+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. október 16. kedd, 12:29
Andrej Kiska, Szlovákia államfője nem lenne újra elnök. Kormányfő viszont még simán lehet. Megkérdezték a szlovákokat, szavaznának-e rá egyáltalán.

Andrej Kiska 2014-ben óriási meglepetéssel független jelöltként, a második fordulós szavazatok majd' 60 százalékát megszerezve került Szlovákia államfői székébe. A meglepetés azért volt nagy, mert Robert Fico akkori szlovák kormányfőt győzte le a pártfüggetlen vállalkozó.

 

Mivel Kiska csupán első ciklusát tölti, a szlovák alkotmány értelmében 2019-ben újra elindulhatna az elnöki pozícióért. A politikus azonban már májusban bejelentette: nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, mivel szerinte elnöksége megosztja a társadalmat. „A távozásom véget vetne a »politikai konfrontáció korszakának«” – mondta akkor a politikus, aki azóta is lebegteti, távozik-e egyáltalán a politikai életből. Az elnök várhatóan novemberben,

 

az önkormányzati választás után jelenti be, hogy szeretné-e folytatni karrierjét, és ha igen, miként.

 

Ennek apropóján készített a szlovákiai Focus ügynökség közvélemény-kutatást, melyben azt kérdezték az emberektől, hogy „szeretnék-e Andrej Kiskát kormányfőként látni a következő parlamenti választások után?”. A felmérés szerint a többség nem szavazna Kiskára, ha elindulna a 2020-as parlamenti választáson a kormányfői tisztségért.

 

Az 1015 ember megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a szlovákok mindössze 5,6 százaléka szeretné teljes bizonyosággal, hogy Kiska legyen a következő kormány élén. A válaszadók 25,5 százaléka már nem volt ennyire biztos, ők az „inkább igen” lehetőséget jelölték meg a fenti kérdésre válaszolva. Ezzel szemben az emberek 39,9 százaléka biztos benne, hogy nem szavazna a jelenlegi államfőre, 21,7 százalékuk pedig az „inkább nem” opciót választotta. A felmérés szerint így

 

a szlovákok kevesebb, mint egyharmada tudná elképzelni az államfőt miniszterelnökként.

 

Az eredményeket árnyalja, ha azokat a párthovatartozás szerint nézzük. Az ellenzéki pártok közül a liberális-euroszkeptikus párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szavazóinak 54,5 százaléka választaná meg szívesen Kiskát. Ezután következnek a konzervatív OĽANO szavazói: az ő körükben 51,5 százalékos az államfő támogatottsága.

 

Sokkal elutasítóbbak ezzel szemben a kormánypárti választók. A Peter Pellegrini vezette Smer-kormány szavazóinak mindössze 12,6 százaléka tudja elképzelni az államfőt miniszterelnökként. Richard Raši miniszterelnök-helyettes szerint a választóik az elnök megosztó mivolta miatt nem szavaznának Kiskára. A kormánykoalíció másik két pártjának szimpatizánsai azonban nem ennyire elutasítóak: a Szlovák Nacionalista Párt, az SNS szavazóinak körében 25,5 százalék látná szívesen Kiskát kormányfőként, míg a Bugár Béla vezette Híd-Most választóinál ez az arány már 46,6 százalékos.

 

Darina Malová szlovák politológus szerint az eredmények nem olyan rosszak Kiska szemszögéből. Ahogy az Új Szónak elmondta,

 

parlamenti választásról beszélünk, „ahol a 30 százalék elég lehet akár a győzelemre is. Elég megnézni a 2016-os választás eredményeit, ahol a győztes Smer körülbelül 28 százalékot szerzett.”

 

NYITÓKÉP: Andrej Kiska / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kína első nagy sci-fi filmje hamar az ország egyik legnézettebb filmje lett: hamarosan itthon is láthatjuk.

A kormány változik, csak az elnök személye biztos pont: Nurszultan Nazarbajev már 1991 óta Kazahsztán elnöke, ezalatt kilenc kabinetet „fogyasztott el”.

A magát fehér nacionalistaként meghatározó férfi „a világon szinte mindenkit” lemészárolt volna, példaképe pedig a norvég tömeggyilkos Anders Breivik.

Szavaztak az államok uniós nagykövetei, és Kövesi helyett egy franciára a bíznák az uniós korrupció üldözését. Még semmi nem dőlt el végleg.

A kormánymédia egész héten helyesen írni nem tudó ellenzéki politikuson pörgött. De elírásaik nem csak nekik vannak.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás