Van-e jövője a szlovák elnöknek a politikában, ha lejár a mandátuma?

Szerző: Petróczi Rafael
2018.10.16. 12:29

Andrej Kiska, Szlovákia államfője nem lenne újra elnök. Kormányfő viszont még simán lehet. Megkérdezték a szlovákokat, szavaznának-e rá egyáltalán.

Van-e jövője a szlovák elnöknek a politikában, ha lejár a mandátuma?

Andrej Kiska 2014-ben óriási meglepetéssel független jelöltként, a második fordulós szavazatok majd' 60 százalékát megszerezve került Szlovákia államfői székébe. A meglepetés azért volt nagy, mert Robert Fico akkori szlovák kormányfőt győzte le a pártfüggetlen vállalkozó.

Mivel Kiska csupán első ciklusát tölti, a szlovák alkotmány értelmében 2019-ben újra elindulhatna az elnöki pozícióért. A politikus azonban már májusban bejelentette: nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, mivel szerinte elnöksége megosztja a társadalmat. „A távozásom véget vetne a »politikai konfrontáció korszakának«” – mondta akkor a politikus, aki azóta is lebegteti, távozik-e egyáltalán a politikai életből. Az elnök várhatóan novemberben,

az önkormányzati választás után jelenti be, hogy szeretné-e folytatni karrierjét, és ha igen, miként.

Ennek apropóján készített a szlovákiai Focus ügynökség közvélemény-kutatást, melyben azt kérdezték az emberektől, hogy „szeretnék-e Andrej Kiskát kormányfőként látni a következő parlamenti választások után?”. A felmérés szerint a többség nem szavazna Kiskára, ha elindulna a 2020-as parlamenti választáson a kormányfői tisztségért.

Az 1015 ember megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a szlovákok mindössze 5,6 százaléka szeretné teljes bizonyosággal, hogy Kiska legyen a következő kormány élén. A válaszadók 25,5 százaléka már nem volt ennyire biztos, ők az „inkább igen” lehetőséget jelölték meg a fenti kérdésre válaszolva. Ezzel szemben az emberek 39,9 százaléka biztos benne, hogy nem szavazna a jelenlegi államfőre, 21,7 százalékuk pedig az „inkább nem” opciót választotta. A felmérés szerint így

a szlovákok kevesebb, mint egyharmada tudná elképzelni az államfőt miniszterelnökként.

Az eredményeket árnyalja, ha azokat a párthovatartozás szerint nézzük. Az ellenzéki pártok közül a liberális-euroszkeptikus párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szavazóinak 54,5 százaléka választaná meg szívesen Kiskát. Ezután következnek a konzervatív OĽANO szavazói: az ő körükben 51,5 százalékos az államfő támogatottsága.

Sokkal elutasítóbbak ezzel szemben a kormánypárti választók. A Peter Pellegrini vezette Smer-kormány szavazóinak mindössze 12,6 százaléka tudja elképzelni az államfőt miniszterelnökként. Richard Raši miniszterelnök-helyettes szerint a választóik az elnök megosztó mivolta miatt nem szavaznának Kiskára. A kormánykoalíció másik két pártjának szimpatizánsai azonban nem ennyire elutasítóak: a Szlovák Nacionalista Párt, az SNS szavazóinak körében 25,5 százalék látná szívesen Kiskát kormányfőként, míg a Bugár Béla vezette Híd-Most választóinál ez az arány már 46,6 százalékos.

Darina Malová szlovák politológus szerint az eredmények nem olyan rosszak Kiska szemszögéből. Ahogy az Új Szónak elmondta,

parlamenti választásról beszélünk, „ahol a 30 százalék elég lehet akár a győzelemre is. Elég megnézni a 2016-os választás eredményeit, ahol a győztes Smer körülbelül 28 százalékot szerzett.”

NYITÓKÉP: Andrej Kiska / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek