+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2018. november 7. szerda, 19:00
Visszaszerezték a demokraták az amerikai törvényhozás alsóházát, a képviselőházat. De van-e ennek bármi jelentősége? Milyen lesz Trump ciklusának következő két éve? Milyen hatása lesz a félidős választásnak a következő elnökválasztásra? Kaló Máté Amerika-szakértővel elemeztük a félidős választás eredményeit.

A demokraták ünnepelnek, hogy a képviselőházi többséggel végre helyreállíthatják a fékek és egyensúlyok rendszerét az amerikai törvényhozásban. A republikánusok is ünnepelnek, mert megőrizték, sőt, növelték a befolyásukat a szenátusban. Most akkor mindkét oldal nyert, vagy inkább senki se veszített?

 

Az biztos, hogy a pártok relativizálni fogják az eredményeket. A fékek és egyensúlyok rendszere sem állt most helyre, annak ugyanis bármilyen kongresszusi és fehér házi felállásnál működnie kell. Ez a kijelentés csupán költői túlzás. Mindenesetre úgy látom, hogy a most kialakult erőviszonyok nem lesznek túl produktívak. Nagyfokú megosztottság uralja ugyanis az amerikai politikát, a kongresszusi képviselők, szenátorok között a pártokon átívelő együttműködésre minimális a hajlandóság.

 

Így a mostani helyzetben a két párt képviselői egymást fogják okolni mindenért, amit nem sikerül keresztülvinni a kongresszuson.

 

Ilyen lesz például az Obamacare visszavonása, illetve a különböző költségvetési tervezetek elfogadtatása.

 

Jelentős adócsökkentések voltak ugyanis az elmúlt évben, a másik oldalról meg nőttek a kiadások. Ez megnöveli a szövetségi költségvetés hiányát. Ha az így deficitessé váló szövetségi költségvetés eléri a törvényben meghatározott adósságplafont, akkor az finanszírozhatatlanná válik. Hogyan lehetne korrigálni a deficitet? Egyfelől úgy, hogy a bevételeket növeljük, például adónöveléssel. Trump és a republikánusok semmi ilyesmibe nem mennének bele. Másfelől a kiadások csökkentése lehetne megoldás. Viszont miből lehetne elvenni? A szociális ellátórendszer kiadásaiból. Ez meg a demokratákat érintené kedvezőtlenül, hiszen ők pont azt hirdetik, hogy ezeket a forrásokat védik meg a trumpi politikától. Valamilyen fokú engedményekre mindeképpen szükség lesz mindkét oldalon, hogy ne csődöljön be az amerikai költségvetés.

 

Megtörténhet ez a csőd, készülhetünk a következő leállásra?

 

Előfordulhat. Az elmúlt időszakban ez is egyfajta fegyverré vált a politikusok kezében. Például az elnök nem írja alá a költségvetést, és engedi, hogy pár napig leálljanak a nemzeti parkok, a múzeumok, a washingtoni ellátórendszer, ezzel gyakorolva nyomást a politikai ellenfeleire.

 

 

Trump dolga tehát megnehezülhet a törvényhozásban, viszont még mindig ott van a kezében a rendeletalkotás eszköze. Ezzel mit érhet el?

 

Ideális esetben a kongresszus hozza a törvényeket, amiket a végrehajtó hatalom végrehajtat. Bizonyos területek viszont, mint a külpolitika, a környezetvédelem, az energiapolitika vagy az oktatás a Fehér Ház fennhatósága alá tartoznak, és itt számíthatunk rendeleti kormányzásra.

 

Ezeket leszámítva a rendeleti kormányzás viszont csak részleges mozgásteret biztosít az elnöknek. Éppen a bevándorlási helyzet kapcsán láthattuk ennek példáját.

 

Trump kijelentette, hogy rendeleti úton szüntetné meg, hogy automatikusan állampolgárságot kapjanak a nem amerikai állampolgárságú emberek gyerekei, még akkor is, ha amerikai földön születnek. Aztán visszaszóltak neki a kongresszusból, hogy bocsánat, de azért ezt nem teheted meg. És azért gátat szabhat a rendeleti kormányzásnak a politikai ellenfél is. 2010 után Obama is próbálkozott rendeletekkel irányítani Amerikát, a republikánusok pedig olyanokat kezdtek el mondani, hogy „Obama királyként uralkodik”, vagy hogy „ez már zsarnokság”. Ez nyilván túlzás volt akkor is, politikai károkat viszont képes volt okozni a demokratáknak.

 

Az egyik jelentőségét az adta ennek a választásnak, hogy a demokraták képesek lesznek-e impeachment eljárás alá vonni az elnököt. Ez most megtörténhet a képviselőházi demokrata többséggel. Valós veszély lehet, hogy Trump tényleg megbukjon ilyenformán?

 

Ez leginkább Robert Mueller különleges megbízotton, volt FBI-igazgatón múlik.

 

Ha ő talál valamilyen szilárd bizonyítékot az általa vezetett nyomozásban a 2016-os Trump-kampány és az orosz politika közti együttműködésre, akkor nem kizárt egy sikeres impeachment Trump ellen. Enélkül viszont nem valószínű.

 

A demokraták valóban képesek a képviselőházban elindítani az impeachmentet, ám azt a szenátusban minősített többséggel kellene megszavazni, ami nem reális forgatókönyv jelen tudásunk alapján. Másfelől az sem biztos, hogy a demokratáknak előnyös lenne egy sikeres impeachment, amivel feltüzelnék a republikánus szavazókat.

 

Mostanra Trump már trumposította annyira a Republikánus Pártot, hogy ne jelentsen neki akadályt a saját pártja? Hiszen az Obamacare teljeskörű eltörlése éppen Trump belső ellenzékén bukott meg.

 

Mondhatjuk, hogy Trumpé a párt, mert a szavazók őt tartják a párt vezetőjének.

 

Kijelenthetjük akkor, hogy a republikánusok nem fognak próbálkozni elgáncsolni Trumpot a 2020-as elnökjelöltségért folytatott republikánus előválasztás során?

 

Trump finoman szólva sem egy népszerű politikus, rendre negyvenöt százalék alatt van a támogatottsága, és valószínűleg nagyon népszerű két év múlva sem lesz. Mégis azt látjuk, hogy népszerűtlen elnökként, aktív szerepet vállalva a félidős választási kampányban sem süllyesztette el a republikánus hajót.

 

Tehát mondhatjuk, Trump kiállta a próbát: végig lehet vele vinni 2020-ban is egy kampányt.

 

A politikusok viszont önérdekkövetőek, az a céljuk, hogy újraválasszák őket, így nyilván a választóik érdekét fogják képviselni. Ha ez nem esik egybe a trumpi politikával, könnyen lehet, hogy ellene fog annak menni, nem csupán egy demokrata, de akár egy republikánus politikus is. Vagy fordítva: támogathatja a kongresszusban egy demokrata is Trumpot, ha az egyéni érdekei ezt diktálják. Ennek viszont ellene hat az a nagymértékű polarizáció az amerikai politikában, amit már említettem.

 

Mi enyhíthetné ezt a polarizációt?

 

Például a politikailag önkényesen megrajzolt választókerületek határainak módosítása. Ez az úgynevezett gerrymandering persze nem csupán Amerikára jellemző. Ilyen gerrymandering például az, ha olyan választókerületet alakítunk ki, amin belül egy bizonyos politikai erő szinte képtelen elveszíteni a választást. Ekkor a harc nem az egyes pártok, hanem a favorizált párt jelöltjei között alakul ki, akik minél erősebb, keményvonalasabb, karakteresebb pozíciót igyekeznek majd elfoglalni.

 

Azaz a politikai harc a széleken lévő szavazókért fog folyni.

 

Ezzel szemben, minél inkább a demokraták és a republikánusok közötti versengést lehetővé tevő körzeteket alakítanának ki, annál inkább a középen lévő szavazókért folyna a verseny. Ez segíthetne abban, hogy az amerikai politika ne a szélsőséges álláspontok mentén polarizálódjon.

 

 

Obama nagyon hangsúlyosan megjelent a félidős választási kampányban. Szokatlan, hogy egy már hivatalban nem lévő elnök ennyire belefolyjon a választásba?

 

A modernkori amerikai politikában megszokott, hogy volt elnökök részt vesznek a politikai kampányokban. Az viszont, hogy két évvel az elnöki székből történő távozása után valaki ennyire húzószerepet vállaljon, az egy kicsit meglepő. Ennek oka az is valószínűleg, hogy Obama népszerű politikus volt, a távozásakor mért támogatottsága még Ronald Reaganét is felülmúlta. Ilyen mutatókat senki nem tud produkálni jelenleg a demokraták közül, akik soraiban most sok az idősebb politikus. Ők viszont nem igazán karakteresek.

 

Sok hír szólt arról, hogy rekordösszegű kampánytámogatás érkezett a demokraták kampányára. Hogyan tudtak ennyi pénzt összekalapozni?

 

Csak úgy pénz nem fog érkezni, és a demokraták sem szülik a dollárokat. Pénz akkor érkezik egy kampányba, ha az azt adó úgy véli, hogy a pénze megtérül. Ezek a donorok fontosnak tartották, hogy Trump ellen kiálljanak, és ezért kinyitották a bukszájukat.

 

Akkor viszont az adományozók valójában nem a demokraták melletti kiállásként költöttek a kampányra, hanem a republikánusok és Trump ellenében. Nem valami mellett álltak ki, hanem valami ellen.

 

A kétfajta motiváció kimenete ugyanaz. Úgy látom, nagyon sok érdeksérelemmel járt az elmúlt két év. Akit például súlyosan érint Trump vámháborúja, annak ez egy eszköz arra, egy lépés afelé, hogy ez a politika megszűnhessen. De nagyon sok forrást kaptak a republikánusok is. Akik például az adóreformból jelentős hasznot húztak, azok egy része visszaforgatta a pénzt a republikánus kampányba. Ebből nem is csináltak nagy titkot.

 

Illetve mindkét pártnál fellelhetőek azok a névtelenül és mértéktelenül érkező, átláthatatlan források, amiket a dark money kifejezéssel szoktak leírni. Kampányolnak persze sokan a dark money ellen, de egyelőre nem biztató a helyzet.

 

Obama a kampány során arról beszélt, hogy a mostani választás tétje sokkal nagyobb, mint amikor 2008-ban megválasztották. Ez csak a hyperól szólt, vagy volt igazsága is benne?

 

Szinte minden voksolás előtt elhangzik, hogy ez „életünk legfontosabb szavazása". Sok választópolgár ingerküszöbe egészen magasan van, és ez az egész hiszterizálás az ő elérésüket szolgálja.

 

Alapvetően mindegyik párt riogatja a saját szavazóit. Részben ennek is köszönhető, hogy az idei választáson az átlagosnál jóval magasabb volt a részvétel, ami önmagában akár pozitívum is lehetne.

 

Az amerikai társadalom megosztottsága ugyancsak közrejátszott, hiszen a felfokozott hangulatban még inkább elmennek az emberek szavazni. A demokraták sikerrel vonták be az átlagon aluli részvételi mutatókkal rendelkező csoportokat, a republikánusok viszont alapból szívósabb szavazók, jóval ritkábban maradnak otthon. A győzelem íze lehetett volna édesebb a demokraták számára, de a republikánusok is tudtak fejlődni.

 

 

Hol voltak igazán nagy meglepetések?

 

Elég kiélezett harcok voltak a kormányzóválasztások tekintetében olyan kulcsállamokban, mint Florida vagy Ohio. Mindkét helyen a republikánus jelölt tudott nyerni. Nem túl szép kampányokban, de a sikerük komoly fegyvertény. Ez azért is fontos, mert a tagállami adminisztrációnak meghatározó szerepe lehet az elnökválasztás tekintetében. A képviselőház tekintetében a demokraták ugyan lenyomták a republikánusokat, de nem sikerült két vállra fektetni őket. Trump-párti államokban pár demokrata kézen lévő mandátumot sikerült is megszerezniük a republikánusoknak.

 

A demokraták viszont – kis túlzással – csak fejlődni tudtak, és hoztak is vissza pár helyet. Nevadában, Illinoisban és Új-Mexikóban megszerezték, Coloradóban pedig megtartották a kormányzói pozíciót. Sőt az egyik legnagyobb mumusukat, a wisconsini Scott Walker kormányzót is sikerült elmozdítaniuk. A mély vörös, erősen republikánus, nagyon konzervatív Kansasben is tudott egy demokrata nyerni. Vannak ellenpéldák is persze. Massachusetts és Maryland liberális, demokrata államok, de újraválasztották a népszerű republikánus kormányzókat. Vermontban, ahol a baloldali ikon, Bernie Sanders az egyik szenátor több, mint egy évtizede; egy republikánus kormányzót választottak meg elég magabiztos arányban. Ez bizakodásra adhat okot a nagy polarizációban.

 

Említette, hogy a kormányzóknak jelentős befolyásuk van az elnökválasztás kapcsán. Miben nyilvánul ez meg pontosan?

 

Az államok választják meg az elnök személyéről döntő elektorokat. Az, hogy ez milyen rendszerben történik, állami szabályozáson alapszik, de a helyi végrehajtó hatalom, az adminisztratív szerv az, amely lebonyolítja a választásokat. Ők értelmezik a vonatkozó szabályokat. De nemcsak a kormányzó személye, hanem az állami igazságügyi miniszter szerepe is fontos. Számos államban van arra példa, hogy kevés szavazóhelyet tartanak fent, korlátozzák, hogy milyen igazolványokat fogadnak el a személyazonosság megállapításakor. De a választási regisztráció kapcsán is saját szabályokat hoznak.

 

Sok szavazatról dönthet tehát a helyi adminisztrációk színezete. Kulcsállamokban ez akár döntő jelentőségű is lehet.

 

Az illegális bevándorlás kérdése mennyire volt meghatározó a mostani eredmények szempontjából?

 

Ez a téma rendkívül fontos a republikánus szavazók számára. Jelenleg azonban még nem lehet megmondani, hogy mennyire befolyásolta a választás végkimenetelét. Az illegális bevándorlás sulykolásával legitimálja a Fehér Ház feje a választók szociális létbiztonsággal kapcsolatos félelmeire alapozó politikáját, ami a magyar választó számára is ismerősen csengő szlogeneket használ: a bevándorlók elveszik a munkánkat, a kultúránkat, megerőszakolják a gyerekeinket, de persze néhány jó ember akad köztük.Trump – jó érzékkel – pont ezzel a retorikával jelentkezett be az elnökségért 2016-ban.

 

A probléma az, hogy az illegális bevándorlás kérdése leginkább politikai bunkósbotként szerepel. A megoldásra viszont nem igazán került sor.

 

A Trump által megígért határfal felépítésének finanszírozását eddig sem sikerült elintézni, egy demokrata többségű képviselőházzal pedig igencsak valószínűtlen.

 

De ez akár jó is lehet a kormányzatnak, hiszen a 2020-as kampányban majd mutogathatnak a demokratákra.

 

Az amerikai-magyar kapcsolatokra kihathat a demokraták előretörése?

 

Jelenetős különbség nem valószínű a mostani viszonyhoz képest. A magyar kormánykommunikáció szerint az új kormányzattal jók a kapcsolatok. Ezt csekély mértékben befolyásolja, hogy a képviselőházban melyik párt van többségben. Az amerikai-magyar kapcsolatok szempontjából az a döntő, hogy a Fehér Házban és a külügyben kik ülnek. A CEU kapcsán egy pártok fölött álló amerikai érdekről van szó, így ott sem várható változás. Az erőviszonyok részleges átrendeződése egyedül a magyar kormány lobbitevékenysége tekintetében számíthat, de ez eddig se volt túlságosan hatékony.

 

INTERJÚFOTÓK: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jönnek a fapadosok téli akciói, úgyhogy mindenki vegyen jó vastag kabátot! Pár óra kínszenvedés után már meg is léptünk az országból egy kicsit.

Robert Habeck gondoskodik arról, hogy a német nagykoalíció már csak nevében legyen nagy.

Most már minden dátumot magunk mögött hagytunk, ami gátolt volna abban, hogy friss újborokat igyunk. Már piacon a 2018-as évjárat termése!

Sőt, a széntüzeléses erőműveket is. Sőt, 2050-re átállnak teljesen megújuló energiára.

Megmutatjuk a hét videóját, amit valahol Romániában vett fel egy térfigyelő kamera.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Temesváron, november 16-18. között a vicces nevű Rovinhud fesztiválon! Az Azonnali ott lesz.

Ez már BP: kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Vázlat egy új politikához, Írók boltja, november 27-e.

DrMáriás kiállítását Orbán, Soros, Putyin és Trump ihlette. Meg még sokan. Megnyitó november 27-én az A38-on.

Ezt is szerettétek

Te hogy rövidítenéd Toroczkai László szélsőjobbos mozgalmának nevét?

Majdnem teljesen kész a december elsejei centenáriumra épülő katedrális a bukaresti parlament mögött.

Visszaszerezték a demokraták az amerikai törvényhozás alsóházát, a képviselőházat

Twitter megosztás Google+ megosztás