+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Kiss Brigi
2018. augusztus 25. szombat, 09:30
A Kolozsvári Magyarok Napokon bejártuk a kolozsvári sajtóélet emblematikus helyszíneit.

A Kolozsvári Magyar Napok különféle programjai között nem csak beszélgetések vannak, hanem például vezetett túrák is a város emblematikus helyeire. Ilyen volt a kolozsvári magyar sajtóélet helyszíneit végig járó séta is, melyet a Szentimrei Alapítvány elnöke, Szabó Zsolt vezetett. A kutyafuttában végigtolt séta alatt rengteg épületet megmutattak nekünk, amelyek valamiért fontosak voltak a kolozsvári sajtó életében vagy kapcsolódtak hozzá.

 

Ezek közül mutatunk most ötöt. 


5. A Minerva nyomdája

 


Ebben a ma már eléggé lestrapált épületben működött az 1920-ban létrejött Minerva nyomda, ahol különböző lapok és folyóiratok mellett rengeteg tankkönyvet is nyomtattak az erdélyi magyarok számára. De nem csak nyomda volt itt, hanem különböző lapok szerkesztőségeinek is otthont adott az épület, miután 1920-ban négy egyház megállapodott, hogy helyet biztosítanak nekik.


Ilyen volt például az 1921 és 1944 között működő Pásztortűz nevű folyóirat, ami a korábbi Erdélyi Szemle folytatása volt, és többek között olyan emberek szerkesztették, mint Reményik Sándor vagy Dsida Jenő. A Pásztortűz egy rövid időszakot leszámítva végig a Minerva tulajdonában álló lap volt. De ezen a helyen dolgozott a főleg falusiaknak készült Magyar Nép szerkesztősége is.


4. A Korunk első szerkesztősége

 


A Korunk 1926 és 1940 között megjelent baloldali folyóirat, havilap volt, amelyről túravezetőnk szerint a világnézete miatt „érdemein felül beszéltek a szocializmusban”. A fotón a Korunk ezen időszakának szerkesztősége látható. A lap közel két évtizedes szünet után 1957-ben indult újra a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács folyóirataként, ez az időszaka 1989-ig tartott. A rendszerváltás után kezdődött a lap legújabb korszaka, és a mai napig működik.

 

3. A Keleti Újság szerkesztősége

 


Az 1918 és 1944 között működő, polgári radikális hangvételű napilap első éveiben előfordult, hogy 150 ezer példányban is megjelent, és nem csak Erdélyben, hanem északon Kassáig, nyugaton egészen a Tisza vonaláig terjesztették. Első száma 1918 karácsonyán, a román hadsereg Kolozsvárba való bevonulásakor jelenet meg. A címlapon az a szöveg szerepelt: „Fehér zászlóval állunk előtted, Ismeretlen Végzet”. A Keleti Újság 1927-től az Országos Magyar Párt hivatalos lapja lett.

 

2. Az Ellenzék szerkesztősége

 

 

A napilap 1880-tól működött egészen 1944-ig, szerkesztősége a képünkön szereplő Eszterházy-Mikó palotában volt. Nevéből kiindulva nem túl meglepő módon az alapításakori ellenzékhez állt közel. Beállítottságát tekintve polgári radikális, polgári liberális lap volt, de túravezetőnk szerint egy kicsit azért konzervatív is. 1925-ben egy rövid ideig az Országos Magyar Párt lapja volt. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt nézeteit tette magáévá, és jobbra tolódott.

 

1. Az Erdélyi Helikon szerkesztőségei

 


Ez a fontos folyóirat több felé is székelt Kolozsváron, mi most azt a három helyszínt tettük egy montázsba, amelyet útba ejtettünk a sétán. Sorrendben: a Benigni palotát, a Korda–Tholdalagi palotát, és a mai Nemzeti Bank épületét. Az Erdélyi Helikon 1928 és 1944 között jelent meg, elsősorban szépirodalmi és kritikai folyóirat volt, de történelmi és politikai tanulmányok is jelentek meg benne. A lap fontos ideológiája volt a transzilvanizmus. Főszerkesztője végig Bánffy Miklós (Kisbán Miklós) volt, aki rengetegett költött az erdélyi magyar iroldalomra és sajtóra is, többek között pénzelte az Ellenzék című lapot és a Minerva nyomdát is. 

 

Írtunk ám még mást is a Kolozsvári Magyar Napokról, olvasd végig!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Az exminiszterelnök közvetlen kapcsolatban állhatott a Kuciak-gyilkosság állítólagos megrendelőjével, erre válaszul összehívott sajtótájékoztatóján szinte mindenkinek nekiment.

A marokkóiak busás uniós pénzekért cserébe keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, részben ez
okozza a csökkenést.

Dél-Franciaországban még mindig legálisak a bikaviadalok, az egyikre pedig az elvileg az állatjogi kérdésekért is
felelős mezőgazdasági
miniszter is elment.

A hét kérdése

Meg lehet még akadályozni? Nem? Kamu az egész? Leszarod? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás