Hogyan védenék meg a pártok hazát?

2018.04.05. 18:33

Adjunk fizetésemelést a katonáknak, vagy inkább vegyünk helikoptereket? Kell-e közös európai hadsereg? Képezzünk-e katonai hackereket? Szakpolitikai sorozatunk utolsó része a honvédelemé. A Magyarországot fenyegető veszélyekkel kampányoló Fidesz még ebben a részben sem volt hajlandó megszólalni, de volt olyan ellenzéki politikus is, aki egy rossz tételt kihúzó diákot megszégyenítő kreativitással terelte másra a szót.

A két százalék, a közös európai haderő és a szolgálati nyugdíj, illetve illetmény azok a kifejezések, amiket az ellenzéki politikusok leggyakrabban és legvehemensebben emlegetnek, ha a honvédelmi programjukról kérdezik őket. Olyan, a korral haladó felvetések, mint a kibervédelem vagy a katonák továbbképzése, csak elvétve kerülnek elő.

A NATO és a bűvös két százalék 

Köztudott, hogy a NATO elvárja a tagállamaitól: GDP-arányosan két százalékot költsenek a védelemre. Magyarország ezt jelenleg – és már régóta – bőven alulteljesíti, így nem csoda, hogy

a Momentum, a Jobbik és az LMP is megígérte, hogy felemelik a két százalékos szintre a védelmi költségvetést.

A Jobbik ezt a pénzt a hiányzó fegyvernemek pótlására és utánpótlásképzésre, az LMP a versenyképes illetményekre költené. A momentumos Soproni Tamás életpályamodellt vezetne be a katonáknak, továbbképezné őket, és egyedüliként említette kibervédelem fejlesztését, mint fontos lépést a védelmi erők 21. századba léptetéséhez.

Bár a DK-s Vadai Ágnes nem emlegette a GDP-arányos 2 százalékos védelmi ráfordítást (feltehetően nem véletlenül, hiszen azt a korábbi szocialista kormányok is alulteljesítették), de azért további konkrétumok nélkül megígérte, hogy pótolják a „honvédségből kivont százmilliárdokat”, modernizálnak, és eltörlik a szolgálati nyugdíjak adóját.

Kell-e EU-s közös védelem?

A közös EU-s hadsereg ötlete az utóbbi pár évben napirenden van, és Orbán Viktor miniszterelnök is többször kijelentette korábban, hogy egyetért az ötlettel. A kérdés most  se a Jobbiknak, se az LMP-nek, se a Momentumnak nem fért bele az egy percbe.

Csak a DK-s Vadai Ágnes, és Karácsony Gergely, az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje jelentette ki egyértelműen, hogy szükség van közös EU-s védelemre. 

Karácsonynak egyébként egyedül a közös európai védelem és a határkerítés megtartása jutott eszébe a honvédelemről.

Utána azt a – leleményes egyetemistáknak talán ismerős – rafinált módszert alkalmazta, hogy nem a „húzott tételről” beszélt, hanem egy merész huszárvágással átváltott a saját kedvenc témájára: arra, hogy ha a hont meg akarjuk védeni, akkor ahhoz a családokat és a gyerekeket kell megvédeni. A bravúr teljes terjedelmében látható a videóban.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek