+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2018. március 24. szombat, 08:36
Informatikát, nyelveket, vagy kritikai készségeket kell megtanítani a gyerekeknek? Vissza kell-e adni az önkormányzatoknak az iskolák fenntartását? Ki törölné el az egyetemi tandíjat, és ki mennyivel emelné a tanárok bérét? A lényeg nyolcadik részében az egyik legproblémásabb területről, az oktatásról ígérgetnek a pártok.

Szakpolitikai videósorozatunk eddigi hét része közül talán egyikben sem mutatkoztak meg olyan meglepő párhuzamok és ellentétek az ellenzéki pártok ígéretei közt, mint az oktatás kapcsán. Egészen hihetetlennek tűnik például, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök, és a DK-s Niedermüller Péter mennyire hasonló dolgokat sorolt fel, és az is szembeötlő, hogy a legbalosabb álláspontot nem Karácsony Gergely, hanem az LMP és a Momentum oktatáspolitikusai fogalmazták meg.

 

Mit kéne tanítani?

 

Nyelveket, informatikát, digitális kompetenciákat, kritikai gondolkodást – sorolja egybehangzóan a Jobbik és a DK, hogy mit kellene átadnia a közoktatásnak. Vona Gábor emellett még a pénzügyi ismereteket, egészséges életmódra nevelést és a csapatmunka fontosságát is kiemeli. 

 

Beszédes egyébként, hogy a Jobbik oktatási programja kapcsán a pártelnök egy szót sem ejt a felsőoktatásról, és nem ő az egyetlen:

 

a felsőoktatás ügye Vona Gáboron kívül nem fért bele a DK-s Niedermüller Péternek és az LMP-s Kanász-Nagy Máténak sem az egy percbe. 

 

Még feltűnőbb, hogy az egyébként sokat kritizált szakképzési rendszert egyedül a Momentum említette meg.

 

Egyenlőség az oktatásban

 

Az egyetemi oktatás csak Karácsony Gergelynél és a momentumos Dukán András Ferencnél került elő, de pusztán a tandíjak vonatkozásában. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy az első diploma megszerzése mindenki számára ingyenes kell, hogy legyen. A Momentum ennéll óvatosabban fogalmaz, mondván: mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a felsőoktatásba való bekerülésre.

 

A bal-jobb meghaladást hirdető Momentum meglepően balosan áll hozzá az oktatásügyhöz. Dukán András Ferenc azzal kezdte mondandóját, hogy az ingyenes oktatás még nem jelent valódi egyenlőséget, ezért meg kell előzni a korai szelekciót ahhoz, hogy megállítsuk a társadalom kettészakadását. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté is kifejtette, hogy az anyagi helyzet és a származás nem befolyásolhatja az előrejutást.

 

Ehhez képest

 

az ars poeticájában újbalos Karácsony Gergely ezúttal egy szót sem szólt a szegregációról,

 

inkább a gyakorlati kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

 

Legyenek-e újra önkormányzati iskolák, és mennyit keressenek a pedagógusok?

 

Az iskolák állami fenntartásba vétele és a KLIK hatalmas vitatéma volt annak idején, erre a kérdésre mégis csak a DK és Karácsony Gergely tért ki, megígérve, hogy visszaadják az önkormányzatoknak (Karácsony szóhasználatával: a helyi közösségeknek) az iskolákat. A DK ezen kívül megszüntetné a KLIK-et – Niedermüller Péter csak azt felejtette el, hogy már megszüntette maga a kormány, 59 tankerületre osztva fel az egykori vízfejet.

 

Bár a DK eddig szinte minden szakpolitikai területen jelentős – olykor irreálisnak tűnő – béremeléseket ígért az ágazat dolgozóinak, ez most valahogy elmaradt.

 

Niedermüller semmilyen fizetésemelést nem ígért a pedagógusoknak.

 

Nem úgy az LMP! Kanász-Nagy Máté megkétszerezné a tanári fizetést, sőt a pályakezdőkét megháromszorozná. Hogy miből, azt nem részletezte. Karácsony Gergely ennél jóval szolidabban fogalmazott: bár ígér béremelést a tanároknak, de nem mondja meg, hogy mennyit.

 

Nem csak a tanári fizetések témáját, de általában az oktatással összefüggő gyakorlati ügyeket a leglátványosabban a Jobbik elnöke kerülte. Vona Gábor gyakorlatilag semmi másról nem beszélt azon kívül, hogy szerinte mit kellene tanítani a közoktatásban. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás