+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2018. augusztus 25. szombat, 09:30
A Kolozsvári Magyarok Napokon bejártuk a kolozsvári sajtóélet emblematikus helyszíneit.

A Kolozsvári Magyar Napok különféle programjai között nem csak beszélgetések vannak, hanem például vezetett túrák is a város emblematikus helyeire. Ilyen volt a kolozsvári magyar sajtóélet helyszíneit végig járó séta is, melyet a Szentimrei Alapítvány elnöke, Szabó Zsolt vezetett. A kutyafuttában végigtolt séta alatt rengteg épületet megmutattak nekünk, amelyek valamiért fontosak voltak a kolozsvári sajtó életében vagy kapcsolódtak hozzá.

 

Ezek közül mutatunk most ötöt. 


5. A Minerva nyomdája

 


Ebben a ma már eléggé lestrapált épületben működött az 1920-ban létrejött Minerva nyomda, ahol különböző lapok és folyóiratok mellett rengeteg tankkönyvet is nyomtattak az erdélyi magyarok számára. De nem csak nyomda volt itt, hanem különböző lapok szerkesztőségeinek is otthont adott az épület, miután 1920-ban négy egyház megállapodott, hogy helyet biztosítanak nekik.


Ilyen volt például az 1921 és 1944 között működő Pásztortűz nevű folyóirat, ami a korábbi Erdélyi Szemle folytatása volt, és többek között olyan emberek szerkesztették, mint Reményik Sándor vagy Dsida Jenő. A Pásztortűz egy rövid időszakot leszámítva végig a Minerva tulajdonában álló lap volt. De ezen a helyen dolgozott a főleg falusiaknak készült Magyar Nép szerkesztősége is.


4. A Korunk első szerkesztősége

 


A Korunk 1926 és 1940 között megjelent baloldali folyóirat, havilap volt, amelyről túravezetőnk szerint a világnézete miatt „érdemein felül beszéltek a szocializmusban”. A fotón a Korunk ezen időszakának szerkesztősége látható. A lap közel két évtizedes szünet után 1957-ben indult újra a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács folyóirataként, ez az időszaka 1989-ig tartott. A rendszerváltás után kezdődött a lap legújabb korszaka, és a mai napig működik.

 

3. A Keleti Újság szerkesztősége

 


Az 1918 és 1944 között működő, polgári radikális hangvételű napilap első éveiben előfordult, hogy 150 ezer példányban is megjelent, és nem csak Erdélyben, hanem északon Kassáig, nyugaton egészen a Tisza vonaláig terjesztették. Első száma 1918 karácsonyán, a román hadsereg Kolozsvárba való bevonulásakor jelenet meg. A címlapon az a szöveg szerepelt: „Fehér zászlóval állunk előtted, Ismeretlen Végzet”. A Keleti Újság 1927-től az Országos Magyar Párt hivatalos lapja lett.

 

2. Az Ellenzék szerkesztősége

 

 

A napilap 1880-tól működött egészen 1944-ig, szerkesztősége a képünkön szereplő Eszterházy-Mikó palotában volt. Nevéből kiindulva nem túl meglepő módon az alapításakori ellenzékhez állt közel. Beállítottságát tekintve polgári radikális, polgári liberális lap volt, de túravezetőnk szerint egy kicsit azért konzervatív is. 1925-ben egy rövid ideig az Országos Magyar Párt lapja volt. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt nézeteit tette magáévá, és jobbra tolódott.

 

1. Az Erdélyi Helikon szerkesztőségei

 


Ez a fontos folyóirat több felé is székelt Kolozsváron, mi most azt a három helyszínt tettük egy montázsba, amelyet útba ejtettünk a sétán. Sorrendben: a Benigni palotát, a Korda–Tholdalagi palotát, és a mai Nemzeti Bank épületét. Az Erdélyi Helikon 1928 és 1944 között jelent meg, elsősorban szépirodalmi és kritikai folyóirat volt, de történelmi és politikai tanulmányok is jelentek meg benne. A lap fontos ideológiája volt a transzilvanizmus. Főszerkesztője végig Bánffy Miklós (Kisbán Miklós) volt, aki rengetegett költött az erdélyi magyar iroldalomra és sajtóra is, többek között pénzelte az Ellenzék című lapot és a Minerva nyomdát is. 

 

Írtunk ám még mást is a Kolozsvári Magyar Napokról, olvasd végig!

 

Hírszolgáltatás

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A Gyilkos-tónál nagy pelyhekben esik, a Transzfogarason pedig már 10 centiméteres hóréteget kellett eltakarítani.

Két percre megállt az élet
a stadionban, amikor a
hétéves Malea Emma
belekezdett a himnuszba.

A fideszes Boldog István szorgalmazta a kémiai kasztráció bevezetését,
mégsem adott be erre
vonatkozó indítványt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései szerint az éghajlatváltozás súlyosan fogja érinteni a mi régiónkat.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

Hörgés, halál és hasonló király dolgok a Dürerben amerikai, olasz és magyar részvétellel.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás