+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. szeptember 12. szerda, 09:29
Óriásira emeli a tétet az, aki egy számára utálatos politikusról be akarja bizonyítani, hogy a fű se nő meg körülötte.

A politika, a kommunikáció és a szociológia határterületén mozgolódó szakemberek kedvelt fogalma a framing, azaz keretezés. Eszerint egy vita során nemcsak az fontos, hogy be tudjuk bizonyítani az igazunkat, hanem hogy azt olyan kerettörténetbe helyezzük, hogy mindenki lássa és értse: az általunk felvetett kérdés valóban fontos. Hogy mi beszélünk a lényegről. Állítólag ekkor már félig nyert ügyünk van.

 

Ennek valamiféle ellenkezője játszódik le akkor, amikor az „utálatos politikus” mondandójáról valaki be akarja bizonyítani, hogy az általa felvetett téma maga a szemfényvesztő lényegtelenség, aminek semmilyen igazságmagja nincsen, és csak mindenkit félrevezető játékot játszik, a hatalomért.

 

Ez a problématagadó reflex Magyarországon és Szlovákiában is hozzájárult az ellenzék szellemi elsorvadásához.

 

Orbán Viktor körül is kinő a fű, 2010 után egy egyedülállóan rossz gazdasági helyzetből sikerült a magyar gazdaságot stabilizálni, elég sok nemzetközi banki és multinacionális érdekkel szembemenve. Robert Fico miniszterelnöksége alatt is jöttek autógyárak Szlovákiába, nem is egy.

 

Van az a nagyon szerencsétlen beszélgetésfolyam, amikor valaki megpróbálja az ilyen állítások minden elemét tagadni; egyébként rengeteg jogos kifogás és esetleg ugyancsak jogos személyes ellenérzés, rossz tapasztalat miatt be akarja bizonyítani, hogy minden eredmény csak látszólagos.

 

Függetlenül attól, hogy bizonyos szinten túl nyilván bizarr ellenzéki taktika lenne a kormánypolitika dicsérete,

 

az biztos, hogy a brutalizálódott közbeszéd miatt csöndessé vált és elanyátlanodott polgárok között nagy igény van a fókuszáltabb beszédmódra. Legalábbis Magyarországon bizonyosan.

 

Ilyen szempontból a Simicska-konszernből kiszakadt, túlélőüzemmódban futó partizánmédiákban lehetne, vagy lett volna tartalék betölteni azt az űrt, ahol a kevésbé fundamentalista gondolkodásra vágyók leledzenek. Ehhez képest egyelőre a mindent megsavanyító rosszkedv itatja át ezeket a felületeket, de talán ez is változhat még a jövőben.

 

Van egyébként is egy téves mítosz e lapok körül, mégpedig, hogy kritikai hangvételük a G-nappal alakult ki. Pedig már korábban, nagyjából a 2014. évi választásokat még kivárva kezdtek teret adni óvatos kritikáknak és alternatíváknak, nyilván egy vágyott politikai konszolidáció reményében.

 

A Simicska–Orbán összeveszés ezt a trendet igazából nem megerősítette, hanem pont hogy megtörte, a végtelenségig fokozott politikai hadiállapotban megszűntek és értelmetlenné váltak a viták.

 

Persze egyébként sem biztos, hogy a totális térfoglalás és az egymás mellett élés politikai ideája közötti vita kicsit is termékeny lett volna.

 

Mindenesetre, ha valaki kimondja, hogy a kvótavitában vagy a jegybanki politikában egy kormánynak igaza volt/van, az óriási, felszabadult teret adhat, hogy tovább lehessen lépni új témák felé.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás