+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 24. hétfő, 18:25
Balos, de nem marxista a Romániában nemrég megalakult Demokrácia és Szolidaritás Pártja (Demos). Hisznek a szolidaritásban és a szociális felzárkóztatásban, na de mit gondolnak például a székely autonómiáról, vagy a Fidesz-kormányról? Diana Mărgărit és Claudiu Turcuș, a párt szóvivői válaszoltak az Azonnalinak.

Sok helyen úgy beszélnek önökről, hogy újmarxista pártot hoztak létre. Önök újmarxisták?

 

A tagjaink és a támogatóink baloldaliak, azaz olyan értékekben hisznek, mint a szolidaritás, szociális kiegyenlítés. A marxizmustól eltérően azonban mi nem a forradalomban hiszünk, hanem az államreformban és a társadalmi változásban, és ezt nem radikálisan szeretnénk megteremteni.

 

Kelet-Európában nagyon nehéz dolga van a baloldali pártoknak: sokszor akik névben baloldaliak – például a román kormánypárt, a PSD –, azoknak a programja egyáltalán nem az. Hogyan lesz esélyük így?

 

Valóban igaz, hogy a „baloldal” kifejezést kisajátították a nyilvános diskurzusokban mind Romániában, mind a szomszéd államokban a kommunizmus bukása után nagyjából hasonló módon. Sokaknak pedig a baloldal a totalitárius múlttal kapcsolódik össze. Ma azonban másként állnak a dolgok. A kapitalizmusra, neoliberális berendezkedésre való átállásnak megvoltak a maga nehézségei, és

 

a 2000-es évek pénzügyi válsága is megmutatta, milyen problémákkal szembesülhet egy társadalom, ha szociális intézkedések nélküli kormánya van.

 

A gazdasági növekedés ellenére nő a vagyoni szakadék a szegények és gazdagok között. A mi kérdésünk az volt, hogy ilyen körülmények között a szegényeket ki fogja képviselni? Csak egy baloldali kormány képes erre. Romániában egy Demoshoz hasonló pártnak amiatt van nagy esélye a politikai életben előretörni, mert az egyetlen, amely valós, baloldali szociális programmal rendelkezik.

 

A szolidaritás valóban hiányzik a romániai pártok repertoárjából, és mostanság egyre többen mondják azt, hogy a politikának el kell válnia a morális megközelítésektől. Mit gondolnak, a román társadalom fogékony a szolidaritásra?

 

A román társadalom mindenre fogékony, amit ajánlanak neki, és sajnos az elmúlt években csak egy degradált politikai diskurzussal, politikai korrupcióval szembesült,

 

és olyan politikusokkal, akik egy szűk oligarcharéteg érdekeit képviselik csupán. Ezekre az emberek azzal válaszolnak, hogy választásokkor távol maradnak az urnáktól, nem bíznak a politikai osztályban, és az olyan intézményekben, mint a parlament és a kormány.

 

És mégis, egy olyan társadalom, amely pusztán az egyéni érdekek kizárólagos kielégítésére törekszik, ahol az emberek nem bíznak egymásban, sosem fog fejlődni, bármennyi erőfeszítést is fektessenek ebbe bele. Romániának szüksége van a szolidaritásra, mert ez az egyetlen lehetősége rá, hogy egy szociálisan érzékeny, demokratikus, stabil és kiszámítható állam teremtődjön. Ugyanakkor fogékony is rá, ha az elmúlt évek civil akcióira, közfelháborodásaira, tüntetéseire gondolunk. Épp ezért gondoljuk, hogy az üzenetünket pont a legjobb pillanatban fogalmaztuk meg,

 

A párt programja leginkább a szegényekre fókuszál, de a csoport leginkább a nagyvárosokban van jelen. Hogyan akarják elérni a vidékieket?

 

A városokban is rengeteg a szegény, elég csak kimenni a külvárosokba. De sokszor a központi részeken is jól látszik, miféle prekariátus körülmények között, a létbizonytalanság határán élnek az emberek. Érzékenyek vagyunk erre a szomorú valóságra, és a célunk, hogy minden hátrányos helyzetű közösségbe eljussunk. Ennek érdekében fórumokat fogunk szervezni a lehető legtöbb helyen, tudatosító kampányokra készülünk, valamint törvénymódosító javaslatokra is.

 

Másrészt a Demos platform első állomása tavaly a Szeben megyei Holcmányban volt, idén pedig az első fórum Verespatakon. Ugyanakkor az is célunk, hogy együtt dolgozzunk civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel, hogy a közösségek számára megtaláljuk azokat a fenntartható és kollaboratív gazdasági formákat, amelyekre szükségük van, innovatív kisvállalkozásokat hozzunk létre, és ezek által védjük a helyi közösségeket.

 

Hogyan lehet enyhíteni a társadalmi különbségeken, felzárkóztatni a közösségeket?

 

Progresszív elvek alapján meg kell változtatni az adótörvénykönyvet, azaz arányosan kell megadóztatni a jövedelmeket, a tőkét és a fogyasztást is. Amennyiben a kis jövedelemmel rendelkezőknek kevesebbet kell majd adózniuk, az első lépésnek jó lesz. Továbbá a szociális államnak az a jó, ha magas arányban be tudja hajtani az adókat, Romániában viszont a nagy jövedelemmel rendelkezők és a vállalatok gyakran kiskapukat keresnek az adózás elkerülésére.

 

Nem tudsz úgy jól felépíteni egy társadalmat, amely jó egészségüggyel és oktatással rendelkezik, hogy csak a szegények fizetik be az a adójukat.

 

A nemrég megváltoztatott adótörvénykönyv egyik legnagyobb hibája, hogy minden járulékot áttett a munkavállaló vállára az eddigi fele-fele megoszlás helyett. Olyan körülmények között, amikor a munkavállalók fele minimálbérből kénytelen megélni, a munkavállalói jogokat folyton át hágják, a társadalmi párbeszédről szóló törvény pedig egyáltalán nem bátorítja a szakszervezeket létrehozását, a járulékokat kizárólag a munkavállalóra hárítani meglehetősen cinikus lépésként hat.

 

A másik hiba például, hogy az állam nem bátorítja a vállalatokat sem, hogy civil szervezeteknek adhassanak az adójukból, holott ezeknek a szervezeteknek ez jelenti az egyik fő bevételi forrást. Főleg azoknak a szervezeteknek lenne erre nagy szükségük, amelyek fontos társadalmi munkákat végeznek el az állam helyett. És persze a sort bőven lehetne folytatni még.

 

Már a 2019-es EP-választásokra is indítanak jelölteket?

 

Minden választáson indulni fogunk innentől kezdve, beleértve az európai parlamenti választásokat is. Amennyiben sikerül majd bejutunk, úgy hisszük, hogy a helyünk az európai szocialisták között lenne, ugyanott, ahol a brit Munkáspárt, a német SPD, vagy a spanyol Szocialista Munkáspárt is vannak.

 

 

Hogyan fogják finanszírozni a pártot?

 

A kampányaink és akciók finanszírozásának két fő forrása lesz, egyrészt a párttagságból begyűjtött összegek, másrészt olyan adományok, amelyeket azok adnak, akik egyetértenek az ügyünkkel. Gyanús, vagy illegális forrásokból származó adományokat nem fogunk elfogadni, erre igyekszünk majd nagyon odafigyelni.

 

Mi a helyzet a kisebbségekkel?

 

A Demos programjában benne van, hogy kisebbségek diszkriminációjával szemben igyekezzen fellépni, történjen ez etnikai, nemi orientációs, a szociális helyzetből adódó, vagy vallási alapokon. A kisebbségeknek jogvédelemmel kell védeni a másságukat, mindenféle diszkriminációt szankcionálni kell. Az utóbbi időszakban a pártok többsége nem ezt az álláspontot képviseli, például erősek azok a hangok, amelyek azt szajkózzák, hogy a heteroszexuális többségnek joga van eldönteni, hogy mi legyen a meleg kisebbséggel.

 

Csakhogy a többségnek nem szabadna morális, vagy jogi döntést engedni arra nézve, hogy mit gondoljon a kisebbségről.

 

Mi azt szeretnénk, ha mind az etnikai, mind a szexuális kisebbség egyre inkább képviseltetné magát a politikában, és ehhez olyan szociális háttere lenne, amellyel ezt könnyen megteheti.

 

Na és Székelyföld autonómiájáról mit gondolnak?

 

Az erről való diskurzus többnyire populista, olyan valós és szomorú dolgokon alapszik, mint az infrastruktúra hiánya, a szegénység, vagy az izoláció. Csakhogy ezekre rossz megoldást kínál.

 

Sőt, ezen felül fenn akarja tartani, vagy akár el is akarja mélyíteni azokat az etnikai szakadékokat, amelyek a térségben élő népcsoportok között fennállnak: azaz a magyarok, románok és romák közötti szituációból politikai kényszert akar faragni.

 

Romániának jó viszonyt kell ápolnia a szomszédaival, és nyernie kell a velük való bilaterális együttműködésekből: úgy hisszük, hogy az országnak hatalmas stabilitási potenciálja van a Kelet-Európával határos területen. De azt is hisszük, hogy az általunk vallott elveknek a külpolitikában is tükröződnie kell, éppen ezért

 

nem tudjuk nem észrevenni a magyar politikum autokráciába fordulását az Orbán-kormány alatt: amikor olyan alapvető értékek kérdőjeleződnek meg abban az országban, mint a szólásszabadság,

 

az alkotmányt úgy módosítják, hogy az elnöki hatalom korlátozódjék, és a kormányzat a prioritásává nem az emberek, hanem a neoliberális érdekek előtérbe helyezése vált. Ilyen körülmények között tiltakoznunk kell ellenük, hiszen mi az emancipációs mozgalmak és a demokratikus értékek mellett tesszük le a voksunkat. Elítélünk minden autoriter megoldást, legyen annak bármilyen politikai színezete.

 

+++

 

Diana Mărgărit adjunktus a Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen, politikatudományból doktorált. 2012 óta következetesen részt vesz tiltakozó utcai tiltakozásokon, például a verespataki bányakitermelés ellen, a Colectiv-tragédia után kitört demonstrációkban, vagy a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet elleni tüntetéseken. Ezidáig nem volt tagja semmilyen pártnak, mert nem hiszi, hogy a hagyományos pártok változás előidézésére képesek lennének a számára fontos kérdésekben.

 

Claudius Turcuș a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem előadója, nem volt még tagja egyetlen pártnak sem. 2012 óta irodalomtudományi doktori fokozattal, és számos külföldi egyetemen tanult vagy kutatott. Legfőbb kutatási terüeletei az identitárius imagológia és a posztkommunista kulturális emlékezet. 

 

FOTÓ: Demos / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Olyan jelenés történt, ami azt bizonyítja, mekkora ereje van a kimondott szavaknak még tizenkét évvel később is.

Ezt még nem a szerdai blokádért, hanem a hétfői sípolásért kapták.

A már 82 éves olasz exminiszterelnök emellett megkérte Matteo Salvinit: szálljon ki a jelenlegi kormánykoalícióból, és szövetkezzen inkább vele.

Boris Johnson? Jacob-Rees Mogg? Valaki más? May megnyerte az ellene indított bizalmatlansági szavazást, de távolról sem biztos a pozíciója.

Trump lefújta az évtizedes hagyományokra visszatekintő karácsonyi újságírói bulit, az ok az elnök a médiával ápolt viharos viszonya lehet.

A hét kérdése

Tüntetés, parlamenti obstrukció, füttykoncert, kivonulás: ez már mind megvolt, itt az ideje a csínytevésnek! De hogyan?

Azért ide elnéznénk

A budapesti Bem moziban látható az épp 30 éves klasszikus.

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás