+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. július 25. szombat, 18:20
A NER terjeszkedését a médiában a politikai logikán kívül a bosszúvágy is magyarázza: bosszú a kilencvenes évekért, amikor hasonlót tett velük a balliberális kormány. Ez nagy tanulsággal szolgálhat most azoknak, akik egy esetleges kormányváltáskor felszámolnák a NER-médiát.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az Indexnél történt tömeges felmondás másnapján arra ébredtem, hogy a politikával foglalkozó ellenzéki ismerőseim indexes profilképre váltottak, a kormánypárto(ka)t támogatók pedig legalább annyira örültek, mintha megnyertük volna a focivébét.

 

Volt pár elsőre jogosnak tűnő észrevétel is, például hogy miért kellett pártzászlókkal vonulva tüntetni a sajtó szabadságáért. Ez engem is zavart, ahogyan az is, hogy magát a demonstrációt egy párt, a Momentum Mozgalom szervezte.

 

Szerencsésebb történeti fejlődésű országokban az efféle tüntetéseket civilek szervezik,

 

de hát mi abban az országban élünk, ahol még az olyan, civilek által szervezett eseményeken is vannak, akik pártlogókkal érkeznek, ahol kifejezetten kérik a szervezők, hogy senki ne hozzon semmi ilyesmit.

 

Szóval a 2018-as választást követő nagy tüntetés után már nem csodálkozom, hogy még csak meg sem próbáltak pártjelvények nélkül érkezni, akkor ugyanis majdnem mindenkinek sikerült tiszteletben tartani a szervezők kérését. Betartotta az MSZP-től kezdve a Jobbikon át a DK-ig mindenki, a Momentum viszont rögtön meglátta a piaci rést és nemcsak zászlókat vittek, hanem az összes létező pártcsecsebecséjüket: szórólapokat, kitűzőket, lufikat, és még ki tudja, hogy mit.

 

Ami viszont már nem volt ennyire jogos kritika, hogy volt, aki egyenesen az Index függetlenségét kérdőjelezte meg azért, mert pártok, pártzászlókkal együtt tüntettek az Index szétesésének okán.

 

Úgy látszik, vannak olyanok, akiknek tökéletesen elképzelhetetlen, hogy egy politikai szervezet a sajtó szabadságáért tüntessen akkor is, amikor a pártjának politikai vagy üzleti értelemben semmi köze az adott sajtóorgánumhoz.

 

Tíz év NER után mondjuk ezen sem kellett volna meglepődnöm, tíz év sulykolása, és kismillió kormányközeli lap gründolása pontosan elég ahhoz, hogy valami furcsa népmesének hangozzon az, hogy egy lap nem egy párt kezében van.

 

Az Index halála feletti örömtáncot viszont nem lehet csupán a Fidesz végtelen hatalomvágyával magyarázni.

 

Érdemes mögé nézni ennek a kéjes örömnek, mert ez nem tisztán a politika logikájából következik, hanem a bosszúvágyból.

 

Én még nagyon kicsi voltam a kilencvenes évek közepén, az egyetlen vonatkozási pontom mindössze annyi, hogy amikor túl korán ébredtem, kénytelen voltam a halálunalmas, a politikusok felkérdezésére épülő borzadályt, a Napkeltét nézni, amíg el nem kezdődött a másik csatornán a Balu kapitány, de a nálam idősebbek elmondásai és az akkori pár ellenzéki cikk alapján egyáltalán nem nehéz átélni az akkori sajtóviszonyokat: az MSZP-SZDSZ kormány gyakorlatilag szubkulturális státuszba szorította a jobboldali sajtót.

 

Különböző módszerekkel, mint most a Fidesz teszi a vele kritikus médiumokkal, és leginkább sokkal tehetségtelenebbül, sokkal lúzerebben, de a periféria perifériájára szorították az ellenzéki hangokat.

 

Azok a Fidesz-szavazók, akik még a második és az azutáni Orbán-kormányok alatt is maradtak a narancsnál, érthetően érezhetnek most elégtételt, csúnyábban mondva beteljesült bosszút. Ezt tettétek velünk, most ezt tesszük mi veletek.

 

És itt most lényegtelen, hogy az Indexet valóban a Fidesz szántotta-e be, ez a jelenség ugyanúgy megfigyelhető volt a Népszabadság, és az egyébként jobboldali Heti Válasz bezárásakor, illetve a Magyar Nemzet „visszafoglalásakor” is.

 

Amikor két évvel ezelőtt kormánypárti médiaszemélyiségek, élükön Szarvas Szilveszterrel és M. Dobos Mariannel a Nemzet visszaszerzésekor az akkori utolsó lapszámmal, meg egy Heti Válasszal, és egy „felkészül a HírTV” táblával pózoltak, az amellett, hogy mérhetetlenül undorító és sajtómunkáshoz méltatlan volt, pontosan ugyanezt fejezte ki: a színtiszta, kéjes bosszút.

 

És a legnagyobb baj, hogy ez a bosszúvágy az ellenzéki oldalon is teljesen érezhető.

 

Az elmúlt években civilektől és politikusoktól egyaránt számtalanszor elhangzott már, hogy a NER propagandatermékeit egy kormányváltáskor fel kell számolni, és még a helyüket is sóval behinteni.

 

Persze, meg lehet tenni, de nem érdemes. Ha nem akarunk kikerülni ebből a bosszúspirálból, akkor legyen az esetleges új kormány első lépése az Origo, a 888, vagy a Pesti Srácok ellehetetlenítése. Bosszuljuk meg a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, és az Indexet. Hogy stílszerű legyek: a választások után vegyünk elégtételt, erkölcsi, politikai, és jogi értelemben is.

 

Ha viszont valamit tanulhatunk a lapok megszűnéséből, akkor az az, hogy ha utat engedünk a bosszúvágynak, akkor a rossz vér felgyülemlik, és négy, nyolc, vagy tizenkét évente újabb és újabb lapok fognak ellehetetlenülni, a nyilvánosság egyre szűkülni fog, ez pedig végsősoron sem a kormánypárti, sem az ellenzéki szavazóknak nem jó.

 

Pillanatnyi kéjes kielégülést ugyan okozhat, de hosszútávon az egész ország issza meg a levét, úgyhogy ezt jó lenne észben tartani, ha valamikor elbukna a NER.

 

Olvasnál még Varsányi Bencétől? Ide kattints! Ha pedig az Azonnali szerkesztőségének az Indexszel kapcsolatos közös állásfoglalását olvasnád el, akkor itt teheted meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás