Ha a Momentum oltáspénzéről sem bírunk vitázni, mi lesz itt kormányváltás után?

Ahogy a kormánytól független nyilvánosság a Momentum oltáspénz-javaslatát kezelte, az sokat elmond a magyar demokratikus vitakultúra hiányáról. 2022-től többre lesz szükség a megboldogult Heti Hetes színvonalánál.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

2021. január 13-án Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a közösségi oldalán jelentette be pártja javaslatát: kapjon százezer forint juttatást minden magyar, aki beoltatja magát. Ez az írás nem azzal foglalkozik, hogy mennyire jó szakpolitikai intézkedés a Momentum felvetése. Még csak nem is arról szól, hogy politikai kommunikációs szempontból bátor vagy szerencsétlen ötlet volt ezt a témát felvállalnia a pártnak.

Egy ezeknél, sőt, az egész Momentumnál és az oltáspénz-javaslatnál is sokkal fontosabb jelenség tanúi lehettünk az elmúlt napokban. Adott ugyanis egy, a demokratikus oldalon elhelyezkedő, a liberális demokrácia alapelveivel egyetértő politikai erő: egy párt, amely szövetségeseivel együtt 2022-ben a kormány leváltására készül. Egyik reggel közzétesz egy szakpolitikai javaslatot. Az ötlet furcsán hangzik, de állításuk szerint szakmailag átgondolt, működőképessége igazolható. Szerintük szükséges lépés, amit érvekkel is alátámasztanak.

Ez a javaslat pedig egyik pillanatról a másikra katasztrófavédelmi gyakorlatnak vetette alá a NER-től független magyar közéletet: a választóktól a megmondóembereken és a szakembereken keresztül a független médiumokig. 2021. január 13-án, és az azt követő néhány napban

Miről adott akaratlanul is pontos pillanatképet ez az eseménysor? Arról, hogy egy értelmezhető bázissal rendelkező, nem szélsőséges párt szakpolitikai javaslatát hogyan kezeli a társadalom immunrendszere.

Egy működő demokráciában az ilyen javaslatokról társadalmi párbeszéd indul el. A sajtó objektív hírekben közli az ötletet, majd meglévő, vagy kívülről felkért szakértői segítségével elemzéseket jelentet meg róla. A tévék, rádiók és egyéb csatornák beszélgetéseket, vitákat szerveznek a témáról, és igyekeznek a felvetés minden fellelhető oldalát megvilágítani a nézők, hallgatók, olvasók számára.

Ennek hatására a hétköznapi emberek is beszélgetni kezdenek róla, de nem csak a saját eredetileg elérhető szempontjaik alapján, hanem felhasználva azokat a szakmai érveket és új információkat, melyekkel a médiában találkoztak. Ezáltal a társadalmi párbeszédnek van esélye felülemelkedni a klasszikus populista fekete-fehér ábrázolásmódon, és a téma alapos átbeszélésének mellékhatásaként az állampolgárok észrevétlenül bővítik ismereteiket és gondolkodásmódjukat.

Így aztán attól teljesen függetlenül, hogy a felvetésről végül az derül-e ki, hogy alaptalan bolondság, vagy épp szakmailag ígéretes javaslat, a társadalom egésze mindenképpen nyer rajta.

Közéletünk katasztrófavédelmi gyakorlata sajnos 2021. január 13-án megmutatta:

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a kormánypropagandáról és nem a kormányoldal reakcióiról beszélek: velük szemben nincsenek ilyen elvárások. Itt a független média, a kormánykritikus megmondóemberek és a közvélemény nem propagandát fogyasztó tábora botlott meg ezen a gyakorlaton.

Az online újságok aznapi tudósításaiba a javaslat tipikus hárombekezdéses rövidhírek formájában került be. Véleménycikkek a felvetésről azóta is elvétve jelentek meg, de azokat sem szakemberek, hanem szarkasztikus publicisták és ordító megmondóemberek írták.

Bár az ATV-n több alkalommal foglalkoztak a témával, és az Azonnalin is megjelent aznap egy cinikus véleménycikk, de

Pedig lehet, hogy lett volna értelme leültetni egymással a saját Facebook-oldalukon örömteli módon értelmes kritikát vagy épp támogató bejegyzést megjelentető szakembereket, mint például Vásárhelyi Mária szociológust vagy Pogátsa Zoltán közgazdászt.

A néhány vonallal megrajzolt karikatúráknál messzebb azonban eddig kizárólag a pár nappal később ugyancsak az Azonnalin megjelent, Kiss-Dobronyi Bence közgazdász által jegyzett véleménycikknek sikerült jutnia.

A független online média és a közéleti megmondóemberek saját csatornái összességében vagy a hallgatást, vagy a szűkszavú ismertetést, vagy a jól ismert ordítva-röhögve kritizálást választották a Momentum felvetésével kapcsolatban. Ehhez képest Fekete-Győr András a legcsekélyebb jelét sem adja annak, hogy visszakozni kívánna. Miután profilképét a Telex karikatúrájára cserélte, napi szinten mondja el újra és újra pártja érveit a százezer forintos juttatás védelmében.

De az elmúlt pár nap legfontosabb tanulsága nem attól függ, hogy ez az ötlet jó, vagy épp hülyeség. A magyar közélet demokráciára való felkészültségének semmi köze a vakcinához vagy az érte járó százezer forintos juttatáshoz.

A jövőnkhöz van köze – például a 2022 utáni időszakhoz, amely kapcsán az országnak egyre növekvő része várja, hogy a Fidesz 12 éve után egy demokratikus viszonyokat helyreállító koalíciós kormányzás következzen.

Mert bár a Momentum jelenleg nincsen kormányon, és nem is parlamenti párt, viszont meghatározó tagja egy olyan ellenzéki szövetségi rendszernek, ami a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint reális győzelmi esélyekkel indulhat 2022-ben az országgyűlési választásokon. Hatodmagával készül olyan koalíciós kormányzásra, ami 12 év torz hatalomgyakorlásának következményeit hivatott majd helyrehozni. Az pedig, ahogyan a média, a megmondóemberek és őket követve a közvélemény reagál egy ilyen felvetésre ma, akár előképét jelentheti annak, ahogyan a 2022 utáni időszak szakpolitikai intézkedéseire fognak reagálni.

Arra számítunk talán, hogy egy hatpárti koalíció által vezetett kormány szakpolitikai javaslatai majd nem lesznek ellentmondásosak?

Azt hisszük, hogy egyszerű, egyértelmű, és vitát vagy kritikát egyáltalán nem gerjesztő javaslatcsomagokkal lehet majd megreformálni a tizenkét évig sanyargatott magyar közoktatási, felsőoktatási, egészségügyi, igazságügyi vagy épp jogállami rendszereket?

Ha a demokratikus közélet bármely szereplője esetleg erre számított volna eddig, akkor szeretném ezúton kiábrándítani: a Fidesz veresége után 2022-től felálló új kormány szinte minden fontosabb intézkedése várhatóan legalább ennyire ellentmondásos, nehezen megítélhető és megosztó lesz, mint a Momentum oltáspénz-javaslata. Az írástudóktól pedig többre lesz szükség szarkasztikus karikatúráknál, frappáns odamondogatásoknál vagy jelzős szerkezetek üvöltözésénél.

Ha újonnan visszakapott demokráciánkat nem csak négy évig (vagy rövidebb ideig) szeretnénk élvezni, akkor újra kell tanulnunk, hogy mi az a demokratikus közélet. Vagy még inkább: meg kell tanulnunk, mert az elmúlt 30 évben ez valószínűleg sosem létezett igazán.

Kezdhetjük például azzal, hogy megtanuljuk meghallgatni a másik javaslatát – akkor is, ha elsőre hülyeségnek tűnik. Aztán megpróbálhatjuk meg is érteni, hogy milyen szándék vezérli, és milyen következményeket remél. Erre alapozva ezután akár elkezdhetünk értelmes érvek és higgadt beszélgetés segítségével vitázni is egymással. Az pedig már a demokratikus közélet non plus ultrája lenne, ha néha-néha még a véleményünket is megváltoztatnánk: beismernénk, ha tévedtünk, vagy közös megegyezésre jutnánk vitapartnereinkkel.

A pártok, a megmondóemberek, a médiafelületek és róluk példát véve maga

ahol előbb kérdezünk, és aztán sem lövünk, ha nem muszáj.

Talán science-fictionnek hangzik a dolog. A közélet szereplői azonban sokkal könnyebben tehetnek a közélet demokratikus fejlesztéséért ma, mint amilyen nehéznek tűnik a Fidesz legyőzése egy választáson 2022-ben. Nemcsak tehetnek: felelősségük van abban, hogy tegyenek ezért. Ráadásul enélkül a közéleti változás nélkül nemcsak kormányt váltani, de kormányozni sem igen fog tudni a Fideszen kívül senki ebben az országban.

Úgyhogy talán nem is volt olyan nagy baj, hogy most történt velünk ez a katasztrófavédelmi gyakorlat. Megbotlottunk, de van rá bő egy évünk, hogy kijavítsuk a hibákat.

A szerző szervezetfejlesztési szakember, a Momentum Mozgalom tagja. Vitatkoznál vele? Írj nekünk! Fekete-Győr András ebben a cikkben védte meg pártja oltáspénz-ötletét. Az LMP társelnöke válaszcikkét itt találod, Varsányi Bence véleményét pedig itt. Az Azonnali nagy oltásvitájához erre tovább!