+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2018. március 24. szombat, 08:36
Informatikát, nyelveket, vagy kritikai készségeket kell megtanítani a gyerekeknek? Vissza kell-e adni az önkormányzatoknak az iskolák fenntartását? Ki törölné el az egyetemi tandíjat, és ki mennyivel emelné a tanárok bérét? A lényeg nyolcadik részében az egyik legproblémásabb területről, az oktatásról ígérgetnek a pártok.

Szakpolitikai videósorozatunk eddigi hét része közül talán egyikben sem mutatkoztak meg olyan meglepő párhuzamok és ellentétek az ellenzéki pártok ígéretei közt, mint az oktatás kapcsán. Egészen hihetetlennek tűnik például, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök, és a DK-s Niedermüller Péter mennyire hasonló dolgokat sorolt fel, és az is szembeötlő, hogy a legbalosabb álláspontot nem Karácsony Gergely, hanem az LMP és a Momentum oktatáspolitikusai fogalmazták meg.

 

Mit kéne tanítani?

 

Nyelveket, informatikát, digitális kompetenciákat, kritikai gondolkodást – sorolja egybehangzóan a Jobbik és a DK, hogy mit kellene átadnia a közoktatásnak. Vona Gábor emellett még a pénzügyi ismereteket, egészséges életmódra nevelést és a csapatmunka fontosságát is kiemeli. 

 

Beszédes egyébként, hogy a Jobbik oktatási programja kapcsán a pártelnök egy szót sem ejt a felsőoktatásról, és nem ő az egyetlen:

 

a felsőoktatás ügye Vona Gáboron kívül nem fért bele a DK-s Niedermüller Péternek és az LMP-s Kanász-Nagy Máténak sem az egy percbe. 

 

Még feltűnőbb, hogy az egyébként sokat kritizált szakképzési rendszert egyedül a Momentum említette meg.

 

Egyenlőség az oktatásban

 

Az egyetemi oktatás csak Karácsony Gergelynél és a momentumos Dukán András Ferencnél került elő, de pusztán a tandíjak vonatkozásában. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy az első diploma megszerzése mindenki számára ingyenes kell, hogy legyen. A Momentum ennéll óvatosabban fogalmaz, mondván: mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a felsőoktatásba való bekerülésre.

 

A bal-jobb meghaladást hirdető Momentum meglepően balosan áll hozzá az oktatásügyhöz. Dukán András Ferenc azzal kezdte mondandóját, hogy az ingyenes oktatás még nem jelent valódi egyenlőséget, ezért meg kell előzni a korai szelekciót ahhoz, hogy megállítsuk a társadalom kettészakadását. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté is kifejtette, hogy az anyagi helyzet és a származás nem befolyásolhatja az előrejutást.

 

Ehhez képest

 

az ars poeticájában újbalos Karácsony Gergely ezúttal egy szót sem szólt a szegregációról,

 

inkább a gyakorlati kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

 

Legyenek-e újra önkormányzati iskolák, és mennyit keressenek a pedagógusok?

 

Az iskolák állami fenntartásba vétele és a KLIK hatalmas vitatéma volt annak idején, erre a kérdésre mégis csak a DK és Karácsony Gergely tért ki, megígérve, hogy visszaadják az önkormányzatoknak (Karácsony szóhasználatával: a helyi közösségeknek) az iskolákat. A DK ezen kívül megszüntetné a KLIK-et – Niedermüller Péter csak azt felejtette el, hogy már megszüntette maga a kormány, 59 tankerületre osztva fel az egykori vízfejet.

 

Bár a DK eddig szinte minden szakpolitikai területen jelentős – olykor irreálisnak tűnő – béremeléseket ígért az ágazat dolgozóinak, ez most valahogy elmaradt.

 

Niedermüller semmilyen fizetésemelést nem ígért a pedagógusoknak.

 

Nem úgy az LMP! Kanász-Nagy Máté megkétszerezné a tanári fizetést, sőt a pályakezdőkét megháromszorozná. Hogy miből, azt nem részletezte. Karácsony Gergely ennél jóval szolidabban fogalmazott: bár ígér béremelést a tanároknak, de nem mondja meg, hogy mennyit.

 

Nem csak a tanári fizetések témáját, de általában az oktatással összefüggő gyakorlati ügyeket a leglátványosabban a Jobbik elnöke kerülte. Vona Gábor gyakorlatilag semmi másról nem beszélt azon kívül, hogy szerinte mit kellene tanítani a közoktatásban. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy új felmérés szerint a kelet-európai diákok többsége bizonytalanságot érez a Brexit miatt, és már tapasztalt rasszizmust is, de háromnegyedük a jövőben is az Egyesült Királyságban élne.

Aki „vitathatatlan” bizonyítékkal áll elő arról, hogy Bielefeld nem létezik, megkapja a pénzt.

2020-tól kezdve három éven át segítenék Marokkót, Etiópiát és Malit, hogy helyi fejlesztésekkel előzzék meg a migrációt.

Csomagolásmentes sarok, kevesebb műanyagszemét, több friss termék, szép célok, de vajon megvalósíthatóak?

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás