+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2018. november 7. szerda, 12:01
Bizonytalan ideig még biztos nem lesz elektronikus jegyrendszer a BKV-nál. A projekt azért is késhet, mert Dabóczi Kálmán kemény, és ellenáll az üzleti érdekeknek – mondta saját magáról Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója. Dabóczi szerint a BKK korábban „elcseszett” szerződést kötött.

Vajon mikor lesz elektronikus jegyrendszer Budapesten? Mint szerdán kiderült: nem mostanában készül el a Rigó névre elkeresztelt projekt. Hogy miért? Adjuk át a szót a BKK vezérigazgatójának, Dabóczi Kálmánnak:

 

„Miért csúszik a projekt? Nagyon egyszerűen tudnék úgy is fogalmazni: egész addig, amíg Dabóczi Kálmán kemény, és beleáll, és nem hajlandó a főváros érdekei ellenére gazdasági és üzleti érdekeket érvényesíteni,

 

addig bizony keményen bele fogunk állni és olyan elemeket fogunk csak beeengedni a szállítói szerződés módosításába, ami jogcím tekintetétben, megalapozottság tekintetétben vállalható minden szereplő számára” – mondta a vezérigazgató saját magáról egyes szám harmadik személyben a főváros városfejlesztési bizottságának rendkívüli ülésén szerdán.

 

Elmondta: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a szállító cég, a Scheidt&Bachmann szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogy azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje.

 

„Ez nem a szerződés felbontását jelenti jelen állapotban, hanem azt, hogy ezzel kapcsolatos előkészítő egyeztetéseket, konzultációkat a hitelszerződésben rögzített módon a BKK megkezdi”

 

– mondta, hozzátéve, hogy ezt a BKK az elkövetkező egy-két hétben megkezdi, és ennek sokféle kimenete lehet. Például akár szerződésbontásra (ami több éves jogvitát eredményezhett) és szállítóváltásra is sor kerülhet, de ezt a BKK szeretné elkerülni, „mert az a projekt eredeti futamában elég komoly törést tudna eredményezni, de a főváros érdekei az elsődlegesek”.

 

Ki kötötte az „elcseszett” szerződést?

 

Dabóczitól beszámolója után többek közt megkérdezték, hogy „ezt az elcseszett szerződést ő kötötte-e meg, vagy ezt már megörökölte”.

 

„Azt a kifejezést nem használtam, bár tartalmilag egyetértek vele, valóban, ez nem egy előnyös szerződésrendszer, ami kialakult” – válaszolta a BKK vezérigazgatója. Példaként említette, hogy a projektet hitelező EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) olyan szerződésmódosításokat szeretne az általa jóváhagyott szerződésben érvényesíteni, amelyeket korábban nem kért. A szerződést egyébként nem ő kötötte, mostanra viszont összeállt egy olyan átfogó módosítójavaslat-csomag, ami az anomáliákat rendezi.

 

„Én se sikerként élem meg, bevallom, nekem is egy hihetetlen terhes folyamat, hogy egy szállítóval ilyen nehéz egyezkedni”

 

– mondta további kérdésre.

 

Azzal folytatta, hogy az a jó híre, hogy az ő kompetenciahiányát a főváros most elkezdte kipótolni, mivel Tarlós István főpolgármester is érzékelte, hogy nyáron eljutottak arra a pontra, ahol Dabóczi már „nem tudja tovább tolni” és nem tudja hatékonyabban egyedül érvényesíteni a főváros érdekeit. Ezért Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes vezetésével létre jött egy öttagú bizottság, ami nagyobb súlyt adva próbálja képviselni a fővárost a szállítókkal szemben. „Én se szeretem a kudarcos történeteket, ezért vért izzadva mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy mentsük legalább ezt a szerződéses állapotot”.

 

És hogy mikor használhatják a budapestiek az elektronikus jegyrendszert? Arra konkrétumot nem tudott mondani: arról beszélt, a mostani forgatókönyv szerint 2019 feburájára ígérték a BKK-nak szállítói szinten, hogy egy szűkebb kör által használható tesztrendszerrel kész lesznek,

 

és 2019 őszétól lehetne olyan funkciója a rendszernek, ami sokkal tágabb utazóközönségnek is elérhető lenne.

 

Ám ezeket a határidőket nyilván befolyásolhatja, ha lesz szállítóváltás. Hogy a város mikor tud teljes körű rendszert látni, erre a választ a hármas metró felújítása végén tudják megadni, mert addig nem lehetséges a teljes körű zártkapus rendszer bevezetése. Sőt, például a hármas metró felújítása miatti pótlás azt eredményezi, hogy „nem lehet csak úgy kiszedegetni száz járművet, hogy mi most szerelünk egy nagy futamban”, hanem azt csak nagyon fegyelmezetten lehet megtenni. Ráadásul a járműszereléssel kapcsolatos előírások is megszigorodtak időközben (például a veronai buszbaleset miatt).

 

De Dabóczi szerint olyan dolgok sem könnyítik meg a projekt kivitelezését, mint hogy a szállító még korábban sosem végzett ilyen komplex fejlesztési projektet, vagy az, hogy olyan nemzetközi partnereket is bevont, például ázsiai partnert,

 

ahol az időeltolódás miatti kommunikációs nehézség sem könnyítette meg a projekt dolgát.

 

Ugyanakkor elmondta: olyan forgatókönyv nincs, hogy az egészet „kikukázzuk” és újrakezdjük a projektet, annál sokkal több „értékesen hasznosuló rendszerelem” készült el.

 

Az Azonnali szerette volna Dabóczi Kálmánt kérdezni a bizottsági ülés után, de a BKK vezetője azt mondta, nem nyilatkozhat, csak a BKK kommunikációs osztályán keresztül lehet tőle interjút kérni.

 

NYITÓKÉP: BKK / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás