+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. október 20. szombat, 20:52
Bíró kollégák, most rajtatok a sor. Ne jussunk el odáig, hogy az ügyvédeknek bojkottott kelljen hirdetni! – írják az ügyvédek a petícióban.

Október 15-e óta a hetedik alkotmánymódosításnak köszönhetően alkotmányos szinten van betiltva a hajléktalanság, amit egyébként sok helyen már eddig is önkormányzati rendeletben tiltottak. Most az összhang kedvéért a szabálysértési törvénybe is beleírták, hogy aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el, és ezért elzárás vagy közérdekű munka jár.

 

A szabályozás miatt ügyvédek online petíciót indítottak. A petíció ötletgazdája és útnak indítója Ésik Sándor, aki pénteken az Azonnalin már megírta: a hajléktalanok nem követtek el bűncselekményt azzal, hogy az utcára kerültek, ha pedig a törvény azt mondja, hogy ez bűn, akkor az a törvény rossz, meg kell változtatni.

 

ÍGY SZÓL A PETÍCIÓ SZÖVEGE:

 

„Az ügyvédi hivatás egyik legszebb pillanata, mikor az ügyvéd a bíróságon szólásra emelkedik, és ahogy a régi rómaiak mondták, »solemnis verbis«, vagyis ünnepélyes szavakkal szól. A magyar tárgyalókban ez a felszólalás hagyományosan így kezdődik: »Tisztelt Bíróság!«

 

Mi, a levél aláírói, azonban nehéz helyzetben vagyunk.

 

A »hajléktalanok méltósága« érdekében hozott szabálysértési szabályok bírósági alkalmazása ugyanis olyan határokat lép át, amelyek után nehéz bármilyen bíróságon is a »Tisztelt« szót használni.

 

Ezek a szabályok eleve rosszak, és nem lett volna szabad megszületniük. Az államnak valóban feladata emberiességi, köztisztasági, közegészségügyi okokból segíteni bajba jutott honfitársainkon. Valóban vannak olyan helyzetek, amelyek megkövetelik a szép szónál határozottabb eszközök használatát. Csakhogy sem a rendőrség, sem a büntető igazságszolgáltatás nem arra való, hogy helyettesítse a megfelelő szociális ellátórendszer, a bajba jutott embereket segítő állami és önkéntes szervezetek munkáját.

 

A hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet. A szegénység és a reménytelenség végső állapota, ahonnan számtalan embernek már nincs visszaút. A jogrendszer legfeljebb keretet adhat ahhoz, hogy ezeket az embereket a talpra állásban segítse, és ez nem korlátozódhat arra, hogy száz évvel ezelőtti elvek szerint egy kényszermosdatással és a zsúfolt szállókra zsuppolással »oldja meg« a dolgot. Évtizedek óta tudományos kutatások haladták meg ezt a szemléletet, és Magyarországon is évtizedek óta vannak szakemberek, akik megfelelő támogatás és megbecsülés mellett nagyon hatékonyan tudnak segíteni a bajbajutottakon. Ha hagyják őket dolgozni.

 

A jogalkotó rossz szabályt alkotott. Ez a világon mindenütt előfordul, és normális, demokratikus országokban megvan a módja a korrekciónak. A bíróság lehet bátor, és mondhatja maga, hogy a cselekmény márpedig nem veszélyes a társadalomra. Vagy lehet formális és felfüggesztheti az eljárást és az Alkotmánybíróság elé utalhatja az ügyet.

 

És itt van a mi dilemmánk. Azt látjuk ugyanis, hogy

 

a bíróság nemhogy nem észleli, hogy ártatlan embert ítél el, hanem azt az alapvető, minden ügyben, minden bírót kötelező szabályt sem sikerül megtartania, hogy a vádlottat nem alázzuk meg.

 

Az ügyvéd első gondolata is az, hogy köszönöm, én ebben nem veszek részt. Bojkottálni kell ezt az egészet, aztán oldja meg a bíróság kötelező védős ügyben ügyvéd nélkül, ha tudja. De ez csak az első gondolatunk lehet. Az ügyvéd dolga az, hogy a védence mellett álljon. Úgy, ahogy nagyrabecsült és minden tiszteletet megérdemlő kollégáink tették az eddigi eljárásokban.

 

Itt az ideje a színvallásnak. Itt az ideje annak, hogy a bíróság, amely bámulatos leleménnyel alkalmazza a jogszabályt, ha egy kellemetlen eljárási buktató fölött kell elsiklani, itt is kreatív legyen. A jogállamot nemcsak akkor kell védeni, amikor az Országos Bírói Tanács törvényes működéséről van szó. Akkor is védeni kell, amikor majd embereket ítélnek elzárásra, mert szegények.

 

Az ügyvédség a bírák érdekében is megszólalt és mi, a levél aláírói ezt tesszük most hajléktalanságra jutott embertársaink érdekében is. 

 

Bíró kollégák, most rajtatok a sor. Ne jussunk el odáig, hogy az ügyvédeknek bojkottott kelljen hirdetni. Jogászok vagyunk, mindannyian,

 

kivétel nélkül arra esküdtünk, hogy a Törvény útján fogunk járni.

 

De az eskünkben szó van az Igazságról is. És, kedves bíró kollégák, mindannyian tanultunk Gustav Radbruchról és az ő híres formulájáról, amely a Törvény és az Igazság viszonyáról szól. Itt az idő, hogy alkalmazzuk. Tisztelt Bíróság, lépni kell.”

 

A petíció itt érhető el.

 

Hogy maguk az érintettek mit szólnak a hajléktalanság betiltásához, egy júliusi Azonnali-videóban mutattuk meg nektek:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás