+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. október 16. kedd, 12:29
Andrej Kiska, Szlovákia államfője nem lenne újra elnök. Kormányfő viszont még simán lehet. Megkérdezték a szlovákokat, szavaznának-e rá egyáltalán.

Andrej Kiska 2014-ben óriási meglepetéssel független jelöltként, a második fordulós szavazatok majd' 60 százalékát megszerezve került Szlovákia államfői székébe. A meglepetés azért volt nagy, mert Robert Fico akkori szlovák kormányfőt győzte le a pártfüggetlen vállalkozó.

 

Mivel Kiska csupán első ciklusát tölti, a szlovák alkotmány értelmében 2019-ben újra elindulhatna az elnöki pozícióért. A politikus azonban már májusban bejelentette: nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, mivel szerinte elnöksége megosztja a társadalmat. „A távozásom véget vetne a »politikai konfrontáció korszakának«” – mondta akkor a politikus, aki azóta is lebegteti, távozik-e egyáltalán a politikai életből. Az elnök várhatóan novemberben,

 

az önkormányzati választás után jelenti be, hogy szeretné-e folytatni karrierjét, és ha igen, miként.

 

Ennek apropóján készített a szlovákiai Focus ügynökség közvélemény-kutatást, melyben azt kérdezték az emberektől, hogy „szeretnék-e Andrej Kiskát kormányfőként látni a következő parlamenti választások után?”. A felmérés szerint a többség nem szavazna Kiskára, ha elindulna a 2020-as parlamenti választáson a kormányfői tisztségért.

 

Az 1015 ember megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a szlovákok mindössze 5,6 százaléka szeretné teljes bizonyosággal, hogy Kiska legyen a következő kormány élén. A válaszadók 25,5 százaléka már nem volt ennyire biztos, ők az „inkább igen” lehetőséget jelölték meg a fenti kérdésre válaszolva. Ezzel szemben az emberek 39,9 százaléka biztos benne, hogy nem szavazna a jelenlegi államfőre, 21,7 százalékuk pedig az „inkább nem” opciót választotta. A felmérés szerint így

 

a szlovákok kevesebb, mint egyharmada tudná elképzelni az államfőt miniszterelnökként.

 

Az eredményeket árnyalja, ha azokat a párthovatartozás szerint nézzük. Az ellenzéki pártok közül a liberális-euroszkeptikus párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szavazóinak 54,5 százaléka választaná meg szívesen Kiskát. Ezután következnek a konzervatív OĽANO szavazói: az ő körükben 51,5 százalékos az államfő támogatottsága.

 

Sokkal elutasítóbbak ezzel szemben a kormánypárti választók. A Peter Pellegrini vezette Smer-kormány szavazóinak mindössze 12,6 százaléka tudja elképzelni az államfőt miniszterelnökként. Richard Raši miniszterelnök-helyettes szerint a választóik az elnök megosztó mivolta miatt nem szavaznának Kiskára. A kormánykoalíció másik két pártjának szimpatizánsai azonban nem ennyire elutasítóak: a Szlovák Nacionalista Párt, az SNS szavazóinak körében 25,5 százalék látná szívesen Kiskát kormányfőként, míg a Bugár Béla vezette Híd-Most választóinál ez az arány már 46,6 százalékos.

 

Darina Malová szlovák politológus szerint az eredmények nem olyan rosszak Kiska szemszögéből. Ahogy az Új Szónak elmondta,

 

parlamenti választásról beszélünk, „ahol a 30 százalék elég lehet akár a győzelemre is. Elég megnézni a 2016-os választás eredményeit, ahol a győztes Smer körülbelül 28 százalékot szerzett.”

 

NYITÓKÉP: Andrej Kiska / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás