+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2018. március 24. szombat, 08:36
Informatikát, nyelveket, vagy kritikai készségeket kell megtanítani a gyerekeknek? Vissza kell-e adni az önkormányzatoknak az iskolák fenntartását? Ki törölné el az egyetemi tandíjat, és ki mennyivel emelné a tanárok bérét? A lényeg nyolcadik részében az egyik legproblémásabb területről, az oktatásról ígérgetnek a pártok.

Szakpolitikai videósorozatunk eddigi hét része közül talán egyikben sem mutatkoztak meg olyan meglepő párhuzamok és ellentétek az ellenzéki pártok ígéretei közt, mint az oktatás kapcsán. Egészen hihetetlennek tűnik például, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök, és a DK-s Niedermüller Péter mennyire hasonló dolgokat sorolt fel, és az is szembeötlő, hogy a legbalosabb álláspontot nem Karácsony Gergely, hanem az LMP és a Momentum oktatáspolitikusai fogalmazták meg.

 

Mit kéne tanítani?

 

Nyelveket, informatikát, digitális kompetenciákat, kritikai gondolkodást – sorolja egybehangzóan a Jobbik és a DK, hogy mit kellene átadnia a közoktatásnak. Vona Gábor emellett még a pénzügyi ismereteket, egészséges életmódra nevelést és a csapatmunka fontosságát is kiemeli. 

 

Beszédes egyébként, hogy a Jobbik oktatási programja kapcsán a pártelnök egy szót sem ejt a felsőoktatásról, és nem ő az egyetlen:

 

a felsőoktatás ügye Vona Gáboron kívül nem fért bele a DK-s Niedermüller Péternek és az LMP-s Kanász-Nagy Máténak sem az egy percbe. 

 

Még feltűnőbb, hogy az egyébként sokat kritizált szakképzési rendszert egyedül a Momentum említette meg.

 

Egyenlőség az oktatásban

 

Az egyetemi oktatás csak Karácsony Gergelynél és a momentumos Dukán András Ferencnél került elő, de pusztán a tandíjak vonatkozásában. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy az első diploma megszerzése mindenki számára ingyenes kell, hogy legyen. A Momentum ennéll óvatosabban fogalmaz, mondván: mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a felsőoktatásba való bekerülésre.

 

A bal-jobb meghaladást hirdető Momentum meglepően balosan áll hozzá az oktatásügyhöz. Dukán András Ferenc azzal kezdte mondandóját, hogy az ingyenes oktatás még nem jelent valódi egyenlőséget, ezért meg kell előzni a korai szelekciót ahhoz, hogy megállítsuk a társadalom kettészakadását. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté is kifejtette, hogy az anyagi helyzet és a származás nem befolyásolhatja az előrejutást.

 

Ehhez képest

 

az ars poeticájában újbalos Karácsony Gergely ezúttal egy szót sem szólt a szegregációról,

 

inkább a gyakorlati kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

 

Legyenek-e újra önkormányzati iskolák, és mennyit keressenek a pedagógusok?

 

Az iskolák állami fenntartásba vétele és a KLIK hatalmas vitatéma volt annak idején, erre a kérdésre mégis csak a DK és Karácsony Gergely tért ki, megígérve, hogy visszaadják az önkormányzatoknak (Karácsony szóhasználatával: a helyi közösségeknek) az iskolákat. A DK ezen kívül megszüntetné a KLIK-et – Niedermüller Péter csak azt felejtette el, hogy már megszüntette maga a kormány, 59 tankerületre osztva fel az egykori vízfejet.

 

Bár a DK eddig szinte minden szakpolitikai területen jelentős – olykor irreálisnak tűnő – béremeléseket ígért az ágazat dolgozóinak, ez most valahogy elmaradt.

 

Niedermüller semmilyen fizetésemelést nem ígért a pedagógusoknak.

 

Nem úgy az LMP! Kanász-Nagy Máté megkétszerezné a tanári fizetést, sőt a pályakezdőkét megháromszorozná. Hogy miből, azt nem részletezte. Karácsony Gergely ennél jóval szolidabban fogalmazott: bár ígér béremelést a tanároknak, de nem mondja meg, hogy mennyit.

 

Nem csak a tanári fizetések témáját, de általában az oktatással összefüggő gyakorlati ügyeket a leglátványosabban a Jobbik elnöke kerülte. Vona Gábor gyakorlatilag semmi másról nem beszélt azon kívül, hogy szerinte mit kellene tanítani a közoktatásban. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás