Hiába nyertek a 73 egyéni körzetből 62-t a Skót Nemzeti Párt jelöltjei, egy mandátummal lemaradtak arról, hogy egyedül szerezzenek többséget a skót parlamentben. Sturgeon a harmadik, pártja sorozatban a negyedik kormányzásra készülhet Skóciában. Mutatjuk, hogyan szavaztak a skótok, és hogy lesz-e újabb függetlenségi népszavazás!

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

Öt év után ismét parlamenti választásokat tartanak Skóciában, ahol borítékolható, hogy ismét a függetlenségpárti, Nicola Sturgeon által vezetett Skót Nemzeti Párt fog győzni – ahogy 2007 óta mindig. Azonban a választásnak így is nagy tétje van, hiszen Sturgeon azt ígérte, hogy ha a pártja megszerzi a többséget, akkor az egyértelmű jel a brit kormány felé, hogy Skócia új népszavazást akar a függetlenségéről. De van-e esélye az SNP-nek elérnie ezt?

Boris Johnson miniszterelnök elmondása szerint jó esély van rá, hogy június 21-től ne kelljen már méricskélni az emberek közötti távolságot.

Arlene Foster nemcsak a kormányfői posztjáról, hanem a pártja, az unionista DUP elnökségéről is lemond. Fostert a saját pártján belül akarták megbuktatni, mert szerintük nem tett eleget az unionistákért. Mutatjuk, hogy mi vezetett bukásához, és mi jöhet Észak-Írországban lemondása után.

A Biden-adminisztráció még április elején jelentette be, hogy a globális társasági adó bevezetésén dolgoznak. A javaslat célja, hogy az OECD-tagállamok egységesen emeljék 21 százalékra a társasági adót, hogy megszűnjön az országok közötti adóverseny. De miért pont most huzakodtak elő az ötlettel? Mi áll pontosan a javaslatban? És mennyire valószerű, hogy Bidennek sikerül meggyőznie a világot erről? Elmagyarázzuk!

Túl összetett ellátási lánc, akadozó ellátások és lassan termelő gyárak. Többek között ilyen problémái vannak a brit-svéd gyógyszeripari cégnek, az AstraZenecának egy EU-s vizsgálat szerint. De vajon utol tudja-e érni saját magát a cég, és tudja-e teljesíteni az eddig több, mint százmillió adagos lemaradását az EU felé?

Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.

Londonderryben már negyedik napja tüntetnek, Belfastban április másodikán gyűlt össze nagyobb tömeg tüntetni a brexit, a rendőrség, illetve a Sinn Féin ellen. A békés tüntetések egyre inkább radikalizálódnak, és jelenleg nem látni, hogy miként tudják az ellentétet elsimítani az ír nacionalisták és a brit unionisták.