+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. július 25. szombat, 18:20
A NER terjeszkedését a médiában a politikai logikán kívül a bosszúvágy is magyarázza: bosszú a kilencvenes évekért, amikor hasonlót tett velük a balliberális kormány. Ez nagy tanulsággal szolgálhat most azoknak, akik egy esetleges kormányváltáskor felszámolnák a NER-médiát.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az Indexnél történt tömeges felmondás másnapján arra ébredtem, hogy a politikával foglalkozó ellenzéki ismerőseim indexes profilképre váltottak, a kormánypárto(ka)t támogatók pedig legalább annyira örültek, mintha megnyertük volna a focivébét.

 

Volt pár elsőre jogosnak tűnő észrevétel is, például hogy miért kellett pártzászlókkal vonulva tüntetni a sajtó szabadságáért. Ez engem is zavart, ahogyan az is, hogy magát a demonstrációt egy párt, a Momentum Mozgalom szervezte.

 

Szerencsésebb történeti fejlődésű országokban az efféle tüntetéseket civilek szervezik,

 

de hát mi abban az országban élünk, ahol még az olyan, civilek által szervezett eseményeken is vannak, akik pártlogókkal érkeznek, ahol kifejezetten kérik a szervezők, hogy senki ne hozzon semmi ilyesmit.

 

Szóval a 2018-as választást követő nagy tüntetés után már nem csodálkozom, hogy még csak meg sem próbáltak pártjelvények nélkül érkezni, akkor ugyanis majdnem mindenkinek sikerült tiszteletben tartani a szervezők kérését. Betartotta az MSZP-től kezdve a Jobbikon át a DK-ig mindenki, a Momentum viszont rögtön meglátta a piaci rést és nemcsak zászlókat vittek, hanem az összes létező pártcsecsebecséjüket: szórólapokat, kitűzőket, lufikat, és még ki tudja, hogy mit.

 

Ami viszont már nem volt ennyire jogos kritika, hogy volt, aki egyenesen az Index függetlenségét kérdőjelezte meg azért, mert pártok, pártzászlókkal együtt tüntettek az Index szétesésének okán.

 

Úgy látszik, vannak olyanok, akiknek tökéletesen elképzelhetetlen, hogy egy politikai szervezet a sajtó szabadságáért tüntessen akkor is, amikor a pártjának politikai vagy üzleti értelemben semmi köze az adott sajtóorgánumhoz.

 

Tíz év NER után mondjuk ezen sem kellett volna meglepődnöm, tíz év sulykolása, és kismillió kormányközeli lap gründolása pontosan elég ahhoz, hogy valami furcsa népmesének hangozzon az, hogy egy lap nem egy párt kezében van.

 

Az Index halála feletti örömtáncot viszont nem lehet csupán a Fidesz végtelen hatalomvágyával magyarázni.

 

Érdemes mögé nézni ennek a kéjes örömnek, mert ez nem tisztán a politika logikájából következik, hanem a bosszúvágyból.

 

Én még nagyon kicsi voltam a kilencvenes évek közepén, az egyetlen vonatkozási pontom mindössze annyi, hogy amikor túl korán ébredtem, kénytelen voltam a halálunalmas, a politikusok felkérdezésére épülő borzadályt, a Napkeltét nézni, amíg el nem kezdődött a másik csatornán a Balu kapitány, de a nálam idősebbek elmondásai és az akkori pár ellenzéki cikk alapján egyáltalán nem nehéz átélni az akkori sajtóviszonyokat: az MSZP-SZDSZ kormány gyakorlatilag szubkulturális státuszba szorította a jobboldali sajtót.

 

Különböző módszerekkel, mint most a Fidesz teszi a vele kritikus médiumokkal, és leginkább sokkal tehetségtelenebbül, sokkal lúzerebben, de a periféria perifériájára szorították az ellenzéki hangokat.

 

Azok a Fidesz-szavazók, akik még a második és az azutáni Orbán-kormányok alatt is maradtak a narancsnál, érthetően érezhetnek most elégtételt, csúnyábban mondva beteljesült bosszút. Ezt tettétek velünk, most ezt tesszük mi veletek.

 

És itt most lényegtelen, hogy az Indexet valóban a Fidesz szántotta-e be, ez a jelenség ugyanúgy megfigyelhető volt a Népszabadság, és az egyébként jobboldali Heti Válasz bezárásakor, illetve a Magyar Nemzet „visszafoglalásakor” is.

 

Amikor két évvel ezelőtt kormánypárti médiaszemélyiségek, élükön Szarvas Szilveszterrel és M. Dobos Mariannel a Nemzet visszaszerzésekor az akkori utolsó lapszámmal, meg egy Heti Válasszal, és egy „felkészül a HírTV” táblával pózoltak, az amellett, hogy mérhetetlenül undorító és sajtómunkáshoz méltatlan volt, pontosan ugyanezt fejezte ki: a színtiszta, kéjes bosszút.

 

És a legnagyobb baj, hogy ez a bosszúvágy az ellenzéki oldalon is teljesen érezhető.

 

Az elmúlt években civilektől és politikusoktól egyaránt számtalanszor elhangzott már, hogy a NER propagandatermékeit egy kormányváltáskor fel kell számolni, és még a helyüket is sóval behinteni.

 

Persze, meg lehet tenni, de nem érdemes. Ha nem akarunk kikerülni ebből a bosszúspirálból, akkor legyen az esetleges új kormány első lépése az Origo, a 888, vagy a Pesti Srácok ellehetetlenítése. Bosszuljuk meg a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, és az Indexet. Hogy stílszerű legyek: a választások után vegyünk elégtételt, erkölcsi, politikai, és jogi értelemben is.

 

Ha viszont valamit tanulhatunk a lapok megszűnéséből, akkor az az, hogy ha utat engedünk a bosszúvágynak, akkor a rossz vér felgyülemlik, és négy, nyolc, vagy tizenkét évente újabb és újabb lapok fognak ellehetetlenülni, a nyilvánosság egyre szűkülni fog, ez pedig végsősoron sem a kormánypárti, sem az ellenzéki szavazóknak nem jó.

 

Pillanatnyi kéjes kielégülést ugyan okozhat, de hosszútávon az egész ország issza meg a levét, úgyhogy ezt jó lenne észben tartani, ha valamikor elbukna a NER.

 

Olvasnál még Varsányi Bencétől? Ide kattints! Ha pedig az Azonnali szerkesztőségének az Indexszel kapcsolatos közös állásfoglalását olvasnád el, akkor itt teheted meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás