A bölcsődéket egyelőre nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok csak nőnap után zárnak, míg az élethez nem szükséges szolgáltatások már hétfőtől.
Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A cikkben főként a Spiegel hetilap berlini helyettes irodavezetője, Christiane Hoffmann reggeli elemzésére támaszkodom.
Vasárnap este még reménykedve feküdt le Németország: hátha jövő héten már lesz jele annak, hogy megalakul a kormány. Hétfő reggel kormányválságra ébredt mindenki. Hét héttel a szeptember végi parlamenti választást követően még mindig rejtély, milyen kormány irányítja majd Németországot. Éjfél körül Christian Lindner, a jobboldali-liberális FDP vezetője odalépett a mikrofonok elé, és bejelentette: pártja kilép a koalíciós tárgyalásokból, nem vesznek részt a Jamaika-koalícióban. Jobb a nem kormányzás, mint a rossz kormányzás – indokolta.
Lindner és pártja a tárgyalások során tanúsított viselkedése alapján ezt a lépést már korábban eltervezhette: az FDP-ben vélhetően politikai előnyt láttak abban, ha magukhoz ragadják a kezdeményezést.
Éjfélkor az AfD-t leszámítva senki nem tűnt győztesnek.
Ki bukik a legnagyobbat?
Angela Merkel kancellár és a bajor CSU vezetője, Horst Seehofer számára a Jamaika-tárgyalások vége katasztrófával ér fel. Seehofer pártja eddigi egyik legrosszabb eredményét érte el a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson Bajorországban, és már érzi a hátában a nagy riválisa, Markus Söder bajor pénzügyminiszter által odaszúrt kést. Seehofer ezért mindent elkövetett, hogy az általa főként a migrációs kérdéskörben kritizált Merkelhez kösse a sorsát azáltal, hogy a Jamaika-tárgyalásokon próbálta kitárgyalni: a CSU-s álláspontok minél nagyobb számban bekerüljenek a kormányprogramba. Végül pont a gyenge bajorországi CSU-eredmény volt az oka, hogy a bevándorlás kérdésében kis mozgástere lett a bajor politikusnak a tárgyalások során.
Seehoferhez hasonlóan Angela Merkel is a politikai túlélésért küzd. A CDU bár gyengült, de megnyerte a szeptemberi választást. A kancellár tekintélye a tárgyalások végeztével tovább erodálódik. A Spiegel újságírója szerint ugyanis
Hozzáteszi: a II. világháború utáni időszakban először nem tudni, hogyan lesz stabil kormánya Németországnak. Azt viszont tudni, hogy hétfőn a kancellár és korábbi szocdem külügyminisztere, a ma már államfői pozícióban szolgáló Frank-Walter Steinmeier találkozóján eldöntik, hogyan tovább. Merkel hétfőre virradó éjjel arról beszélt, hogy ügyvezető kancellárként továbbra is mindent megtesz azért, hogy még ebben a nehéz helyzetben is jól legyen vezetve Németország.
Mi jön most?
Három forgatókönyv jöhet szóba.
1. Újra nagykoalíció. A bukottak és a választást elvesztők összeállása, amit az égvilágon senki nem akar, sem a választók, sem az érintett pártok, ahogy a Spiegel újságírója írja. A bajor közszolgálati adó szerint a CDU-s tárgyalók körében él a remény arra, hogy Steinmeier államfő ráhat valahogy a választási vereség után harcos ellenzékiségi hangnemet ígérő szocdemekre. Ők a következő napokban eleget fognak kapni a fejükre amiatt, hogy olyan gyorsan kizárták a további kormányzás lehetőségét. Az SPD régi mottója ugyanis így szól: első az ország, utána jön csak a párt. Egy szocdem fejes mindenesetre gyorsan kizárta ezt a lehetőséget hétfő reggel.
2. Kisebbségi kormány. A Zöldek a tárgyalások során meglepően kompromisszumkész arcukat mutatták, még Merkel is azt mondta róluk hétfőre virradó éjjel, hogy bár meg kell őket szokni, de legalább tettek lépéseket a megoldás felé, és már közel volt a megegyezés. Konkrétan a felismerhetetlenségig vizezték fel célkitűzéseiket.
vagyis instabil, lebénult kormányzás lesz ez leginkább a Spiegel-szerző szerint. A jobboldali, bevándorlásellenes AfD közben bejelentette, hogy kész támogatni kívülről egy CDU/CSU-FDP-kormányt, amennyiben nem Merkel a kancellár. Őszintén remélem, lesz valaki, aki trollkodásból bedobja nekik a választás másnapján az alakuló AfD-frakcióból, majd a pártból is kilépő, és új pártot alapító Frauke Petry nevét.
3. Új választás kiírása. Ez tűnik a legvalószínűbbnek jelenleg, aztán persze ki tudja. A Welt már beárazta, és keményen nyomatja is a blame game-t: a Springer-kiadó neolib napilapja szerint konkrétan a tárgyaláson résztvevők kormányzásra való alkalmatlansága bizonyosodott be. Hogy egy előrehozott választás milyen eredményt hoz, nem tudni. A Spiegel szerint például erősebb lesz az AfD, és egyértelmű többsége akkor sem lesz senkinek, az állampolgárok demokráciába vetett hite viszont csökkenni fog.
Ha mégis kiírná, ahhoz először az kell, hogy a parlament legalább megpróbáljon kancellárt választani. Ha Merkel csak relatív többséget kapna, az államfő vagy kisebbségi kormányzásra kéri fel a CDU-elnököt, vagy feloszlatja a Bundestagot, és új választást ír ki. Az új választást azt követően 60 napon belül kell megrendezni.
Izgalmas hetek elé nézünk. Az Azonnali szerdától Németországból jelentkezik.
FOTÓ: dpa
A bölcsődéket egyelőre nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok csak nőnap után zárnak, míg az élethez nem szükséges szolgáltatások már hétfőtől.
Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.