Mi kell ahhoz, hogy Puzsér Róbert komolyan vehető jelölt legyen?

Puzsér egyelőre alkalmatlan és túl sokaknak vállalhatatlan is a főpolgármesteri posztra. De egy szakértő helyettessel és néhány, a nők felé tett gesztussal javíthatna az imidzsén.

Sokak fantáziáját megmozgatta Puzsér Róbert indulása a főpolgármesteri címért. Szokás szerint szélsőségesen eltérő reakciók jelentek meg róla. Pont, mint bármelyik megnyilvánulásáról.

Az biztos, hogy felkavarta az állóvizet. Egy nagyon érdekes elszabadult hajóágyú, aki talán sikeresen széttrollkodja a hagyományos ellenzéket. Lehet, hogy

Különösen tetszik Ceglédi Zoltán káröröme és Soproni Tamás lelkesedése. De számos kommentelő állampolgár is belelkesült Puzsértól, mondván, végre egy izgalmas jelölt. Végre valaki, akiben van tűz, lendület, meg egy érdekes vízió is. És ide már ez is elég nagyon sokaknak. Sokan búcsúztatják az orrbefogva szavazós időket.

A Sétáló Budapest koncepciója nekem is tetszik. És a felvezetés is: ahogy a nagytól megy a kicsi felé. Azaz először egy egymondatos összefoglalót hoz nyilvánosságra, kulcsszavakat, amik megfogják a fantáziát, kvázi lefest egy könnyen elképzelhető és támogatható képet. Meghatározza a célokat, és a szakértő stábra hagyja majd, hogy a részleteket és a megvalósítást kidolgozza. Az már úgyis csak nagyon keveseket érdekel, a választási programok sem szerepelnek az olvasási bestsellerlistákon, nem véletlenül. Ebből a szempontból politikusabb, mint sokan mások, akik jóval régebb óta űzik az ipart.

ha egyáltalán tényleg akar főpolgármester lenni, és nem csak a nevét akarja pörgetni egy újabb felületen.

Puzsér hátrányai

Mert amikor arról beszél, hogy nehogymá’ neki kelljen meggyőznie a szavazókat, köszönjék meg ők neki, hogy rá szavazhatnak (és csak egy kicsit túloztam most), az olyan fokú önsorsrontó arrogancia, amit még a fideszes politikusok legalja sem enged meg magának. Az sem célszerű, hogy azzal kezdi a kampányát, hogy úgyis Tarlós nyer. De ezek csak kommunikációs nüanszok, amiket még le lehet vetkőzni.

Van azonban két dolog, amik, hacsak nem kezd velük sürgősen valamit, erősen gátolják Puzsért abban, hogy valós eséllyel indulhasson a fővárosi versenyen.

lehet támaszkodni a hagyományos rajongótáborra és néhány tíz százalékot bezsebelni, de ahhoz ennél szélesebb koalíciót kell összehoznia, hogy esélye is legyen majd nyerni.

Hasonlítják sokan Trumphoz, és hivatkoznak rá, hogy neki is sikerült nyernie – csakhogy az egy másik közeg. Ott lehetett a partvidéki liberálisokat és a normális konzervatív republikánusokat ellensúlyozni a középnyugati elégedetlen szegény fehérekkel. Ez viszont itt Budapest, egy libsi város, amelyik ötször megválasztotta Demszky Gábort. Itt székel a legendás körúton belüli értelmiség, akik az országos politikában ugyan egyre súlytalanabbak, de Budapesten, már csak ittlakásuk okán is, sokkal jelentősebbek. Nélkülük pedig nem fog menni.

Miért alkalmatlan?

Puzsér alkalmatlan, mivel

apparátust irányítani, kormánnyal harcolni (ami egyébként lehetne támadási pont, az elődje, minden önpromó ellenére, pocsékul muzsikált e téren), közgyűlést levezetni, satöbbi. Nem is tűnik úgy, mint akinek lenne hozzá kedve.

A jó hír, hogy nem is muszáj. Ez megkerülhető. Ha már Trumpot hozzuk fel példának, lehet azért tőle tanulni. Itt például Mike Pence esetét, aki Trump (meg az Amerikai Egyesült Államok) alelnöke, és nyilvánvalóan kompetensebb, mint a főnöke. Egy hozzáértő karrierpolitikus, akire Trump végig mutogathatott a kampányban, hogy majd ő fogja intézni az adminisztrációt, míg Donald arra koncentrál, hogy újra naggyá tegye Amerikát.

akiről az igényes választók elhiszik, hogy képes működtetni a fővárost, amíg a főnöke új sétálóutcákat avatgat. Az se lenne baj, ha ez a személy nő lenne, mert azzal már a második problémát is tudja kezelni, vagy legalábbis javítani rajta. Elmondása szerint már megkezdte ennek a személynek a keresését. Kiderül, mire jut vele.

Miért vállalhatatlan?

Vállalhatatlansága leginkább a femfób megnyilvánulásaiból tűnik ki, de igazából egészében egy harsány, nárcisztikus ripacsként viselkedik. Persze, választékosan fogalmaz – mégiscsak bölcsész –, de akkor is gyakran csak szépen csomagolja be az alpáriságot. Mint amikor Mérő Veráról posztolt egy kacifántos leírást arról, hogy kiverte rá. Na, az ilyen megnyilvánulásokat kéne mihamarabb elfeledtetni.

Ez utóbbi nem értékítélet, egyszerűen tényleg nem szakmabeli a politikában, még ha a celebvilág és politika egybemosódik is manapság.

Jó celebből önmagában nem lesz jó politikus és vice versa

Ez összességében tuti nem teszi alternatívává Puzsért a budapesti szavazók nagyon nagy, egyébként megszólítható részének szemében. Pláne, hogy annak a nagy résznek egy szintén jelentős hányada nő, és őket bizony zavarhatják Puzsér megnyilvánulásai, akármit is mond saját magáról és viszonyáról a nőkhöz. A lényeg a percepció, és róla most nagyon erősen egy nőgyűlölő képe él egy kritikus tömegben. Ezt a kritikus tömeget kell megnyerni, vagy legalábbis megenyhíteni irányába.

Politikus vagyok, nem PR-szakértő, ezért a részletekbe nem megyek bele (ahogy Puzsér sem a víziójával), de egy mondatban összefoglalhatom ennek a második teendőnek a lényegét: Puzsérnak olyan arcélt kell építenie mostantól hónapokig magának, hogy az akár még pár hardcore feministát is arra indítson, hogy nyilvánosan kiálljon mellette.

Sőt, a legjobb, ha konkrétan ezt sikerül is elérni, de ez most eléggé esélytelennek tűnik. Pedig ha sikerül felraknia magára egy enyhébb hangfogót, kicsit szakmaibban megnyilatkozni néha, és gesztusokat tenni a nők és a feminizmus felé (mondjuk úgy leülni egy feministával, hogy nem agresszívan levitatkozni akarja a színről, hanem „csak” megismerni a másik felet),

Minden más ezután jön, és azokra tényleg ott a Mastercard.

A szerző a Momentum Mozgalom tagja, a cikk viszont a saját véleményéről szól, nem a Momentuméról. Még több Szarvas Koppány Bendegúzt itt olvashatsz az Azonnalin!