+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. október 16. kedd, 12:29
Andrej Kiska, Szlovákia államfője nem lenne újra elnök. Kormányfő viszont még simán lehet. Megkérdezték a szlovákokat, szavaznának-e rá egyáltalán.

Andrej Kiska 2014-ben óriási meglepetéssel független jelöltként, a második fordulós szavazatok majd' 60 százalékát megszerezve került Szlovákia államfői székébe. A meglepetés azért volt nagy, mert Robert Fico akkori szlovák kormányfőt győzte le a pártfüggetlen vállalkozó.

 

Mivel Kiska csupán első ciklusát tölti, a szlovák alkotmány értelmében 2019-ben újra elindulhatna az elnöki pozícióért. A politikus azonban már májusban bejelentette: nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, mivel szerinte elnöksége megosztja a társadalmat. „A távozásom véget vetne a »politikai konfrontáció korszakának«” – mondta akkor a politikus, aki azóta is lebegteti, távozik-e egyáltalán a politikai életből. Az elnök várhatóan novemberben,

 

az önkormányzati választás után jelenti be, hogy szeretné-e folytatni karrierjét, és ha igen, miként.

 

Ennek apropóján készített a szlovákiai Focus ügynökség közvélemény-kutatást, melyben azt kérdezték az emberektől, hogy „szeretnék-e Andrej Kiskát kormányfőként látni a következő parlamenti választások után?”. A felmérés szerint a többség nem szavazna Kiskára, ha elindulna a 2020-as parlamenti választáson a kormányfői tisztségért.

 

Az 1015 ember megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a szlovákok mindössze 5,6 százaléka szeretné teljes bizonyosággal, hogy Kiska legyen a következő kormány élén. A válaszadók 25,5 százaléka már nem volt ennyire biztos, ők az „inkább igen” lehetőséget jelölték meg a fenti kérdésre válaszolva. Ezzel szemben az emberek 39,9 százaléka biztos benne, hogy nem szavazna a jelenlegi államfőre, 21,7 százalékuk pedig az „inkább nem” opciót választotta. A felmérés szerint így

 

a szlovákok kevesebb, mint egyharmada tudná elképzelni az államfőt miniszterelnökként.

 

Az eredményeket árnyalja, ha azokat a párthovatartozás szerint nézzük. Az ellenzéki pártok közül a liberális-euroszkeptikus párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szavazóinak 54,5 százaléka választaná meg szívesen Kiskát. Ezután következnek a konzervatív OĽANO szavazói: az ő körükben 51,5 százalékos az államfő támogatottsága.

 

Sokkal elutasítóbbak ezzel szemben a kormánypárti választók. A Peter Pellegrini vezette Smer-kormány szavazóinak mindössze 12,6 százaléka tudja elképzelni az államfőt miniszterelnökként. Richard Raši miniszterelnök-helyettes szerint a választóik az elnök megosztó mivolta miatt nem szavaznának Kiskára. A kormánykoalíció másik két pártjának szimpatizánsai azonban nem ennyire elutasítóak: a Szlovák Nacionalista Párt, az SNS szavazóinak körében 25,5 százalék látná szívesen Kiskát kormányfőként, míg a Bugár Béla vezette Híd-Most választóinál ez az arány már 46,6 százalékos.

 

Darina Malová szlovák politológus szerint az eredmények nem olyan rosszak Kiska szemszögéből. Ahogy az Új Szónak elmondta,

 

parlamenti választásról beszélünk, „ahol a 30 százalék elég lehet akár a győzelemre is. Elég megnézni a 2016-os választás eredményeit, ahol a győztes Smer körülbelül 28 százalékot szerzett.”

 

NYITÓKÉP: Andrej Kiska / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Ürüljön ki az IKEA, süllyedjen el a WestEnd! December 15.

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás