+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 30. kedd, 14:11
Egy Kínából elszökött kazah újságíró, aki nemrég még a kínai átnevelőtáborokban oktatta a foglyokat az állami ideológiára, azt állítja: a tananyag szerint Pekingnek már konkrét ütemterve van előbb a térség, majd Európa „meghódítására”, nemrég mindezt egy könyvben írta meg. Elmondjuk, miről ír a kazah orvos-újságíró, és miért ilyen megengedőek a német nagyvállalatok a kínai állammal!

Megjárta a kínai átnevelőtáborokat, volt fogoly és nevelő is. Sayragul Sauytbay Svédországban él, a kazah származású orvos most megjelent könyvben írta meg élményeit Alexandra Cavelius német újságíróval közösen írt, A koronatanú (Die Kronzeugin) című könyvében. Itt leírja, miként kínozzák a kínai átnevelő táborokban a nem kínai nemzetiségük vagy eltérő politikai nézeteik miatt bebörtönzött foglyokat

 

Az orvosnő először 2018-ban Kazahsztánban kapott politikai menedékjogot, ahová Kínából sikeresen átszökött. Noha először a kazah hatóságok illegális határátkelés miatt vissza akarták toloncolni a kommunista Kínába, végül belátták: ez egyenlő lenne akár az halálraítélésével. Idén márciusban elnyerte többedmagával az amerikai Külügyminisztérium International Women of Courage díját.

 

Kínában jelenleg emberi jogi szervezetek becslései szerint

 

legalább egymillió muzulmánt tartanak fogolytáborokban. Kínában élő kazahokról, ujgurokról, kirgizekről van szó,

 

akiket a népi Kína – hasonlóan Tibethez – nem is elősorban politikailag átnevelni szeretne, hanem kínaivá asszimilálni.

 

Az orvosnő azonban a fogolytáborok világát részben mindkét oldalról – azaz a kínai hatóságok által elérendő célok szempontjából – is ismeri, ugyanis – amint könyvében leírja – őt is be akarták vonni az átnevelésbe, elvégre, ha egy kazah származású ismerteti a foglyokat a kínai állami ideológiával, amit el kellene fogadniuk, esetleg sikeresebb lehet az egész átnevelés.  Amint a Neue Zürcher Zeitungnak beszámol:

 

három éve kínai átnevelő tisztek letették az asztalra elé azon „titkos” jelzésű dokumentumokat, amelyek a pekingi rezsim céljait tartalmaznák

 

– ezeket kellett volna neki is szolgálnia.

 

A papírok értelmében Kína egy háromlépcsős modellben akarja először Kínában teljesen kiirtani a nem kínai kultúrákat, majd a környező országokra is kiterjeszteni befolyását, hogy végül 2055-ig „Európa meghódítása” következzék.

 

SAYRAGUL SAUYTBAY A KÍNAI KAZAH KISEBBSÉGBE SZÜLETETT, EZÉRT KERÜLT ELÖSZÖR FOGOLYKÉNT, MAJD ÁTNEVELÖKÉNT EGY HELYI FOGOLYTÁBORBA. JELENLEG SVÉDORSZÁGBAN ÉL. KÉP: USA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM / WIKIPÉDIA

 

Első és második lépés: Kínát kínaivá tenni, a szomszédokat befolyás alá vonni

 

Az első fokozat – ha igazak Sauytbay állításai – 2025-ig már be is fejeződik. Peking eddigre szeretné a főleg muzulmán hátterű kisebbségeit kínaivá asszimilálni, de ugyanez a terv a buddhista tibetiekkel is. Ennek érdekében egyrészről többmillió etnikai kínait telepítenek akár Ujgúriába, akár Tibetbe – ezzel eleve kínai többségűvé téve az elvileg autonóm tartományokat –, az ott élő nem kínaiakat pedig – ha másképp nem megy: átnevelő fogolytáborokban – kényszerítenék nyelvük, vallásuk feladására.

 

„A foglyokkal azt kell megértetnünk, hogy a nyugati demokrácia modellje megbukott, szétesik” – idézi fel az egyik tartótisztjének szavait a kazah orvosnő.

 

Sauytbay elmondja: a foglyokat is pont ezzel kellett volna meggyőznie arról, hogy semmi értelme nincs az ellenállásnak. Ahogy összefoglalja: Peking a reménytelenség elterjesztésével akarja rávenni a nem kínai nemzetiségű lakosságát, hogy vesse magát alá teljesen a kommunista rezsimnek: „A cél az, hogy ezen szegény emberekből az oktatás során a [pekingi] kormány hatalmi fantáziáit szolgáló egyszerű katonákat nyerjünk”.

 

Adrian Zenz, német antropológus, aki az ujgur fogolytáborok megismertetésével foglalkozik, úgy véli az NZZ-nek nyilatkozva: bármennyire is hihetetlennek tetszenek a kazah orvosnő állításai,

 

Peking tényleg a nemzetiségi kérdés „végső megoldására” törekszik, amit az elkövetkező öt évben akar befejezni.

 

Zenz arra is felhívja a figyelmet, hogy Kína nem áll meg a határainál, politikai terjeszkedését bizonyítaná ugyanis, ahogy a szomszédos országokban nem csupán gazdasági befektetésekkel, de televíziókkal, újságokkal, kiadóvállalatokkal is jelen van, amelyek kazah, üzbég vagy kirgiz nyelven közvetítik a pekingi propagandát.

 

Ha ugyanis a nem kínaiak asszimilációjával végezne Kína 2025-ig, akkor jönne a következő 10 éves terv: 2035-ig Peking befolyást akar szerezni a szomszédos, muzulmán országokban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Üzbekisztánban. Noha éppen ezen országok többségi lakosságával rokonok a kínai fogolytáborban megkínzott muzulmánok milliói, a szomszédos országok nem érdekeltek a megsegítésükben.

 

KÍNAI KATONÁK ÜRÜMCSI, HSZINCSIANG TARTOMÁNY SZÉKHELYÉNEK UTCÁIN. FOTÓ: ANDREW AN / FLICKR

 

Egyrészről a kazah, kirgiz és üzbég vezetés is tart egy esetleges muzulmán radikalizációtól, azaz magát a vallást ők is leszorítják, vagy legalábbis erős állami kontroll alá helyeznék – ebben amúgy

 

Peking és Washington érdekei nem is állnak egymástól messze, mert mindketten tartanak a radikális iszlamizmus közép-ázsiai terjedésétől.

 

Másrészről Kína posztszovjet szomszédai gazdasági okokból is jó viszonyt akarnak – például Moszkva politikai befolyásásnak kiegyensúlyozása miatt is – Pekinggel. A népi Kína pedig 2035-ig éppen erre törekszik: gazdasági befektetésekkel, olcsó hitelekkel, beruházásokkal növelni a kínai jelenlétet. Mindhárom ország már most is részt vesz a kínai neokolonizációs projektben, az Új Selyemútban.

 

Az Új Selyemút azonban egészen Európáig ér, noha hivatalosan a kelet-európai EU-tagállamok mellett egyelőre csak – a grilloisták miatt nagyon Peking-barát – római kormány az egyetlen nyugat-európai, amely csatlakozott a projekthez.

 

2055-ig „Európa meghódítása“

 

A kazah orvosnő a Neue Zürcher Zeitungnak felidézi, mi a harmadik terv célja: 2055-ig „meghódítani Európát”. Kína három országot tart e téren ellenségének, amely ebben meg tudná és akarná akadályozni: az Egyesült Államokat, Japánt és Németországot.

 

Mareike Ohlberg, német sinológus idén megjelent könyvének címében is már erre a kínai stratégiára utal: Csendes hódítás. A German Marshall Found kutatója végigveszi, hogy Kína nem csupán gazdasági befolyásszerzésre törekszik, de nagyon intenzív kultúrdiplomáciát folytat, amivel a nyugati társadalmak Kína-képét akarja javítani. Ohlberg szerint a nyugati államok „eszméletlenül naivan” közelítettek az elmúlt években Kínához:

 

„azt hittük, mi változtatjuk meg Kínát, de épp az ellenkezője történik”.

 

Margareta Bause, a német Zöldek berlini parlamenti képviselője is arra figyelmeztet, hogy Kína „belülről ássa alá Európát”,

 

Azt, hogy Kína Európát meg akarná hódítani, Zenz viszont kissé túlzó állításnak tartja. Szerinte Kína nem arra törekszik, hogy Európát megszerezze, hanem hogy megossza, meggyengítse – azaz meghódítás helyett inkább ki akarja kapcsolni a nemzetközi politikából Európát mint egységet. Zenz az NZZ-nek külön hangsúlyozza, hogy

 

Legyelországgal és Magyarországgal Kína már az EU-n belül van; Pekingnek éppen ezért lenne érdeke Szerbia EU-tagsága is.

 

De Budapest már most is mindent meg tud vétózni Zenz szerint, ami egy egységes európai stratégiát szolgálna Kína kapcsán.

 

Zenz hangsúlyozza: Kína a TikTok révén éppen a legfiatalabb korosztályt tudja Európában elérni, és köztük olyan álhíreket terjeszteni, amelyek elbizonytalanodáshoz vezetnek. Zenz szerint ugyanis a pekingi propaganda nem akarja átnevelni Európát, ahogy azt a népi Kínában élő nemzetiségekkel teszi – erre nem is lenne kapacitása –, hanem bizonytalanságot, káoszt akar teremteni csupán. Ebben nagyon hasonlít a Kreml propagandájához.

 

Miért kedvelik a német cégek a a fogolytáborok közelségét?

 

Persze a nyugati cégek is részt vesznek ebben, elvégre nagy üzletet jelent a pekingi politikai célok támogatása is. Sauytbay például felidézi könyvében, hogy

 

a kínai fogolytáborokba egy német cég (nem nevezte meg, melyik) szállítja a megfigyelőkamerákat.

 

Zenz pedig emelett kiemeli például a Volkswagent is, amely éppen az ujgurok lakta tartományban létesít gyárat, és jelentősen profitál állítása szerint a leendő munkások átneveléséből. A Volkswagent nem hatják meg a fogolytáborok: 2020-tól a német autóipari cég bővíteni is szeretné az ujgurok tartományában létesített gyárainak termelését az olcsó munkaerő miatt. A Volkswagen cég amúgy rendőrautókkal látja el az ujgurokat elnyomó helyi „autonóm” kínai rendőrséget.

 

Az ujgurok tartományában nem csak a Volkswagen, de a Siemens vagy a BASF is jelen van a német cégek közül – noha termékeiket nem a helyi piacra termelik. Az ok, hogy miért mégis a Pekingtől négyórányi repülőútra található régióba költöznek a német cégek, elemzők szerint az lehet, hogy egyrészről

 

Peking ezt várja el (ezzel a német cégeket is a kínai asszimilációs politikába vonja be),

 

másrészről a német cégek is a vádak szerint profitálnak abból, hogy akár foglyokat is alkalmazhatnak. Ezt ők persze visszautasítják, a Vokswagen külön jelezte is, hogy annyira tiszteletben tartanák az ujgru munkásokat, hogy külön muzulmán imaszobájuk és halal szerinti kantinjuk lenne.

 

„Abból indulunk ki, hogy egyetlen munkás sem áll kényszer alatt” – ezzel a nem túlságosan meggyőző kijelentéssel cáfolta például tavaly novemberben a Volkswagen azon állításokat, hogy a kínai fogolytáborokból buszokkal szállítanának a kínai hatóságok munkásokat.

 

Az Azonnalin nemrég vita zajlott Kína jövőbeli szerepéről, az egyes hozzászólásokat itt olvashatod vissza.

 

NYITÓKÉP: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás