Újra semmibe vett távoli rokonaink: az ujgurok

Kardos Gábor

Szerző:
Kardos Gábor

2017.11.27. 13:12

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Ezúton szeretnék gratulálni mindazoknak, akik most, hogy egy csapat rendőr ment rá a kínai miniszterelnök látogatása ellen tibeti zászlóval tiltakozó aktivistára, csak Tibettel példálóznak. Pedig Ujguria (hivatalosan: Hszicsiang-Ujgur Autonóm Terület) területre is nagyobb, a lakossága Tibetének több mint a hatszorosa, és a kínai elnyomás is sokkal durvább.

Nem beszélve arról a csekélységről, hogy kábé egyetlen távoli rokonnak minket tart ez a szerencsétlen nép. Minket, akik láthatóan újra megragadjuk az alkalmat, hogy semmibe vegyük őket a kínai nagyvizit kapcsán.

Persze Tibet problémája is valós, de mivel a Kína elleni nyugati propaganda zászlóshajója lett, vele van tele minden média. Közben azonban teljesen elfelejtik az ujgurok sokkal durvább elnyomását, 

ami a feltételezett rokonságunk okán különösen bántó a magyarok esetében. 

Ellenvetésként felmerülhet, hogy az abszolút békés Tibettel ellentétben Ujguriában működnek szeparatista terrorcsoportok. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Kína előszeretettel minősít terroristának minden Ujguria függetlenségéért küzdő embert vagy mozgalmat. 

Ennél is lesújtóbb a nagyvilág tudatlansága és közönye, ami miatt sokan nálunk is hajlamosak a nagy ritkán hírekbe kerülő eseményekben terrorizmust látni. Tipikusan késes merényletekre futja csupán nekik, ami a legszegényebbek „terrorja”, de

a világnyilvánosságot kapott Tienanmen téri diákmozgalom vezetője is ujgur volt, amit a kínai vezetés vastagon ki is használt a szabadságmozgalom lejáratására: 

mintha csak nacionalista szakadárok akarhatnának valami egészen mást abban a hatalmas országban. Pedig nyilván nem.

Ujguriában az iszlám is egészen mást jelent, mint a Közel-Keleten, és a dzsihadizmus nem talált olyan bázisra, mint mondjuk Pakisztánban vagy az arab országokban. Ráadásul végtelenül igazságtalan lenne ebbe az irányba elvinni a róluk szóló híradást. Hiszen ott van egyfelől 20 millió totálisan elnyomott ember Ujguriában, másfelől pár tucatnyi, ki tudja milyen nagyhatalmak milyen szolgálatai által támogatott vagy agitált partizán avagy terrorista, akiknek puszta említésére is minden olvasó azonnal megfeledkezik a 20 millió emberről.

Onnantól pedig jön az untig ismert migránsozós, terrorfenyegetős szájtépés, ami máshol is a valódi problémákról tereli el a figyelmet, és nyilván Ujguria esetében is ez történik. Mert pontosan így működik ez az aljas médiaterrorista logika.

Beszéljünk inkább valódi emberek valódi problémáiról. Például a 20 milliós

Ujguriáról, ahol olyan nép él, aki egyetlen rokonának minket tart. Minket, akik akkor is elfordítjuk a fejünket, amikor végképp észre kellene vennünk őket.

Mert ez a rokonság végső soron nem genetikai kérdés, nem függ attól, hogy mennyire bizonyított tudományos eszközökkel. Hiszen, ha genetikai vizsgálatok alapján mégsem lennének rokonok, akkor pusztuljanak? Illetve éljenek csak továbbra is olyan totális elnyomásban és terrorban mind a mai napig, mint az '50-es években a magyar kisebbségek a szomszédos kommunista országokban, ahol a kommunista diktatúra bónuszként számukra még nemzeti elnyomást is jelentett? Az ujgurok mai élete pont ilyen. 

Első körben az is elég, hogy

egy nép felénk fordult, és nem csupán jókedvében, hanem mert fojtogatják. Mégpedig azok fojtogatják, akiknek vezetőjét épp vörös szőnyeggel fogadjuk.

Ilyenkor egy emberi szív összeszoruló ököllé válik. Mit lehet erre mondani? A megfelelő stílus talán az lenne, ha az ember biblikus átkokat szórna, de ahhoz olyan emberek kellenének, akik képesek olyasmit értelmezni. 

Milyen sorsot húz magára egy nép, aki ennyire nem ismeri azokat, akik rokonként tekintenek rá, miközben koronként siránkozik, hogy egy szál egyedül van a nagyvilágban? Ugyan mi állhat a hírhedt turáni átok és a mindennapos turáni átkozódásaink mögött, ha nem éppen az a lelki-szellemi nyomor, ami ebben az ügyben ismét megnyilvánult.

+++

Bővebben olvasnál az ujgurokról? Ajánlunk pár cikket átfogóan Hszicsiang-Ujgur Autonóm Területről, az ujgur szeparatizmusról és az Egy Kína politikáról, a lehetséges ujgur-magyar rokonságról, valamint a rendszeresen Magyarországra látogató ujgur vezetőről.

Kardos Gábor
Kardos Gábor Vendégszerző

Filozófus, borkereskedő, a Balatoni Kör egyik alapítója.

olvass még a szerzőtől
Kardos Gábor
Kardos Gábor Vendégszerző

Filozófus, borkereskedő, a Balatoni Kör egyik alapítója.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek