljon Macedónia élén.

 

Orbánnak nem Macedónia, hanem Gruevszki fontos. Az osztrák Kurznak viszont addig számított csak Gruevszki, amíg a neki fontos Macedónia élén állt – ezért nem is fogadta őt Bécsben menekültként.

 

EREDETI FOTÓ: republika.mk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha hihetünk az exit polloknak, a 2019-es EP-választás első csatáját a mainstream erői nyerték a szélsőjobbal szemben.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás